Csillagászat

[Lloth 0]

Nem vagyok egy nagy szakismeretekkel rendelkezõ ember a témában, de érdekel. Annyira, hogy volt idõszak a gimiben, mikor csillagász akartam lenni. Csak aztán rövid úton kiderült, hogy nem vagyok egy lángész fizikából. Ennek ellenére a mai napig szívesen olvasok csillagászati témájú cikkeket.

A topikban lehet szó bármirõl, akár a földönkívüli élet lehetõségérõl is (bár nem szeretném, ha nagyon elmennénk az UFO észlelések felé), hiszen mostanában sok egyetem kutatja a földszerû bolygókat, latolgatják, hogy melyik lehet alkalmas az életre. 2030-ra Mars expedíciót terveznek, egy holland tévécsatorna még azt is felvetette, hogy valóságshow-t kellene forgatni az elsõ Marsra érkezõ emberekrõl. :D

De lehet szó akár fekete lyukakról, távoli naprendszerekrõl, fehér törpékrõl és vörös óriásokról. Nekem mindegy. Gondoltam, hátha tanulok okosat olyanoktól, akik jobban értenek a témához.

Elsõként én mégis az életre alkalmas bolgyók témáját hoznám fel. Felkapott ez mostanság. Találtak is néhányat már, a legközelebbi azt hiszem, 22 fényévre van. De mi kell ahhoz, hogy egy bolygón élet legyen? Nos, itt általában abban gondolkodunk, hogy az emberi élet számára mi szükséges: víz, megfelelõ légkör, megfelelõ hõmérséklet, stb. De, miért ne képzelhetnénk el olyan életformát, ami, mondjuk, képes magasabb szén-dioxid tartalmú légkörben, vagy magasabb/alacsonyabb hõmérsékleten is létezni? Persze, vannak határok, amik alatt/fölött már tényleg elég elképzelhetetlen az élet lehetõsége, de a Földön is élnek 80 fokos gejzírekben baktériumok. Szerintem, ami tényleg döntõ kritérium, az a folyékony víz megléte.

No, hát kíváncsi vagyok, kinek mi a véleménye a témában. :)

[Joey 233]

Elsõként én mégis az életre alkalmas bolgyók témáját hoznám fel. Felkapott ez mostanság. Találtak is néhányat már, a legközelebbi azt hiszem, 22 fényévre van. De mi kell ahhoz, hogy egy bolygón élet legyen? Nos, itt általában abban gondolkodunk, hogy az emberi élet számára mi szükséges: víz, megfelelõ légkör, megfelelõ hõmérséklet, stb. De, miért ne képzelhetnénk el olyan életformát, ami, mondjuk, képes magasabb szén-dioxid tartalmú légkörben, vagy magasabb/alacsonyabb hõmérsékleten is létezni? Persze, vannak határok, amik alatt/fölött már tényleg elég elképzelhetetlen az élet lehetõsége, de a Földön is élnek 80 fokos gejzírekben baktériumok. Szerintem, ami tényleg döntõ kritérium, az a folyékony víz megléte.

No, hát kíváncsi vagyok, kinek mi a véleménye a témában. :)

Mivel eddig csak a földi életrõl van halvány fogalmunk, ezért kézenfekvõ, hogy a Földhöz hasonló adottságokkal rendelkezõ exobolygókra fókuszálják a kutatásokat. A Keplert is azért lõtték fel Nap körüli pályára, hogy az ilyen pötsömnyi bolygókat nagyobb hatékonysággal tudják kiszúrni.

[Stauffenberg 0]

(bár nem szeretném, ha nagyon elmennénk az UFO észlelések felé), hiszen mostanában sok egyetem kutatja a földszerû bolygókat, latolgatják, hogy melyik lehet alkalmas az életre.

Én sem bánnám, ha az UFO konteók a saját topikjukban maradnának. Közelítsük ezt a tudomány szemén keresztül (ami nem egyenlõ az áltudományos bulváros okfejtésekkel).

Nos, itt általában abban gondolkodunk, hogy az emberi élet számára mi szükséges: víz, megfelelõ légkör, megfelelõ hõmérséklet, stb.

[...]

Persze, vannak határok, amik alatt/fölött már tényleg elég elképzelhetetlen az élet lehetõsége, de a Földön is élnek 80 fokos gejzírekben baktériumok. Szerintem, ami tényleg döntõ kritérium, az a folyékony víz megléte.

Vannak határok a jelenleg ismert életformák számára, de nem tudjuk, hogy ha van élet a földön kívül akkor számukra ezek hol húzódnak. Már a saját bolygónkon is egészen elképesztõ különbségeket tapasztalhatunk. Míg az emberre káros hatást gyakorol a normál környezeti terhelésnél nagyobb mértékû radioaktivitás, addig a csótányok például egészen vígan eléldegélnek egy atomtámadás után is.

Ezek a határok és feltételek gyökeresen változhatnak ha nem szén/víz alapú életformában gondolkozunk, hanem szilícium vagy ammónia alapú életben.

[Lloth 0]

(Talán) földszerû exobolygót fedeztek fel

Az eddigi mérések szerint a bolygó akár emberi életre is alkalmas lehet. Mások szerint nem is létezik. Alapvetõen ez a gond az exobolygók vizsgálatával: túl messze vannak ahhoz, hogy halvány feltételezéseken túl bármit meg lehetne róluk állapítani.

Persze, ha ki is tudnánk deríteni, hogy lakhatóak-e, vagy sem, hogy van-e rajtuk élet, vagy sem, az elérésük akkor is szinte lehetetlen (és azért csak "szinte", mert semmire nem szoktam mondani, hogy lehetetlen). Sci-fi ide, vagy oda, egyelõre még az is gondot okoz, hogy a Marsra eljuttassunk embereket. Bár, most 2030-ra terveznek egy Mars-expedíciót, de ez is rengeteg elõkészületet igényel, és sok-sok kérdést vet fel.

Miközben 40-50 évvel ezelõtt az írók azt jósolták, hogy ilyenkorra már rég keresztül-kasul szeljük a galaxist, ma egyre kevesebb pénz jut az ûrkutatásra, legalábbis azon a szinten, ami az ûrben való utazást jelenti. Persze, olyan országok is bekapcsolódtak ebbe a "bizniszbe", mint Kína, de egyelõre szerintem ez amolyan erõfitogtatás, illetve az ûrpogram révén számos technikai újítást felfedezhetnek, amit itt, a Földön is hasznosíthatnak.

Viszont nem régiben olvastam egy cikket (majd megkeresem) arról, hogy egy amerikai cég felvetette a földközeli kisbolygók bányászatának lehetõségét. Így akár ritka, értékes fémekhez is hozzá lehetne jutni. Persze, ez egy sor kérdést felvetett, pl. mennyire lehet veszélyes, ki, hol, milyen jogon bányászhatna, és hasonlók. Ez mondjuk egy reálisabb lehetõség, mint exobolygókat elérni. Kérdés, hogy hogyan lehetne kivitelezhetõ? Itt nem feltétlen csak a technikai részére gondolok, az voltaképp megoldható. Inkább arra, hogy ténylegesen, ki dönti el, hogy melyik kisbolygón, és ki bányászhat? Beárazzák az aszteroidákat, és aki meg tudja venni az engedélyt, az mehet? Legyen ez egy gondolatébresztõ, kíváncsi vagyok az ötletekre, hogy hogyan lehetne szerintetek megoldani.

[PCBalu 0]

Az a baj, hogy emberek lévén, túl humáncentrikusan gondolkozunk a Földön kívüli élet lehetõségének esetében. Persze, ez valahol érthetõ, hiszen semmilyen más létformáról nincsen tapasztalatunk. Nagyon kicsi a valószínûsége, hogy valaha is találunk olyan életet, mely az emberhez hasonlítható... Ez azért szomorú, mert a kapcsolatfelvételt is jócskán megnehezíti.

Elég csak arra gondolni, hogy talán egyik fél sem veszi észre a másikat. Ahogy mi sem fogunk csevegni egy fûszállal, úgy "õk" sem állnak le velünk kommunikálni.

[PCBalu 0]

A Kíváncsiság sikeresen landolt a Marson, a Gale-kráter közelében. Azt hiszem, ezzel a szomszéd bolygó kutatásában új fejezet kezdõdött.

[Stauffenberg 0]

A Kíváncsiság sikeresen landolt a Marson, a Gale-kráter közelében. Azt hiszem, ezzel a szomszéd bolygó kutatásában új fejezet kezdõdött.

Egy kicsit hagy reklámozzam magam: http://www.printscreen.hu/a-vilag-egyik-le...andolt-a-marson

Én ma egész nap Curiosity lázban égek! Már alig várom az elsõ HD videókat amiket a parányi robot vesz fel! :)

[PCBalu 0]

Nagyszerû cikk. :)

Velem is hasonló a helyzet. Már nagyon várom az elsõ panorámaképeket. :D Érdemes figyelni a twitter-bejegyzéseket.

[Stauffenberg 0]

Érdemes figyelni a twitter-bejegyzéseket.

Én ezt már reggel elcsíptem:

"Aranyérmet nyert a NASA 563 milliárd méteren."

:D :lol:

[Lloth 0]

Végre, egyszer és mindenkorra pontot tehetünk a marslakók kérdésének végére. :P Mondjuk, érdekes lenne felfedezni, hogy esetleg volt, vagy van élet ott, ha csak mikrobális szinten is. Minden bizonnyal beindítana egy sor új kutatást, ami azt vizsgálja, hogyan jöhetett létre ott az élet.

Minden esetre, én is kíváncsian várom a képeket és adatokat. :)

[Stauffenberg 0]

Na ma is híreztem picit a kis drágaságról.

Azokra a király képekre még várni kell. Akár heteket. Ezért: http://printscreen.hu/miert-nem-kuld-a-mar...kelheto-fotokat

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon 318]

Én is várom a videókat, képeket. Olvastam, hogy a Curiosity az elsõ lépések egyike, a végcél a terraformálás. Ez nyilván elég elképzelhetetlen most, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy középúton, 2020-2030 között embert akarnak küldeni a Marsra.

Azon gondolkodtam el, mekkora felelõsség lehet ez a tervezõknek. Az oké, hogy eljut a bolygóra, de vissza is kell jönnie, és ha valami meghibásodik, akkor nincs az a lehetõség, hogy egy héten belül odaér a segítség.

Egyébként mostanság kezdett el keringeni a legutóbbi panorámakép a Marsról, az is elég jó, és az tûnik fel, hogy olyan a felszín, mint egy földi sivatag, kicsit több kaviccsal. Lehet látni a képen, hogy van szél, vannak kisebb dûnék, meg a vörös homok.

Érdekes lenne valami új anyagot találni ott, de ha jól tudom ( fizikán magyaráztak róla ) ez lehetetlen, mert maximum ugyanannyi és ugyanolyan anyag lehet ott, mint a Földön.

[Bice 0]

Én is várom a videókat, képeket. Olvastam, hogy a Curiosity az elsõ lépések egyike, a végcél a terraformálás. Ez nyilván elég elképzelhetetlen most, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy középúton, 2020-2030 között embert akarnak küldeni a Marsra.

Azon gondolkodtam el, mekkora felelõsség lehet ez a tervezõknek. Az oké, hogy eljut a bolygóra, de vissza is kell jönnie, és ha valami meghibásodik, akkor nincs az a lehetõség, hogy egy héten belül odaér a segítség.

Egyébként mostanság kezdett el keringeni a legutóbbi panorámakép a Marsról, az is elég jó, és az tûnik fel, hogy olyan a felszín, mint egy földi sivatag, kicsit több kaviccsal. Lehet látni a képen, hogy van szél, vannak kisebb dûnék, meg a vörös homok.

Érdekes lenne valami új anyagot találni ott, de ha jól tudom ( fizikán magyaráztak róla ) ez lehetetlen, mert maximum ugyanannyi és ugyanolyan anyag lehet ott, mint a Földön.

Hát, én azok után, hogy ezt a Marsra való leszállást megoldották, semmit nem tartok lehetetlennek. Szerintem az ûrhajós küldetést annyira túlbiztosítják majd, hogy nem történhet galiba. Én legalább is nagyon bízom benne. Meg a holdraszállásokkal azért már elég tapasztalata van a NASA-nak. Szinte ugyanaz lenne a koncepció, csak "kicsit" tovább tartana az út.

Új anyag alatt attól függ mit értesz. Az ottani körülmények miatt lehet, hogy alakultak ki olyan vegyületek, amik a Földön nem tudtak volna létrejönni, de nagyon újat nem találhatnak, mert az egész univerzum ugyanazokból az elemi részecskékbõl épül fel.

[Stauffenberg 0]

Hát, én azok után, hogy ezt a Marsra való leszállást megoldották, semmit nem tartok lehetetlennek. Szerintem az ûrhajós küldetést annyira túlbiztosítják majd, hogy nem történhet galiba. Én legalább is nagyon bízom benne. Meg a holdraszállásokkal azért már elég tapasztalata van a NASA-nak. Szinte ugyanaz lenne a koncepció, csak "kicsit" tovább tartana az út.

Új anyag alatt attól függ mit értesz. Az ottani körülmények miatt lehet, hogy alakultak ki olyan vegyületek, amik a Földön nem tudtak volna létrejönni, de nagyon újat nem találhatnak, mert az egész univerzum ugyanazokból az elemi részecskékbõl épül fel.

Az Apollo programban minden korábbinál több ûrhajós veszítette életét, pedig kicsit jobban "túlbiztosították" magukat, mint a Szovjetek. De a Space Shuttle program sem kevés ûrhajós vesztét okozta.

Jelenleg a NASA még csak koncepciókat vázol teljesen kötetlenül, szinte még tényleg csak sci-fi amit megálmodnak. Sokan még a NASA-nálé is azt mondják, hogy nem lesz lehetõsége az elsõ Mars expedíciós társaságnak a visszatérésre. Jelenlegi technikai színvonalon legalább is nem látszik az, hogy 2030-2050 körül lenne olyan fejlettségi szintû ûrszközünk, mely képes elhagyni a Marsot.

A jelenlegi ûrrakétákat, ûrhajókat úgy tervezik, hogy a Földet képesek legyenek lehagyni és részben, vagy egészben visszatérni. A Mars más tészta. Nincsenek kilövõ állomások és fel- vagy leszállópályák sem. Onnan igen nehéz lesz visszajönnie az elsõ "telepeseknek". Ami úgy néz ki, hogy öngyilkos misszió lesz (de ember biztosan akad majd rá szép számmal).

Egyébként a Hold annyiban szerencsésebb, hogy nincs légköre és csekély gravitációs erõt kell legyûrnie az onnan felszálló ûrhajónak. Ezért térhettek vissza onnan, de a Mars keményebb dió.

[Bice 0]

Az Apollo programban minden korábbinál több ûrhajós veszítette életét, pedig kicsit jobban "túlbiztosították" magukat, mint a Szovjetek. De a Space Shuttle program sem kevés ûrhajós vesztét okozta.

Jelenleg a NASA még csak koncepciókat vázol teljesen kötetlenül, szinte még tényleg csak sci-fi amit megálmodnak. Sokan még a NASA-nálé is azt mondják, hogy nem lesz lehetõsége az elsõ Mars expedíciós társaságnak a visszatérésre. Jelenlegi technikai színvonalon legalább is nem látszik az, hogy 2030-2050 körül lenne olyan fejlettségi szintû ûrszközünk, mely képes elhagyni a Marsot.

A jelenlegi ûrrakétákat, ûrhajókat úgy tervezik, hogy a Földet képesek legyenek lehagyni és részben, vagy egészben visszatérni. A Mars más tészta. Nincsenek kilövõ állomások és fel- vagy leszállópályák sem. Onnan igen nehéz lesz visszajönnie az elsõ "telepeseknek". Ami úgy néz ki, hogy öngyilkos misszió lesz (de ember biztosan akad majd rá szép számmal).

Egyébként a Hold annyiban szerencsésebb, hogy nincs légköre és csekély gravitációs erõt kell legyûrnie az onnan felszálló ûrhajónak. Ezért térhettek vissza onnan, de a Mars keményebb dió.

Teljesen egyetértek veled, de azért pár gondolatot leírok.

Pl. az ûrsiklók esetében nem is nagyon volt fejlõdés, ha azt vesszük. Ugyanazt a struktúrát használták, csak mondjuk itt-ott anyagokat cseréltek le, meg aktualizálták a számítógépes rendszereket. Azért sem volt szerintem életképes, hogy fenntartsák az ûrsiklókkal való repülést, mert már nagyon elavult technika volt. Ezért lenne jó, ha fejlesztenének valami újat, amin -mint látjuk- több magáncég is dolgozik. Végülis van 20 évük valami forradalmit alkotni, és nem kizárt, hogy meg is valósítják.

Ha, pl. annyira vissza akarják juttatni az embereket, akkor simán elküldhetnek két ûrhajót. Az egyik viszi, a másik meg hozza az embereket. Vagy úgy csinálják, mint a Holdnál, hogy elég csak a bolygó körüli pályára eljuttatni a rakományt, és azért nem mindegy, hogy csak körpályára akarjuk állítani a terhet, vagy el akarjuk szakítani a bolygótól.

De tényleg nem is a kijutás a nagy feladat, hanem visszahozni az embereket. Az lesz az igazi kihívás.

[Stauffenberg 0]

Teljesen egyetértek veled, de azért pár gondolatot leírok.

Pl. az ûrsiklók esetében nem is nagyon volt fejlõdés, ha azt vesszük. Ugyanazt a struktúrát használták, csak mondjuk itt-ott anyagokat cseréltek le, meg aktualizálták a számítógépes rendszereket. Azért sem volt szerintem életképes, hogy fenntartsák az ûrsiklókkal való repülést, mert már nagyon elavult technika volt. Ezért lenne jó, ha fejlesztenének valami újat, amin -mint látjuk- több magáncég is dolgozik. Végülis van 20 évük valami forradalmit alkotni, és nem kizárt, hogy meg is valósítják.

Ha, pl. annyira vissza akarják juttatni az embereket, akkor simán elküldhetnek két ûrhajót. Az egyik viszi, a másik meg hozza az embereket. Vagy úgy csinálják, mint a Holdnál, hogy elég csak a bolygó körüli pályára eljuttatni a rakományt, és azért nem mindegy, hogy csak körpályára akarjuk állítani a terhet, vagy el akarjuk szakítani a bolygótól.

De tényleg nem is a kijutás a nagy feladat, hanem visszahozni az embereket. Az lesz az igazi kihívás.

Nem struktúrát, hanem konstrukciót. A Space Shuttle pedig szerkezetileg is sokat fejlõdött, pont a fejlõdõ anyaghasználat miatt. Egy-egy visszatérés már nem volt olyan kockázatos, mint az elején. Nem hiába hagytak fel ideje korán az oroszok, hiszen nem tudtak sem olyan minõségû számítógépes rendszert köré rittyenteni, sem olyan anyagokat használni.

//OFF

A titánt az USA is a Szovjetuniótól szerezte be, félig illegális módokon a CIA közremûködésével. Sokak szerint pedig pont ez volt a Buran program veszte, hiszen ezt az anyagot csak nagyon drágán lehet elõállítani és a Szovjetuniónak volt arra kapacitása, hogy megtegye, erre az USA felvásárolta, miközben javában tombolt még a hidegháború. Persze a Szovjeteknek eszük ágában nem volt eladni az ellenségnek, de a CIA egy hosszú közvetítõi láncon vásárolta fel (ezt nem csípte a Kongresszus, mert követhetetlen volt, a CIA ellen a legtöbb eljárás amiatt indult, mert nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosan tevékenykedtek külföldön és a Kongresszus csak annyit látott, hogy adó dollár milliók mennek külföldre és eltûnnek a ködben).

A Szovjeteknél meg már akkor is olyan állapotok uralkodtak, hogy bármilyen õr nyitva hagyta neked a kaput vagy kikapcsolta a riasztót egy kis kenõpénzért cserébe. Nem volt nehéz hozzájutni az anyaghoz.

//ON

Mindenesetre a Space Shuttle program sikeresnek mondható, azzal a ténnyel együtt is, hogy valóban veszélyes volt a személyzetre az üzemeltetése (ennek ellenére kevés baleset volt, a program több évtizedes mûködése alatt két jármû semmisült meg, szemben az "eldobható" rakétákkal, ahol több baleset történt). A jármû konstrukciója még ma is életképes lenne, ha sikerülne áthidalni a problémát, melyet a felszálláskor a géptestnek csapódó törmelékek problematikája jelent. A legnagyobb gond azonban azzal van, hogy hihetetlenül költséges az üzemeltetése:

Kilövéstõl visszatérésig 1.5 milliárd dollárt emészt fel az adófizetõk pénzébõl.

A megoldást valószínûleg az jelenti, hogy a NASA és a USAF közösen fejleszt egy olyan ûrrepülõt, mely hagyományos módon (betonkifutóról) felszállva képes elhagyni a légkört. A Lockheed Martin fejlesztett is ilyet (pl: X33), de a programot leállították már a tervezési fázisban. Vannak civil kezdeményezések is, melyek ugyan ez a célt tûzik ki maguk elé és vannak is sikerek, például olyan repülõ, mely képes elérni a felsõ-légkör legfelsõ határvonalát a világûr elõtt.

A Marsrõl való visszatérés problémáját már leírtam: Nincs sem kifutópálya, sem indítóállomás amivel vissza irányban el lehet hagyni a Mars jóval nagyobb gravitációs mezejét. Kérdés, hogy 2030 környékére képesek leszünk-e olyan eszközt kifejleszteni, mely erre képes. A mérnökök nem jósolnak semmi jót. Ez a mutatvány jelenleg a Földrõl sem megy, mert az Ûrsikló is csak segédrakétákkal tudja elhagyni a légkört.

[Balu027 0]

Nem Mars-téma, de érdemes lesz holnap este eget fürkészni :) Link Tudtok ajánlani Budapesten valami kevésbé fényszennyezett helyet? Most sajnos nem mehetek le vidékre. Gondoltam a Margitszigetre vagy a Normafára.

[Stauffenberg 0]

Nem Mars-téma, de érdemes lesz holnap este eget fürkészni :) Link Tudtok ajánlani Budapesten valami kevésbé fényszennyezett helyet? Most sajnos nem mehetek le vidékre. Gondoltam a Margitszigetre vagy a Normafára.

Inkább a Normafa (vagy még jobb ha ki tudsz menni a Jánoshegyi kilátóhoz). A Margitsziget ilyen szempontból a legrosszabb, mert minden irányból a város veszi körbe, ráadásul sok mûemlék van a közelben aminek erõs díszkivilágítása van (pl: Parlament új és minden eddiginél erõsebb kivilágítására sokan panaszkodnak csillagász körökben).

[Balu027 0]

Inkább a Normafa (vagy még jobb ha ki tudsz menni a Jánoshegyi kilátóhoz). A Margitsziget ilyen szempontból a legrosszabb, mert minden irányból a város veszi körbe, ráadásul sok mûemlék van a közelben aminek erõs díszkivilágítása van (pl: Parlament új és minden eddiginél erõsebb kivilágítására sokan panaszkodnak csillagász körökben).

Akkor marad a Normafa, aki gondolja, csatlakozzon :)

[Lloth 0]

Egy ideje nem tudtam fórumozni, de azért megemlékeznék Neil Armstrongról, találtam is egy jó kis cikket, ami összefoglalja az életét:

Neil Armstrong és az Apolló program

[Stauffenberg 0]

Egy ideje nem tudtam fórumozni, de azért megemlékeznék Neil Armstrongról, találtam is egy jó kis cikket, ami összefoglalja az életét:

Neil Armstrong és az Apolló program

Nyugodjon békében!

Egyébként aranyos volt amikor kikelt a kongresszus elõtt, hogy nem támogatják az új Hold-programot. Mindenféle hiperfontos dolognak állította be, hogy ismét embert küldjünk a Holdra. Persze õ elfogult, számára csak az létezik, de ettõl függetlenül tudományos szempontból inkább egy mielõbbi Mars-utazás lenne sokkal fontosabb.

Egyébként pont a napokban néztem egy Discovery Channel dokumentum filmet az Apollo programról. Tele volt idiótaságokkal... persze csak a dolog tudományos, békés oldalát mutatta be, a legfõbb hajtóerõt, a Hidegháborút teljesen figyelmen kívül hagyta, olyannyira, hogy az Apollo programnak tulajdonította az elsõ emberrel végrehajtott ûrutazást is, ami nem csak pontatlanság vagy ferdítés, hanem egyenesen hazugság.

De voltak benne heroikus zenék, gyönyörû képsorok és ügyes vágás. Szinte már majdnem rázendítettem az USA himnuszára. Franc essen a doksifilmeknek álcázott propagandába!

[tenderlumpling 270]

Szerintetek ez mennyire lesz életképes?

http://mars-one.com/en/

[Bice 0]

Szerintetek ez mennyire lesz életképes?

http://mars-one.com/en/

Majd jönnek az emberi jogokkal és nem fogják engedni, hogy reality legyen belõle, vagy, hogy egyáltalán embereket lõdözzenek a Marsra. Szerintem a reality kevés motiváció, akármennyire is erre vannak most ráizgulva az emberek.

Másrészt szerintem ott bukhat el a project, hogy nincs túlságos technikai motiváció mögötte. A hidegháborúban persze, hogy ott volt, mert mondta 'A' a 'B'-nek, hogy "nézd, kilövök több tonnát a Holdra, akkor rád 10x ennyi atomot vagyok képes szórni, szóval kösd fel a gatyád!". Most meg ugye (elvileg) nincsen hidegháború, meg semmiféle nagyhatalmi konfliktus, ami hajthatná az ipart, plusz, már kénye-kedvére szinte akárki tud az ûrbe rakétát juttatni, szóval a hadiipari motiváció nincs meg. A másik ilyen az minden bizonnyal a tudományos motiváció lenne, mert hát ugye valljuk be, egy ilyen utazás mindenre kiterjedõ kutatást és fejlesztést igényelne. Sajnos a tudományra eléggé sajnálják a pénzt a legtöbb helyen, legyen szó egy nem Magyarország helyzetû országról. (itt nem hogy sajnálják, de a Censored! ormányék még el is akarják vonni az alapkutatásra szánt pénzt...) Látható, hogy egy "kis" szondába (Curiosity) dollármilliárdokat (~3) öltek, és az csak egy ûrjárgány volt. Akkor egy emberes kutatásba ennek a nagyságrendekkel vett többszörösét is bele kéne nyomni.

A másik az az, hogy még a gépek gépek, az emberek meg egy biológiai rendszer. Kint a kozmoszban ott a bazi nagy sugárözön. Itt a Földön és körülötte tök jól megvagyunk, mert ott a mágneses mezõ, ami eltéríti, lelassítja, akár lepattintja magáról a töltött részecskéket (hohóó, vannak töltés nélküliek is!), de kint az ûrben, és a Marson nincs ilyen. Sõt, a Marson légkör sincs, ami esetleg elnyelhetné vagy fékezhetné a töltéssel nem rendelkezõ részecskéket... Szóval a Marson több rákos lenne, mint a Földön, köszönhetõ ez a kozmikus sugárzásnak. Ezt próbálják mindenféle módszerrel kiküszöbölni. Pl. A talaj alá építkeznek. Ott a sok marsi por, abból lehetne szép téglát meg cserepet (költõi túlzás) égetni, és abból megépíteni a födémet, és alá meg bebútorozni a NASA vagy egyéb ûrügynökség kapszuláival. Ez egy járható út lenne, mert a hegyek is jól védenek a sugárzástól. (pl. elhagyatott aranybányákban szoktak neutrínókísérleteket végezni, mert a hegyek kõzetei annyira jól elnyelik a kozmikus részecskéket, hogy oda már szinte tényleg csak a neutrínó jut be, ami köztudottan mindennel alig akar kölcsönhatni.) Szóval, lenne ez a bunkeres megoldás, meg esetleg génmódosíthatják, vagy gyógyszerezhetik az embereket, hogy ne legyenek sugárbetegek. Ugye mi magunk is sugárözönben élünk (természetes háttérsugárzás), csak ehhez már jó pár éve hozzá van szokva az emberi szervezet, és ezt képes kezelni. Oda meg úgy mennének az emberek, hogy nincsenek erre a sugárzásra felkészülve, tehát ki kell erre okoskodni valamit. Egész nap meg nem lehetnek a kis kapszulákban, ami megvédené õket, mert akkor mi értelme fellõni õket sok dollárért? :)

Én kicsit túlzásnak érzem ezt a projectet, de ne legyen igazam. "Kolonizálni" biztosan nem fogják a Marsot addigra.

[Lloth 0]

Én kicsit túlzásnak érzem ezt a projectet, de ne legyen igazam. "Kolonizálni" biztosan nem fogják a Marsot addigra.

Kolonizálni egészen biztosan nem fogjuk addigra a Marsot, de azt elképzelhetõnek tartom, hogy az elsõ emberek elérhessék a bolygót. Persze, rengeteg buktató van, ami egy esetleges másik bolygón létrehozott teleppel kapcsolatban felmerül, viszont szerintem elõbb-utóbb ezekre is találnak majd megoldást. Minden esetre, a Marsra szállás szerintem lenne olyan jelentõségû, mint a Holdra szállás.

Egyébként egy lazán ide kapcsolódó cikk arról, hogy milyen kutatások folynak az ûrhajók "gyorsításával", az utazási idõ lerövidítésével kapcsolatban:

http://science.nasa.gov/science-news/scien.../prop12apr99_1/

Aki esetleg nem olyan jó angolos, annak röviden: az egyik elképzelés az anyag-antianyag reakción alapul, a másik pedig a magfúzión, ami ugye nagyban a Napban is lejátszódik. Mindkettõ nagyon drága eljárás jelenleg (bár a magfúzió még kevésbé), az utóbbinál pedig a szükséges eszközök súlya is gondot okozhat, ha egy rakéta meghajtására alkalmas méretekben gondolkodunk. Egyelõre a két eljárás ötvözése rövid távon a valószínû megoldás, de még azért így is bizonyára kell néhány évet várnunk arra, hogy hat hét alatt a Marsra jussunk.

Más: egészen sci-fi. :)

http://www.space.com/33-robonaut-2-robot-b...astronauts.html

Szerintem csinos kis robot. :)

[_ktamas 0]

A Curiosity már lehet talált valamit. :) Persze még nem biztos, de kíváncsi vagyok mi lesz belõle.