Írjunk 1 jó kis operációs rendszert

[kmarton_djmacko 0]

Üdv mindenki arra gondoltam h írhatnánk mi magyarok is 1 Operációs Rendszert aki csatlakozna az írjon ide!

Szerintem sikerülne akár a legjobb operációs rendszert megírni Lehet 13éves vagyok de akkor is meg fogom írni ah egyedül is de nem bánnám ha csatlakoznának néhányan!

 

UI.: CSAK AKKOR JELETNKEZZ HA TÉLLEG SEGÍTENÉL !

[Garono 14]

[kmarton_djmacko 0]

Mi bajod?

Ennyire lebecsülöd a magyarok tudását ?

[Fujitsu 812]

Dehogy becsüljük le. Viszont nem szeretnénk elvenni tõled a dicsõséget, amikor majd az általad kreált rendszer lemossa a Windowst meg a Linuxot a piacról. Úgyhogy sok sikert kívánunk, és tudd, hogy mi innen nagyon szorítunk neked.

[csoaacso 0]

Van magyaros op. rendszer, volt és lesz. A decemberi egyetemen (Debreceni) a programozó matematikusok összeraktak egyet, de valami hamar szétszedte. Az operációs rendszer olyan lehet mint az alap az építkezésben: egyszerû, olcsó, nélkülözhetetlen, de a komfortot nem az adja.(Nekem elég lenne ha Linus kérne pénzt a kernelért).

[Temporary 52]

Megértem a lelkesedésedését, mert több mint 10 éve szeretnék megszabadulni a windows-tól, de az ez idõ alatt kipróbált Linux változatok mindegyikével volt valami olyan gond, ami miatt elment a kedvem a Linuxtól. Vagy a bonyolult hálózati beállítások miatt (a mobilnetrõl nem is beszélve), vagy részleges magyarítás hiánya, vagy a vártnál nagyobb gépigény miatt tettem le a váltásról. És persze minden túl linuxos volt egy win felhasználó számára. Az már csak hab volt a tortán , amikor a Linux fórumra sokáig nem lehetett regisztrálni valami hiba miatt.

 

Egyszerûen, nem volt olyan diszró, amit valaki vindows-os tudással tudjon beüzemelni a megszokott az igényeinek megfelelõen. AZ UHU-val némileg javult a helyzet, a Blackpanther már nagyon ígéretes volt és van nekünk egy Little Susie, ami a legjobb úton haladt a "Magyarok operációs rendszere" cím felé. Ez már sokak számára alkalmas a windows leváltására, de mint megannyi Linux változaté , ennek a fejlesztése sem gyorsvonati sebességgel halad.

 

Ha ekkora lelkesedésed van, azt javaslom csatlakozz valamelyik Linux fejlesztõi csapathoz, hogy mielõbb elkészüljön egy remek "HUNOS".

 

-----------------------

 

 

TÉLLEG tényleg, valóban

[[OP]Destroy-man 160]

Ha egyedül kezd neki, akkor majd úgy 20 év múlva visszanézünk, hogy áll az alpha változat. Feltéve, ha tényleg az a cél, hogy Windows konkurencia legyen. Az MS-nél többszázan fejlesztik a windowsokat, és így is kell kb. 6 év, mire elkészülnek. A win8-at már a Win7 megjelenése elött elkezdték készíteni, és még mindig csak az M3 stádiumban van, pedig az alapkernel már készen is volt, csak azt módosították, foltozgatták.

 

Apropó kmarton:

Fel tudnád sorolni a fejlesztési fázisokat? Nem az állapotokra gondolok, hogy M1-2-3, alpha, béta, stb. hanem, hogy mivel kell kezdeni a programozást. Gondolom az Assembly nyelvet kivállóan tudod hozzá.

[payskin 917]

Az MS-nél többszázan fejlesztik a windowsokat, és így is kell kb. 6 év, mire elkészülnek.

Van az több tízezer is, és most éppen 3 éves ciklusokban dolgoznak.

 

A Win8-at már a Win7 megjelenése elött elkezdték készíteni, és még mindig csak az M3 stádiumban van, pedig az alapkernel már készen is volt, csak azt módosították, foltozgatták.

De nem 3 évvel! Mindig van egy pont egy adott verzió fejlesztésében, amikor kettéágazik a dolog: az egyik ágon megy tovább a hamarosan megjelenő verzió, a másikon pedig elkezdődik a következő fejlesztése. A Win8-nál éppen a kernel átírása jelentette a kihívást, hogy, az oprendszer közel változatlan módon fusson a PC-től eltérő platformokon is. Illetve a Vista megjelenése óta zajlik a Microsoftnál a "mikrokernel" projekt, hogy a böhöm kernelt lecsupaszítsák a szükséges minimumra: ebben a tekintetben a Win8 újabb előrelépés lesz, ahogy azt láthattuk a Build bemutatón: kevesebbet "eszik", mint a Win7, többek között a kisebb kernelnek köszönhetően.

 

@djmackó: előbb írni kéne megtanulni, mert anélkül hogy írsz operációs rendszert?

[Adani 1]

Programozáshoz a helyesírás nem követelmény, ha a programban rosszul írsz valamit azt úgyis kíméletlenül jelzi a compiler.

 

Már csak az a kérdés, milyen nyelven kezdi a nagy munkát. C++, Assembly, netán Turbó Pascal?

[[OP]Destroy-man 160]

Kiindulni mindenképp Assemblyvel kell, mert csak azt tudja feldolgozni a gép. Utána jöhet valamilyen más nyelv is, feltéve, hogy a szükséges adatokat az assembly kód már tartalmazza. Mondjuk az szép lenne, ha C#-ban, WPF-el lehetne írni egy oprendszert.

[kmarton_djmacko 0]

Ahogy olvasom a hozzá szólásokat egyre joban száll elfele a lelkesedésem.....

Nem tudom de így utólag megy el a kedvem tõle.....

[payskin 917]

Nahát! Eddigi életed során írtál már bármilyen programot egyáltalán? Mondjuk egy olyat, ami felrak 8 királynõt egy sakktáblára?

[[OP]Destroy-man 160]

Kösz az ötletet. Épp most gondolkoztam azon, hogy mit kéne programozni XNA-ban. Ez kiválló kezdő feladatnak.

[1933 8]

Kíváncsiságból benéztem a FÓRUM "SZOFTVER - Op. rendszerek - Egyéb op. rendszerek - Írjunk egy jó kis operációs rendszert" lapjára és gondolkozni kezdtem. A különféle dolgokhoz való hozzáállást embere válogatja. Gondolkozni elég "fárasztó" dolog, főleg akkor, ha abból nem származik azonnal a fáradsággal arányosnak tartott jövedelem.

 

Ha az alap megvan, csak az irányt kell megváltoztatni, azaz felmérni, hogy mi az igény, azt megfogalmazni és rá kell beszélni azokat, akik értenek hozzá és amúgy is foglalkoznak vele, hogy milyen irányba térüljön el!

 

Kedves programozáshoz értők! Mi az ami a Windowsban megvan, vagy nincs és hiányzik?

Szíveskedjenek megmondani a lelkes Linux fejlesztő csapatnak és gondolom kollegialitásból talán szívesen eltérülnek és a mi kis Magyar operációs rendszerünk megvalósul! NEM? Nem kell mindent elölről kezdeni, az alapok megvannak, csak azt igényünk szerint át kell formálni.

 

Hajdanában sokat törtem a fejem azon, hogy egy alap operációs rendszer kéne, ami egyszerűbb, mint a Windows, csak a hardvert tudja kezelni, semmi alkalmazói program és csicsa, ami megdrágítja az operációs rendszert és árú-kapcsolás nélkül, azt amit használni akarok azt megveszem és azt az alap operációs rendszer kezelni tudja. Olyan csicsát varázsoltatok a képernyőre, amit csak akarok, de ha nekem egy sima asztal kell, akkor azt használom. Az alapot stabilra és lehetőleg hibátlanná kell tenni és ha valamilyen alkalmazói program nem felel meg, azt nem veszem meg, a készítője meg haljon éhen, megérdemli! Alapnak javasolni tudnám a már elkészült Ubuntu 10.04-es verziót, amit az igényeknek megfelelően módosítani lehet, mert az új Unity felület csak egy héj és azt az xfce, a KDE, meg egyéb shell is tudja helyettesíteni és az kevésbé komplikált. Kifejezetten nagy marhaság volt lebutítani egy jól megírt rendszert, mert arra is rá lehet húzni egy másik ruhát, de ami jó és használható, azt nem szabad bántani és megszüntetni, azért mert CSAK! Tudomásom szerint szabad belepiszkálni!

 

Nem tudom, hogy miért van egyeseknek baja az Ubuntuval? Amióta csak használom, minden jól működik rajta, persze akkor, ha valamelyik program, vagy eszköz nem működik megfelelően, akkor nem az alap, hanem a hibás program, eszköz, illetve eszköz meghajtó alkalmatlan. Álmaim megvalósítója a Linus Torvalds, még többet is tett, mert még ingyenes is, ezért nincs áru-kapcsolás.

 

Adjak még ötletet? kmarton_djmacko nem is mondott hülyeséget!

 

Könyörgöm! Mondják meg: mi kellene még, amit nem lehet az Ubuntuba betenni? Ha valaki ragaszkodik a Windowshoz, az használja azt! Nem tilos. Kipróbáltam sokféle Linux verziót, de a legszelídebbnek és legbarátabbnak a 10.04-et találtam Mi hiányzik belőle? Bele kell rakni programozáshoz értő barátaim! Sajnos a többi változatnál valahogy nem tudtam tájékozódni, sok mindent nem találtam meg bennük, nem kézre-állók a laikus felhasználónak (KDE, Little Susie, amit a hozzáértők ugyan szeretnek).

 

Az valóban nehéz lenne, hogy egy teljesen új rendszert csináljon valaki, mert nemcsak az operációs rendszert kellene megcsinálni, de annak a használatához azt a számtalan alkalmazói programot is. Persze akkor, ha egy olyan compilert is csinálna valaki, ami a forráskódok fordításához is használható lenne (ha az lehet, nem vagyok programozó, nem tudom), akkor könnyebb volna alkalmazásokhoz jutni. Szép álmok.

 

Remélem, hogy nem írtam nagyon nagy marhaságokat!

********************************************************************************************************************************************************

Egy kis tollgyakorlat, ez jutott eszembe, "Akinek nem inge, ne vegye magára". Sajnos sok cikket olvasva az Interneten is erre jutottam.

 

Egyébként nyugodt természetű ember vagyok, de nem tudok kibékülni azzal a gondolattal, hogy a műszaki emberek, akiknek a tudása igen széleskörű egyébként, kifejezetten alkalmatlanok (tisztelet a csekély számú kivételnek) arra, hogy valamit kevés szóval, lényegre törően el tudjanak magyarázni, ami a saját szakterületük körébe tartozik. Talán türelmük nincs? Talán felesleges időpazarlásnak tartják? Talán féltékenyek a tudásukra és nem akarják közrebocsátani? Vagy talán szakbarbárok, akik a szaktudásukon kívül, másra nem alkalmasak, vagy hiányzik bennük a pedagógiai érzék? Mert ahhoz, hogy valamit, amit tudunk és másoknak át kell adni, ahhoz bizony nagyon kell a pedagógiai érzék, ugyanis a legtöbb szakember zsigerből azt hiszi, hogy a másik ember is rendelkezik egy olyan alapismeret anyaggal, ami az odavetett, pár zsargonszóval azonnal világot gyújt a másik fejében. Minden programozás ismertető azzal kezdődik, hogy "Halló világ!". Részletesen elmagyarázzák, hogy ezt hogy kell megírni és utána már csak banális szöveg szól arról, hogy mit hogy kell megírni és jönnek a végtelen hosszú sorok, csupa ismeretlen dologgal megtűzdelve, hogy ezek után az okítottnak elmenjen a kedve az egész, áttekinthetetlen betűrengetegtől!

 

Nem lehetne előtte elmondani, hogy hogy működik egy program, röviden ismertetve az egyes hardver elemek (processzor, alaplap, memória, tápegység, monitor, videó és hang kártya, stb.) és driverek célját, szerepét és működését. Ebből az érdeklődő felméri a programozási tevékenység nehézségeit és összetettségét, majd ennek alapján eldöntheti, hogy kíván-e belemélyedni az anyag rejtelmeibe, s az oktatónak és oktatottnak felesleges időpazarlást megspórolni. Ezután mintának már jöhetne a "Halló világ!", majd a dinamikus könyvtárak és hasonló részek szerepe és működése, végül a program főbb felépítése (annak függvényében, hogy mire szolgál), majd ezután következne a tényleges forrás szöveg megírása, persze a hardverelemek gyártótól és szolgáltatási igényeitől függő műszaki sajátosságokat figyelembe veendő eltérésekkel.

 

Ilyen leírással, vagy magyarázattal még nem sikerült eddig találkozni az életben, vagy az Interneten. Lehet, hogy rosszul kérdeztem rá? Előre bocsátom, hogy valaha a Péter Norton könyvekben a DOS vonatkozásában igen jó ismereteket lehetett szerezni, de a mai időknek megfelelően még a szakoktatási jegyzetekhez sem jutottam hozzá. Még keresem, de szívesen fogadnék némi útmutatást is.

 

Hol lehetne ilyen irodalmat találni?

[[OP]Destroy-man 160]

Nekem a legnagyobb problémám a Linux-al, hogy se az asztali gépen, se a laptopomon nem működik az egér és a billentyű telepítés után. Pontosabban működik; 5 percig, aztán leáll mind a kettő.

A másik része a dolognak, hogy én foglalkozok zenével is (mint DJ egy szórakozó helyen), ahová saját laptopot viszek, külső hangkártyával. A problémamentes, biztos lejátszáshoz ASIO (Audio Stream Input / Output) illesztőfelületre van szükség, ami Linux alól nem elérhető, és nem is megoldható egész addig, amíg a kernelből ki nem törlik a teljes hangvezérlést, és a nulláról, egy más szabvány szerint újra nem írják az egészet. Erre viszont senki sem vállalkozik, mondván, hogy erre ott a Windows, meg az OSX. Az megint más kérdés, hogy megfelelő lejátszó / felvevő program sincs Linux alá, de így, hogy az erre a célra szánt eszközök sem működnek alatta, tényleg tök fölösleges megírni rá. Az viszont már elszomorítóbb, hogy olyan program, amire szükségem van, windows alá is csak 1 ilyen van (az sem tud mindent, amit nekem kéne), OSX alá pedig egyáltalán nincsen.

A másik része a dolognak, hogy miért inkább Windows, mint Linux, az a szoftveres támogatás. Windows alá raklap számra vannak hasonló tudású programok minden kategóriába, minden tudásszinten. Ez Linuxról nem mondható el. Sajnos prémium minőségű programok nem nagyon vannak Linux alá. Az addig rendben, hogy ott a Wine és társai, de minek emuláljak egy programot (ami egyébként jelentős sebességcsökkenéssel jár), amit natívban is tudok futtatni, hisz nincs szükség spéci hardverre hozzá. Itt nem egy PS2 (PlayStation 2) emulálásról van szó, ami más hardverrel rendelkezik. Korábban kellett használnom 3D-s tervező programokat is. Na azok a Blendert leszámítva nem elérhetőek Linux alá. Ráadásul a Blenderrel nem is lehet olyan feladatokat megcsinálni, mint amikre nekem szükségem volt. Az Autodesk Inventor legújabb kiadásának már minimum 8 GB ram kell a futtatásához (kevesebbel is megy, csak sokáig tart, amíg betölti az alkatrész katalógust). Ha ezt wine alatt futtatni kéne (ha egyáltalán elindul), akkor is szívbajt kapnék, mert annyira lassú lesz. Ennyit a munka részéről.

A másik nagy PC felhasználási irány a játékok. Ha megnézed a megjelenő címeket (főleg a sikercímeket), akkor ott csak PC szerepel (ez a Windowst jelöli, a Linuxot valamiért nem sorolják a PC-k közé, pedig oda tartozik), illetve jó esetbe az OSX jelölés látható (ez meg így maradt a PPC korszakból). De linux alá nem nagyon érhető el játék, bár tény, hogy vannak kezdeményezések ezzel kapcsoltban, de elég lassan haladnak 1-ről a 2-re.

És az utolsó része a dolognak, hogy nincs akkora fejlesztői támogatása a Linuxnak, mint a Windowsnak. Linux alatt nincs .NET, WPF, LinQ, EF (Entity Framework), stb., ami megkönnyítené a fejlesztést. És most nem azt várom el, hogy portolják (írják át) ezeket Linuxra (bár ez se lenne utolsó dolog, mert akkor futnának natívan a Windowsos programok Linux alatt is, igaz nem mind, de egy része igen), hanem azt, hogy legyen egy olyan programozási nyelv, ami ilyen kiváltságokkal rendelkezik, ami ilyen szinten megkönnyíti a munkát.

 

Ezek összessége miatt tart még mindig ott a Linux, ahol van. És szerény véleményem szerint nem sok olyan "hülye" van (bocs a kifejezésért, de itt tényleg arról beszélünk), aki ilyen munkát ingyen csinálna, amikor ezekért súlyos pénzeket fizetnek a másik oldalon.

 

Programozással kapcsolatos, jól felépített könyv pedig szerintem a Reiter István féle C# "jegyzet":

Letöltés

Igaz, Linux alatt nem sokra mész vele, mert ez csak Windowson használható, de ez az igényeidet kielégítően megy végig a programozáson.

[KGigi 21]

Ami a játékokat illeti, a Steamnek éppen most készül a Linuxos változata. .NET, WPF, LinQ, EF --> ezek mind Microsoftosak, ráadásul a .NET magába foglalja az összeset. Nagyon sok probléma van a Linux-szal, de nem kell ferdíteni, és úgy tenni, mintha semmi nem menne. Cross platform programokat leginkább Qt-ben és Javában szoktak írni. Előbbinek az oldalán nagyon jól felépített példaprogramok segítik az áttérést.

 

Az emulálást is erősen eltúlzod. CrossOver-es Microsoft Office-om van, és bár a betöltése érezhetően lassabb, a használata teljesen zökkenőmentes. A fair play kedvéért annyit hozzáteszek, hogy hardveres virtualizációm van.

[[OP]Destroy-man 160]

Azért érdemes lenne kipróbálni egy Autodesk terméket is, hogy az milyen teljesítményt nyújt. Ott már rosszabb a helyzet. A hardveres virtualizáció meg egy mostani gépben már alap dolognak számít. Anélkül nagyon sokat visszavenne a teljesítményből.

 

A .NET-et csak azért írtam, mert abban a fejlesztés pofon egyszerű. Megnéztem a Qt-t is. Ahogy nézem C++ az alapja, viszont a C++ nem az egyszerűségéről híres mint tudjuk, szemben pl. a C#-al.

 

Az, hogy a Steam-nek készül a Linuxos változata, az egy dolog. A kérdés az, hogy mennyi játékot fognak majd átírni Linuxra, mert ugye egy üres áruház a kutyát se érdekli.

 

Azt meg nem mondtam, hogy semmi sem megy rajta, csak minden fapadosabb, mint egy Windowson. Ezt te is alátámasztod azzal, hogy MS Office-t használsz emulálva, pedig ott a LibreOffice, ami natívan futtatható. Nekem ez az emulálás olyan, mintha magát a rendszert erőszakolnád meg, vagyis használod, de a hozzá kiadott programokat nem, abból inkább a windowsosakat emulálva. És ez az, amit nem tudok megérteni, hogyha egyszer már windowsos programot használ az ember, akkor miért nem lehet azt a saját környezetében csinálni. Mondom ezt úgy, hogy nincs bajom a Linuxal, tudom is használni, akár konzolról is. Desktop fronton webböngészésre, fényképnézegetésre tökéletesen alkalmas. Server téren nem próbáltam, ott egyből a Windows-al kezdtem, és nem bántam meg. Nem mind ha sok választásom lett volna ASP.NET üzemeltetése miatt.

[Fujitsu 812]

Ipari és szimulációs szoftverek nem futnak Linuxon. De nem is kell futniuk, az iparban termelni akarnak, nem parancssorból fájlokat csomagolni.

[[OP]Destroy-man 160]

Így viszont csak 1 érvet látok a Linux mellett, az pedig az ingyenesség, bár ez sem teljesen igaz, hiszen vannak fizetős disztribúciók is. Az már más kérdés, hogy a Windows is elérhető ingyenesen, legális körülmények között, igaz nem mindenki számára. Az érdekesség az, hogy ez a lehetőség kis cégek számára is fenn áll (BizSpark projekt).

[Pjotr 9]

Mi a baja a Linux-nak? A közösségi open source mindenki beleszólhat, és azt csinál, amit akar hozzáállás.

 

.NET-hez:

 

.NET nagy része szabadon felhasználható, illetve fel is használják, lásd mono project. A Reiter jegyzet nem rossz, de kevés, akik csak idáig jutnak, azok gondolhatják, hogy a C# milyen egyszerű, igazi programozó vagyok.

[Dani991 47]

Mi a baja a Linux-nak? A közösségi open source mindenki beleszólhat, és azt csinál, amit akar hozzáállás.

Ezt kifejtenéd bővebben?

[Greene 10]

Mi a baja a Linux-nak? A közösségi open source mindenki beleszólhat, és azt csinál, amit akar hozzáállás.

[[OP]Destroy-man 160]

@Dani: A baj az, hogy el tud menni rossz irányba a fejlesztés, ha valaki úgy áll hozzá. És amikor valami probléma lesz egy későbbi módosítás miatt, ember legyen a talpán, aki kibogozza, hogy miért van a probléma. A szabad forrású rendszereknél mindenki beleszólhat, aki "ért" a programozáshoz. Az idézőjel azért van, mert van aki tényleg profi, és van aki csak annak képzeli magát. Ebből lehetnek gondok, még ha mindenki a jó szándék vezérel, akkor is.

 

@Pjotr: Tudom, hogy a Reiter jegyzet csak a kezdet. Arra viszont nagyon jó. Ettől még profi programozó nem lesz senkiből, hiszen nagyon sok mindent nem érint az anyag, ahogy te is utaltál rá. De ez már a könyv terjedelméből is látszik. Én máshonnan tanultam meg a nyelvet, én csak "átlapoztam", és kifejezetten meg vagyok elégedve a felépítésével, kimondottan abszolút kezdőknek való. Viszont a kérés inkább arra irányult, hogy az alapokat részletes(ebb)en mutassa be, mint a könyvek többsége. Ezt viszont elég jól kezeli ez a könyv. Vagyis soronként fejleszti tovább a hello world! alkalmazást, ami egy abszolút kezdőnek nagy segítség lehet. Sajnos a többi könyv olyan, hogy bemutatja a Hello World!-őt, majd utána pl. egyből belevág az összeadás műveletbe úgy, hogy billentyűről bekéri a számokat, azokat összeadja, majd kiírja. És ez még a jobbik eset. Magyarázat meg nem sok van hozzá, hogy mi mit, és hogy miért csinálja. Márpedig egy abszolút kezdőnek, aki életében nem programozott (pláne ha még angolt se tanult), ez már abszolút kínai, és inkább letesz róla, hogy megtanulja az adott nyelvet.

Én a C#-ot egy nagyon könnyű nyelvnek tartom, mivel az alapokat nagyon könnyű megtanulni. Ha szépen fokozatosan halad az ember vele, ugyan egyre nehezebb lesz, viszont ez a nehézség sem annyira bonyolult, ha valaki rájön a logikájára. Márpedig, ha jó a példaalkalmazás, akkor nem olyan nehéz rájönni. A C# lényege, hogy logikusan van felépítve, vagyis a C nyelv egyszerűségét ötvözték a C++ tudásával. A C nyelv tényleg egyszerű, mert nincs benne sok funkció, ezért is lehet bonyolult megírni benne egy komplex programot. A C++ ugyan alkalmas erre, de ott már a nyelv egy kicsit túl van bonyolítva (szerintem). Ehhez képest a C# maga az arany középút. Bár tény, hogy a C# nyelven írt programoknak nagyobb a gépigénye, mint a C++-osoknak, de ez a mai gépeken már annyira nem számít, a JAVA-hoz képest viszont sokkal gyorsabb.

[KGigi 21]

@[OP]Destroy-man

Folyamatosan elferdíted, amit írok, ráadásul még csak logikus sem vagy. Ha leírom, hogy Office-t használok Linuxon is, amiről teljesen nyilvánvaló, hogy kategóriákkal jobb bármelyik alternatívájánál, abból hogyan következik, hogy minden más fapados? Az Office egy hatalmas hagyományokkal rendelkező profi fizetős alkalmazás, amiben jó eséllyel akár több százszor annyi fejlesztési óra benne van, mint mondjuk a LibreOffice-ban, ami a legerősebb ingyenes alternatívája. Nem véletlenül kérnek érte pénzt, az emberek pedig nem véletlenül fizetik is ki, mint ahogyan én is tettem. Arról nem is beszélve, hogy az Office nem része a Windowsnak, csak Windowsra fejlesztik. A Windows irodai része kimerül a WordPad-ban.

 

Menjünk egy kicsit bele ebbe a fapadosságba, mert iszonyatosan a csőrömet. A Windows mindig is grafikus felületű rendszer volt, ezért a konzolos részt nem fogom összehasonlítani, nem lenne fair. (Bár a PowerShell nagyon sokat dobott a dolgon.) KDE-t használok, mivel a Gnome valóban fapados. Sokaknak ez jön be, ízlés kérdése. A KDE viszont simán összehasonlítható a Windowszal. Előre leszögezem, hogy bár rengeteget fejlődött az elmúlt pár évben, még mindig vannak benne idegesítő bugok. Ebben valóban jobb a Windows. (Legalábbis a 7, a Vista az én gépemen arra is képtelen volt, hogy visszatöltsön készenlétből.) A felület a Windows-éhoz nagyon hasonló, egy kicsit is alkalmazkodni tudó felhasználó azonnal otthon érzi magát Windows után. Az alkalmazások (plasma desktop csomag) koncepció mentén vannak fejlesztve, a teljes szoftvercsomagban ugyanott vannak a beállítások, hasonló elrendezésűek a menük, az ikonok, azonos stílusúak az ablakok. A stílus egyébként szabadon állítható, és másik stílus is választható, amihez az alkalmazások mind alkalmazkodnak.

 

A rendszer gyakorlatilag mindent megevő video- és zenelejátszóval érkezik. Windowson... hát khm. Maradjunk annyiban, hogy én még nem láttam embert Windows Media Playert használni. Arról nem is beszélve, hogy erősen korlátozott a támogatott formátumok száma. A fájlkezelő ugyan a Total Commander-től messze van, de a Windows Explorer-t megeszi reggelire. Nagyon jól támogatja a fájlműveleteket (pl. beillesztésnél látod a fájlok számát, pontosan tudod, hogy másolni vagy áthelyezni fog stb.), tud füles és kettéosztott nézetet is, csak egérrel is tudsz több fájlt kijelölni, illetve a Control menüből minden egyéb pár kattintással elérhető, amihez Windows alatt menüket kell túrni. A feladatkezelő bármelyik Windows alá készített programmal felveszi a versenyt, a vezérlőpult pedig a Windows-énál sokkal logikusabban van elrendezve, én mindent legalább második próbálkozásra megtaláltam, ellentétben a Windows-zal, ahol a kategórianézet teljesen használhatatlan, ráadásul vegyesen vannak a Windows Vista/7-be illő ablakok oldalsávval, illetve a klasszikus füles panelek. A Windows 8 a modern felülettel ebbe még egy harmadik elemet is behozott, teljes a káosz. A hálózatos rész is ettől szenved, és bár megjelent a hálózati és megosztási központ, még mindig tengernyi menün kell átverekednem magam egy nyamvadt IP beállításhoz. Az adatforgalomról, illetve a pillanatnyi használatról lövésem sincs külső program nélkül. A KDE ezt egy központi felületen kezeli, ami a tálcáról két kattintással elérhető. A PrintScreen nem a vágólapra dobja képet, hanem egy eddig minden igényemet kielégítő képlopó programot indít el. Csevegőprogramnak ott van a Kopete és a KDE IM, mindegyik több protokollt kezel és rengeteg beépülővel megtámogatható. Előbbi programnak hatalmas szerepe volt abban, hogy a Linux lett az elsődleges rendszerem, Windows alá ugyanis képtelen voltam normális klienst találni. Vagy három programot használtam a különböző protokollok kezelésére, vagy valami gagyi fapados programot, pl. Pidgint. Igaz, azóta megszűnt a WLM, IRC-et pedig már nem használok, de funkciókban a Skype-ot is agyonverik, főleg a Kopete. Kár, hogy leálltak a fejlesztésével. Beépített torrent kliens is van, és bár Linuxra is elérhetőek a Windowson népszerű kliensek, eddig nem volt okom lecserélni a KTorrentet. A DVD-író program felső kategóriás, bármelyik Windowsos, akár fizetős programmal felveszi a versenyt, a Windows beépített megoldása pedig inkább a vicc kategóriába tartozik. E-mail kliens ugyan nincs olyan, mint az Outlook, de bármelyik másik programmal versenyképes a KMail vagy a Thunderbird. Utóbbit Windowson is nagyon sokan használják. A vágólap a tálcáról visszakereshető, ellentétben a Windowszal, ahol csak a legutolsó elemet tudod használni. A beépített tömörítő program szintén minden igénynek megfelel, bár a RAR fájlokhoz fel kell telepíteni egy extra csomagot, ami miatt nem is szól, ez fekete pont. A Windows megoldása megint csak a vicc kategória. A fájl- és nyomtatómegosztás teljesen rapszodikusan működik, nekem még egyszer sem sikerült hosszútávon működőképesen összehozni. Linuxon egyszer megcsináltam, azóta megy.

 

Windowsra úgy telepítesz, hogy letöltöd, aztán végiglépkedsz a varázslóban. Linuxon teszel a program neve elé egy pipát. Igaz, most már a Windows is kezd végre elmenni ebbe az irányba.

 

És folytathatnám, de nem érzem szükségét. A Windows egy iszonyatosan jó alap lenne, ha a Microsoft végre eldöntené, hogy akkor szakítani akar az XP-vel, vagy nem, illetve hogy asztali vagy tablet gépekre fejleszt. Jelenleg a rendszer a három kombinációja, és ez csak azért nem tűnik fel senkinek, mert szépen lassan hozzászoktunk, illetve megtanultunk együtt élni a hülyeségeivel. Egy nulláról kezdő felhasználónak szerintem ezerszer felhasználóbarátabb egy KDE-s Linux. Így, hogy évek óta nem használok napi szinten Windowst, amikor néha elé kerülök, néha megdöbbenek, hogy mennyire komplikált. A munkahelyemen Windows van, de ott készen kapom, nem kell a baromságaival foglalkoznom. A hozzá járó szoftvercsomag viszont egyértelműen elmaradott és hiányos, ami persze nem kis részben rá van kényszerítve, mondván hogy korlátozná a piaci versenyt. De kijelenteni, hogy a Linux a Windows után fapados szerintem egészen egyszerűen kreténség, ha nem egyenesen hazugság. Nem tudom, mit ártott neked a Linux, hogy megállás nélkül ekézed, de emlékeim szerint eddig minden alkalommal kiderült, hogy nincs igazad. Utoljára lsd. a külső hangkártyavásárlás témáját.

 

Amúgy igen, a Qt a C++-ra épül. Tény, hogy a C++ elsősorban a szintaxis miatt jóval komplikáltabb, mint a C#, és én is sokkal jobban szeretek abban programozni, de azért nagyon távol van attól, amit írsz. Főleg az új C++ szabvány óta. Most inkább a Java tűnik úgy, hogy lemarad.

[Garono 14]

A Linux a mai formájában csak arra jó, mint egy átlagos táblagép: tartalmat fogyasztani. Ha egy kicsit is komolyabb feladat elvégzésére lenne szükség, az csakis Windowson megoldható (lásd: a komoly tervező/modellező/gyártórendszerek 100%-a Windowsra készül).