Jump to content
GSForum - Segélyvonal

Game of the Year 2018


Hor1
 Share

Recommended Posts

Hor1

Én idén már új megjelenésű cuccot nem tervezek venni/játszani (hacsak a Subnautica nem jön ki, de nagy a hallgatás), úgyhogy akár le is zárhatom ezt az évet. Erős volt megint, ugyan Nier:Automata erősségű odabas.zás nekem idén nem jött, de sok idei megjelenést imádtam. Csináltam 28 platot (még tervben van kettő), játszottam 73 különböző játékkal PS-en, meg WoW-al PC-n.

1. Dragon Quest XI

20b8f4521cc583a65e4ae8b6e15318af044b1432

Az első 10-30 órát is nagyon szerettem, de még nem gondoltam, hogy ez lesz az idei kedvencem. Aztán 50 óránál volt egy ugrás, aztán 90-nél még egy, itt már nem volt kérdés. Old-school, gyönyörű, vicces, kegyetlen.

2. Marvel's Spider-Man

Miközben játszottam azt mondtam ez lesz nálam a GOTY. Aztán jött a DQ XI, de ettől nem lett rosszabb játék, csak kevésbé grandiózus.

3. God of War

Jó vót ezis.

 

Amik még kiemelkedően jók voltak idén: 

Monster Hunter World

Red Dead Redemption 2

Shadow of the Colossus

Spyro Reignited Trilogy

Hollow Knight (PS4-re idén jelent meg -_-)

Outcast: Second Contact

Kurv.ajó első rész utáni masszív csalódás: Ni No Kuni 2

Előző rész is jó volt, ez is ugyanazt tudja: Overcooked 2, AC: Odyssey

Link to comment
Share on other sites

Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon

Nekem az Overcooked 2 még várat magára, meg egy akcióra, de örülök, hogy nem lett visszalépés.
Hollow Knight PS4-en lesz szerintem az idei befutóm, sok játékkal nem játszottam amúgy.
Ja igen, a Detroit: Become Human is tetszett, szerencsére többször végigjátszós és nagyon kemények a choice fái. :D

Ami még nagyon szép, az az Unravel 2...nincs benne sok játékóra, de úgy érzem, hogy elég rövidke. Viszont tényleg gyönyörű.

Link to comment
Share on other sites

Iam_The_Ghost

Nem vagyok kompatibilis a témában, újfent rájöttem hogy a gamer világ már nem nekem való. Idénről azt hiszem semmi mással nem játszottam, csak a God of War-al, amit először imádtam, majd kijött az NG+, újrajátszottam és beleuntam... Ettől még fantasztikus game, de az újrajátszhatósága nálam eléggé nulla.
Még esetleg említhetném, hogy megnéztem egy Detroit: Become Human végigjátszást (amennyi gameplayt tartalmaz, tökmindegy hogy játszod vagy nézed), újfent az a véleményem, hogy ez a döntéshozás és annak következményei tematika egy nagy parasztvakítás, de legalább itt már kapargatják a felszínt azzal, hogy egyes karakterekkel más történeti szálat és ezzel együtt más pályákat nyithatunk meg. Amúgy meg dögunalmas sablon sztori, ami mondanom sem kell egy ilyen játék esetében kulcskérdés.

(Tényleg semmi más játék nem rémlik, csak az Infamous: Second Son, de az nem idei és egy borzadály.)

Link to comment
Share on other sites

gebali1991

Kérdés nélkül magasan a The Return of the Obra Dinn az év játéka nálam.

Link to comment
Share on other sites

  • 2 weeks later...
SaltyDave

Ugyan nem idei játékok lesznek rajta, inkább olyanok amikre idén kerítettem sort.

1. Hellblade (2017)
Nekem ez volt a Horit idézve "NieR Automata szinten odabaszós". Oké, gameplay terén messze nincs ott, nincs komplexitása a történetnek se nagyon, de ez az a játék a NieR Automata mellett ami nagyon messze képes túllépni játékok megszokott korlátain és egy olyan élményt nyújtani amit büszkén rakhat ki az ipar reklámarcának, hogy igen, ez a médium erre is képes. Igaz hogy egész más jellegű történet és élmény, de a NieR: Automata szintű megrázkódtatást és a karakterek (illetve itt csak egy) felé ébresztett empátiát nagyon durván hozza. Emellett pedig horrorban nem nagy gyakorlattal bíró játékosként is egy olyan audiovizuális élmény ahogy egybefolyik Senua pszichózisából eredő félelme, öngyűlölete, tehetetlensége a fizikai világ igen is valós veszélyt jelentő dolgaival, hogy a játékos is teljesen elveszíti a valóságérzetét a játékon belül, elkezdi oda-oda kapni a fejét, természetesnek venni a hangokat (a VALAHA volt legjobb audio keverés, pont), belelátni dolgokat abba aminek nincs jelentősége... és kibogozni élete történetét hogy miért is került ilyen mélyre, és mi kell szegény lánynak a boldogságához és mit meg nem tesz érte ahogy harcol a világgal és még inkább a benne élő sötétséggel :(. Plusz az északi mitológia, kelta háttér hatalmas plusz pont. Simán 10/10, örök élmény.

2. Rise of the Tomb Kings (TW: Warhammer 2 DLC)
Imádom az ókori Egyiptomot, ez pedig azon alapszik, nyilván a maga fantasy csavarával a témában. Rengeteg szálon kapcsolódik a fantasy világ többi eleméhez, a történelme dugig van remek karakterekkel mint Neferata, Khalida, Alcadizzar, akiket ugyan nem a játékból, de a játéknak köszönhetően ismertem meg jobban, ugyanis ennek a DLC-nek köszönhetem hogy közel egy évtizedes kihagyás után megint könyveket kezdtem olvasni. Becsúszott közben 2 Witcher könyv és egy Deus Ex ponyva is, de a Rise of Nagash trilógiával érzem hogy úgy igazán sikerült visszarántani, azóta pedig a The Sundering trilógia végére is elérek lassan, plusz külön jó hogy korábban nem olvastam nyomtatott formában angolul, szóval sokat köszönhetek ennek a DLC-nek, amit imádok játszani, játékmechanikai szempontból talán a leggazdagabb fajt is kapjuk vele eddig, hihetetlen tartalmas, felforgatja a bejáratott játékmenet formulát, és megvan benne egy olyan teljesség érzés ami... hogy is mondjam, vannak olyan kiegészítők amik úgy dolgoznak fel egy adott kultúrát, hogy az hagy kívánni valót maga után. Ez abszolút teljes (talán csak Norsca ilyen még), viszont úgy hagy kívánni valót maga után, hogy vannak a történelmében bizonyos karakterek akiknek ebben a DLC-ben ugyan nincs helye mert messzire sodródtak, és a fejlesztők erősen szellőztetik hogy a harmadik játékban lesz dolgunk velük. Ezért érződik az egész annyira... integráltnak, nem DLC-nek, szóval amellett hogy fun, tartalmas, király, nagyon jól használják a feldolgozandó alapanyagot, jól prezentálják. Ez egyáltalán nem igaz pl. a napokban megjelent Vampire Coast-ra sajnos. Toronymagasan ezzel töltöttem a legtöbb játékidőt idén.

3. Forza Horizon 4
Végre. VÉGRE. Végre egy autós játék amire a Need for Speed: Most Wanted (az eredeti) óta vártam. Amiben imádok versenyezni, amiben élmény felfedezni, ami a maga korában grafikai szempontból elsőrangú magasan a riválisai fölött, ami dugig van olyan autókkal amiket valójában meg is akarok szerezni, és a könnyed pop stílus ellenére még olyan zenékkel is amiknek fülbemászó refrénje van. Adott egy tökéletes méretű open world világ olyan szinten megszórva tartalommal hogy egymást fedik az ikonok (és nem azért mint a Crew 2-ben, mert 10x kevesebb van de 10x olyan nagy ikonnal). Ebbe a játékba ahányszor belépek mindig fogad 2-3 új autó, egy rakás új event, azt se tudom hova kapjak egyszerűen annyira overwhelming a content. Bár sajnos aftermarket karosszériaelemek nincsenek, a festés testreszabhatóság így is bőven elegendően részletes, és imádom hogy működik mint singleplayer játék 20-30 órát legalább akkor is ha technikai okok miatt a multi nekem sokáig nem ment - így is tele van szórva olyan online feature-ökkel amik miatt nonstop úgy érzem hogy játékosok és egyedi tartalom vesz körül - ha csak az AI-ra játékos neveket ír illúzióképpen, már akkor is legalább más neveket látsz. A paintjob sharing, a performance setup sharing, a hetente változó évszakok, mind-mind olyan amit a Crew 2 is próbált csinálni, de a technikai kivitelezése egyszerűen annyira gyatra hogy nem igaz, párosítva a fele ennyi tartalommal egy sokszor ekkora térképre, meg irdatlan Diablo-like item grinddal megoldva a nehézségi szintek közti különbséget, míg itt megveszel egy autót, kiválasztasz egy performance setup-ot a toplistából amit játékosok raktak össze, egy minimális összegből kifizeted, és kész, megvan az endgame tökéletes verdád, innentől már csak a vezetési élményre kell figyelni, hogy élvezd a játékot, hogy versenyezz, hogy együtt legyél másokkal. Minden feature-je a játéknak hidakat épít az emberek közé, míg a Crew 2 minden hídon vámot akar szedni előtte belerakandó órában mérve. Gyönyörű, a vezetési élmény fantasztikus (sokkal kevésbé árkád mint amilyennek mondják, NFS / Crew szérián edződöttként mondom hogy azokhoz képest ez, az meg egy TPS kiakasztott W gombbal), megkockáztatom a valaha látott legnagyobb autófelhozatal ami nem semmi ha azt vesszük mind licencelt és nem kamu darab. Ami a legfontosabb, semmiféle grind mögé nem zárja hogy "jól érezd magad". Úgy dob utánad egy Lamborghini-t hogy nem is kéred, folyamatosan szakad a nyakadba az új ingyen content (autók) nem csak mint patch, hanem mint amiket találsz, nyersz játék közben. 41 autóm van, ebből 3-at vettem. Persze egy csomó fölösleges, de hát max eladom, közelebb hoz máshoz. Nagyon tetszik ez a megközelítés, hogy próbál horizontal (pun intended) progression design elv mentén haladni, a vertical progression helyett amit a Crew 2 hoz. De még a fesztivál hangulatot is jobban hozza annál, az egészből árad a pozitivitás, a lazaság, hogy élvezd az életet benne, ne aggódj, nem találkozol sehol olyannal hogy "á,á,á, ezt még nem csinálhatod, á,á,á, ehhez kell még 3 skill pont, á,á,á, ő sokkal régebb óta játszik mint te ezért esélyed sincs". És nagyon-nagyon működik. Hatalmas buli multiban, egyedül pedig egy izgalmas, precizitást megkövetelő versenyjáték. Hibátlanul van optimalizálva az engine és nincs szebb autós játék ma a piacon. Mit mondjak még? Hosszú évekig ez lesz "Az" autós játékom.

4. Warhammer: Vermintide II
Így hogy mindjárt látszik alatta hogy az Uncharted 4 elé került, persze erősen megkérdőjelezhető a döntés, hiszen az simán összeveri a Vermintide 2-őt minden szempontból. Ugyanakkor ami számomra fontos, hogy nagyon kevés játék dolgozza fel a Warhammer Fantasy világát, és 2 franchise teszi ezt olyan minőségben amilyet a licenc megérdemel. A Vermintide az egyik. Persze, egy Left 4 Dead klón, Dark Messiah-t idéző harcrendszerrel, és ennyi. De nincs más játék ami ilyen szemszögből engedne belépni ebbe a világba, mert egyszerűen senki nem csinál, és ez teszi számomra kiemelkedően fontossá. Annak ami (4 player coop FPS-slasher), tökéletes, változatos, izgalmas, az AI director remekel, a kihívás mindig a helyén, 65 órát bele is raktam február óta, szerintem még a jövőben fogok is. Mellesleg idén ez a kedvenc trailerem ^^.

5. Uncharted 4: A Thief's End.
Igazából az egész sorozat. Elég hullámvölgyes a tapasztalatom vele. Voltak részei amin úgy kellett átszenvedni magam, ahol túl sok volt a lövölde, ahol fájóan kiszámítható volt mi fog történni, honnan jönnek katonák (vagy ellenkezőleg, olyan helyről jönnek ahová aztán befordulva az látszik hogy innen nem jöhettek, hanem egymás hegyén hátán álltak). Nem szerettem a természetfeletti részeket, különösen mert frusztrálóak voltak egytől egyig játékmenet szempontjából, amit szerencsére a harmadik részre el is hagytak. Igazából ez egy modern, fiatalos Indiana Jones kaland, ami önmagában is de különösen az alig létező konkurenciát tekintve (pft, Tomb Raider és a műmájerkedő történetei a titkos háttérhatalomról meg a világuralomról), és a 4. részre kiteljesedett amit én a sorozaton át haladva mindig is szerettem volna a benne élő karaktereknek - szívet, lelket, otthont, kapcsolatokat kapott az Uncharted ami ha nem egy hasonlítható egy drámához, nagyon jelentősen szintet lépett az első három etaphoz képest, és ez nagyon nagyon jót tett a játéknak. Nathan története ugyan a végéhez ért, de olyan utolsó kalanddal és olyan befejezéssel, hogy az emberben örökre megmarad, csak úgy mint Indiana Jones. Mellé kimagasló enviroment art design, technológiai erőfitogtatás, a sorozat korábban megismert korlátainak feszegetése, letehetetlen kontroller, abszolút jogosan lett GOTY a saját évében.

 

5. Hollow Knight
Talán az egyetlen 2D platformer ami kiérdemli a soulslike jelzőt. Iszonyat creepy, folyamatosan kihívást jelent, dugig van opcionális content-el, de ami a legfontosabb, nem másolni próbálja a DS atmoszférát hanem a saját hangján beszél, hosszú, hosszú időn át kibontakozó mély történelmet a világ mögé, tökéletesen reszponzív és igen sok ügyességet megkövetelő harcok ahogy haladsz előre. Nem tudom, éreztem a Lords of the Fallen-nél, Salt and Sanctuary-nál is, hogy "olyan akar lenni mint". Mindegyik olyan hogy 1 óra után kilép belőle az ember, és úgy... eh, minek menjek vissza. A Hollow Knight abszolút beszippant és nem enged, folyamatosan képes tovább kinyílni, megújulni, fenekestől felforgatni de nem ártani a játékmenetnek, és minden apró részlete kényszerűen de akarva akaratlan is az agyadba ég. Zseniális alkotás és a maga kategóriában megkérdőjelezhetetlenül GOTY material, személy szerint megkockáztatom hogy az Ori mellett az egyetlen valamire való 2D platformer a Braid óta. Ennyire bizarr, creepy, szomorú és perverz módon még is szerethető és cuki világgal idejét se tudom mikor találkoztam utoljára, amit valóban érdemes bejárni, és ütni a falat hogy van-e titkos átjáró minden méteren. A harc pedig kemény és adrenalinpumpáló, de minden körülmények között fair. Dugig van olyan boss fight-okkal ahol szétreped a kezedben a kontroller, a "MAJDNEMMEGVOTLBAZMDEG!" önkéntelen kitöréssel halálkor, kreatív és változatos ellenfelek és egyéb platformer feature-ök. Amikor 6-7 óra után leesik az állad hogy NEEEEE, EZZEL LEHET FALRÓL UGRANI?! és lepörög előtted az egész eddigi felfedezésed minden pillanata hogy hány helyre akarsz azonnal visszamenni, megnézni így mit érsz el, és igen is a mögött a kicsit magasabban lévő platform mögött van még több órányi új tartalom és terület, bossok, artifact-ek... basszus, olyan hihetetlen jól van balanszolva a felfedezés benne mint semmi másban, és jutalmaz is érte, elsősorban élménnyel és szépséggel. Minden, nagyon tartalmas kiegészítője ingyenes és szerves részévé vált a világnak, anélkül hogy ártana az eredeti tempónak, hangulatnak, lehetőségeknek. Kötelező mindenkinek!!!!négy4444!!!

Csalódások szégyenfala. Egyrészt mert megjelentek, másrészt mert pénzt adtam rá.

1. The Crew 2. Gyakorlatilag minden szinten hatalmas visszalépés a Crew 1-hez képest. Drasztikusan kevesebb versenyszám, aljas és cseles módon kicserélt ingame árazás (régen megvettél mondjuk 1 autót 100k-ért, és 20k-ért hozzá a variánsokat, touring, dirt, drift stb. Na most az összes 100k, és külön autónak minősül, hogy a marketingben jól hangzódjék hogy IIILYEN SOK AUTÓNK VAN!). PvP még decemberig nincs, tavasszal jött ki a játék. Legnagyobb baja hogy a Ubisoft az alapoknál tévedett hatalmasat, és hiába nyomja az új content-et, Ledérül! senkit se érdekel hogy jaj de jó, most már hidroplánokkal is lehet versenyezni. Megcsinálsz nagyon maximum 2 versenyt vele és már viszket az ujjad hogy ülj vissza az autódba, ahol meg szellemvárosként jellemezhető a content. Mellé egy borzasztó p2p connection multit kapott ahol jó ha 2 ember van egy légvonalban 100km területen. A FH4 kis szigetén meg 40-50 ember van a lobby-ban velem.

2. Vanquish . Nem tudom miért, nekem ez borzasztó szar élmény volt. Az irányítás durván korlátolt, a játékmenet egyensúlyozása alig enged meg valami szabadságot (mezei katona agyonlő fél pillanat alatt ha stílusos akarsz lenni), végig úgy éreztem magam mint egy rail shooterben ahol a kamera és a karaktered automatikusan mozog, neked csak célozni kell. Mellé borzasztó gagyi edgelord, rossz értelemben "nagyonjapán" karakterek, egy tessék-lássék sablon történet ahol a Gonosz Oroszok elfoglalják a bolygót vagy mi, és... pfft, vicc az egész. Én a Legend of Korra-t is imádtam a PlatinumGames-től, pedig az kis túlzással egy prealpha techdemó, de a Vanquish minden porcikáját, pillanatát gyűlöltem 1,5 óra után, fúj.

 

  • Upvote 1
Link to comment
Share on other sites

SaltyDave

 

6. Omensight
A szerintem zseniális Stories: Path to Destinies továbbgondolása, ugyanazoktól a fejlesztőktől. Egy fokkal komorabb hangulat, és ezúttal egy gyilkosságot kell megoldanunk úgy hogy a világ pusztulása előtti utolsó napot éljük újra és újra, mindig máshogy nekifutva, szép lassan összerakva a történetet abszolút freeform, nonlineáris módon, sok-sok rossz befejezéssel, és egy jóval. A történet tetszett, a játék határozott előrelépés a Stories-hoz képest feature-ök terén, igazából ennyi. Én nagyon szerettem, újrajátszanám, de ha csak nem felejted el az egészet, az újrajátszhatósága nulla. Mindenesetre határozottan ajánlott mindenkinek, pláne mert olcsó, jó, és a Stories-t leszámítva teljesen egyedi, egyedülálló játékélmény.

  • Thanks 1
Link to comment
Share on other sites

moody

WoW: BfA :troll:

Egyébként azt vettem észre, hogy egyre kevesebb minőségi FPS játék, és még kevesebb MMO jelenik meg PCre. Gondoltam most hogy itt steamen az őszi leárazás veszek valamit. De aztán nem volt semmi a kettő műfajnál ami érdekelt volna... Minden lassan a mobáról és a battle royalról szól, meg úgy az online játékokról. Ott van az új cod. A Call of Dutyk multi része nem érdekel régóta, viszont a single kampány jó volt szinte mindegyik résznél. Na most már azt sem kapott az új cod...  Vicc, de az idei FPS felhozatalból csak a Dusk amivel játszottam (retro grafika rulz).

  • Haha 1
Link to comment
Share on other sites

Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon

Atomic Heart szerintem jó lesz FPSnek.

Link to comment
Share on other sites

Hor1
1 hour ago, Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon said:

Atomic Heart szerintem jó lesz FPSnek.

Ahh, igen az nagyon állatnak néz ki.

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling

Igazából nem vagyok annyira elszállva ettől az évtől. Szigorúan nyugati megjelenés alapján az év játéka nálam természetesen egy olyan cucc, aminek az intróját kb. annyiszor nézem végig, ahányszor elindítom a játékot:

Minden más nekem ilyen... utógondolat. Spider-Man szórakoztatott egyedül elejétől a végéig, minden más szerintem baromi fárasztó (GoW, RDR2), vagy marha jó, csak éppen nem új (Shadow of the Colossus, Spyro Reignited), a Monster Hunter World sem rossz, de nekem ez a szint már túl nagy, túl szöszölős.

Link to comment
Share on other sites

Cori

1. God of War 

Messze a legjobb játék volt idén amivel játszottam. Igen, nem olyan pörgős mint a régi, igen nincs annyi enemy, igen kicsit túl közeli a kamera és igen újrajátszásnál nem jó az elkapcsolhatatlan átvezető, de amúgy fenomenális amit csináltak, megmaradt a játék lelke, mind gameplay, kombózás tekintetében, mind a storyban. Ha marad ez a formátum a trilógiára akkor, egy dolgon remélem változtatnak a következő részre... nagyobb Field of View, és remélhetőleg, ha PS5re jön, akkor ezt meg is kapjuk.

Dícséretet érdemel még:

Kingdom Come: Deliverance - gyönyörű, hihető és fun skill based gameplayével imádom, de annyi bug, optimalizációs probléma és egyéb hülyeség van a játékban, hogy nehéz lenne a lista élére rakni.

Marvel's Spider-Man - nem gondoltam, hogy ilyen jó lesz ez a játék. Tévedtem, ha az enyém lett volna a PS, amin nyomom akkor 100%-oltam volna (90% körül álltam :D ), ennyire még sosem éreztem magam Pókembernek :D Úgy éreztem magam, mint gyerekkoromban, mikor pókemberes videójátékkal játszottam, végig mosolyogtam játék közben Viszont az utóbbi időben teljesen kiégtem az open world gyűjtögetős játékokból, sajnos ez a formula itt se változott(táskák, minigamek, random bűnözések), de mégis minden pillanatát élveztem és ez is annak köszönhető, hogy a Pókember érzés csillagos ötös. 

Dark Souls Remastered - ez meg nem új játék, de azért idén jelent meg a Remaster, és hát a Dark Souls, az Dark Souls és közel áll a szívemhez, úgyhogy itt a helye.

(WoW BFA - LOL, ezt inkább a csalódások listájára kéne írni :D )

Link to comment
Share on other sites

moody
11 hours ago, Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon said:

Atomic Heart szerintem jó lesz FPSnek.

Kár, hogy csak jövőre jön. A 2019es felhozatal már most jobb mint az idei FPS térent.

Link to comment
Share on other sites

Cori
4 hours ago, moody said:

Kár, hogy csak jövőre jön. A 2019es felhozatal már most jobb mint az idei FPS térent.

Nem hallottam még a játékról, de az az orosz muzsika a trailer alatt, zseniális :D A játék is funnak tűnik.

Link to comment
Share on other sites

Leon121

Az idei év nálam egyértelműen a Switch-ről szólt (ezen annyira nem lepődik meg szerintem már senki). Nagyon megszerettem a kis kütyüt, mérete ellenére kifejezetten fürgének érződik elsősorban amiatt, hogy bármikor kb 3 másodperc alatt tudom folytatni a félbehagyott játékomat - emiatt aztán kiválóan ki tudja tölteni a hektikus gépezési időszakokat. Na mindegy, nem is ez a lényeg.

Idénre így jutott pár friss megjelenés végigjátszása is a korábbi évekhez képest, azok közül magasan kiemelkedik számomra:

1. Dragon Quest Builders

A játék, ami kiválóan ötvözi a Minecraft-féle szabadon építést egy fókuszált, történetközpontú körítéssel és szerepjáték-szerű elemekkel. Imádtam az egészet, ahogy szabadon engedett, de azért valamennyire mégis keretet biztosított, és célt adott számomra. Imádtam az építkezését, ahogy tök hangulatos várakat, szobákat, épületeket lehetett létrehozni, a karaktereit, a zenéjét... Nálam nagyon eltalálta az egyensúlyt a vezéreltség és a szabadság, az építés és a szerepjáték, a felfedezés és a történetvezetés között, hosszú időre teljesen magába szippantott.

2. Mario vs Rabbids Kingdom Battle

A játék, aminek nem kéne működnie, mégis egészen kiváló. Körökre osztott, XCOM-szerű taktikai játék a színes-szagos Mario és a nagyon könnyen bugyutába fulladó nyulak világában? Miféle elmebeteg ötlet már ez.... És mégis, kiválóan működik. Egy teljes értékű, tökéletesre polírozott taktikai játék, ami nem a lehetőségei végtelen tárházával akar lenyűgözni, hanem azzal, mennyire bitang jó érzés az egyes elemeit egymással kombinálva egy-egy igazán látványos kombót, mozdulatsort végrehajtani. A harcok rendkívül dinamikusak, sok az ide-oda mozgás, az egyedi képességek és fegyverek érdekesek és jól használhatóak, a világ pedig lenyűgözően részletes és messziről érződik rajta a szív, amivel készítették. Még a humort is sikerült jól belőni, se a nyulak, se a Mario karakterek nem válnak idegesítővé, és a gyermeki körítés ellenére egy mély és szórakoztató taktikai játékká áll össze. Imádtam.

3. Steamworld Dig 2

Metroidvania keverve digger-féle földásással és gyémánt-gyűjtögetéssel, szuper kézzel rajzolt stílussal és felejthető történettel. A metroidvania rész kiválóan átjön, sokkal menőbbnek éreztem magam a játék végére, mint az elején voltam, a mozgáskultúrám és a képességeim szépen kiszélesedtek. A fejtörők is jól belőtt nehézségűek, felfedezni jó érzés benne, teljesen beszippantott a 10-12 órára, amíg tartott.

4. Rayman Legends

Egy egészen fantasztikus platformer, hozzácsapva pár kevésbé jól sikerült pályával a korábbi részből. Frenetikus pörgés, szuper zene, nagyon király pályadesign, néhol frusztráló nehézség, de annyi ötlet, hogy ihajja. A modern 2D-s platformerek egyik legjobban sikerült darabja, imádtam.

5. Hyrule Warriors Definitive Edition

Imádom a Zeldák világát, és kicsit mindig érdekelt ez a tömeghentelős Dynasty Warriors játékmenet, így nem volt kérdés, hogy ez nekem kell. Be is szippantott, végigjátszottam az alapjátékot és DLC-it, valamint nagyjából kitakarítottam egy Adventure mapet 60-70 óra alatt. Ennél jóval több tartalom van benne, aminek azért jó része grindolás orrba-szájba. Ezt persze elviszi a hátán az, hogy maga a játékmenet élvezetes kikapcsolódást nyújt. 

6. Super Mario Odyssey

"Csak" hatodik, de kiváló játék. Mario mozgása és kezelése szuper érzés, felfedezni, benézni mindenhová, szabadon mászkálni és gyűjtögetni nagyon jól lehet benne. Az egészből sugárzik egy olyan pozitív hangulat, vidámság, életkedv, ami egyszerűen baromi jól tud esni játék közben. Ugyanakkor alapvetően ez mégiscsak egy értelmes történet és karakterek nélküli 3D-s platformer, és mint ilyen, igazán maradandóan mély nyomot nem tudott bennem hagyni, miután leraktam a játékot - emiatt a viszonylag alacsonyabb helyezés.

7. Stardew Valley

Egy darabig nagyon rá voltam kattanva, aztán valahogy alább hagyott a lelkesedés. Nyilván pont nem áll jól neki, ha kisebb kihagyás után visszatérve hirtelen azt se tudom, mi merre hány méter, mit akartam, mi volt a célom. Lehet, hogy rá fogok még kattanni valamikor, egyelőre csak arra emlékszem jó szívvel, hogy mennyire elkapott a farmolgatás, felfedezés öröme.

 

+ folyamatban van, esélyes lehet még az "Emlékezetes" jelzőre, de idénről egyelőre kimarad:

Civilization VI, Octopath Traveller, Donkey Kong Country Tropical Freeze

+ már régről ismert játék, nem lenne értelme újra felsorolni, de a Switch új életet lehelt belé, és most is annyira jó érzés vele játszani, mint korábban:

Dark Souls (Remastered), Diablo III

+ természetesen megvan a Breath of the Wild is, de arról a WiiU-s változat idején eleget ömlengtem, a Switch változat max technológiailag jobb. Persze ha nem játszottam volna vele korábban, akkor GOTY simán. 

Link to comment
Share on other sites

payskin
On 12/4/2018 at 4:07 PM, Leon121 said:

Steamworld Dig 2

Nekem az elsővel vannak nem túl jó tapasztalataim. Sokáig nézegettem a tök jó kis trailer videóit, meg a kézzel rajzolt grafikás képeit, aztán valahogy (vagy leárazáson, vagy bundle-ban) hozzájutottam egyszer, és nem kapott el a gépszíj. Már nem tudom, mi volt, túl repetitív volt, vagy nagyon büntetett, ha hülyeséget csináltam az elején, de majd adok neki még egy esélyt.

Link to comment
Share on other sites

Leon121
55 minutes ago, payskin said:

Nekem az elsővel vannak nem túl jó tapasztalataim. Sokáig nézegettem a tök jó kis trailer videóit, meg a kézzel rajzolt grafikás képeit, aztán valahogy (vagy leárazáson, vagy bundle-ban) hozzájutottam egyszer, és nem kapott el a gépszíj. Már nem tudom, mi volt, túl repetitív volt, vagy nagyon büntetett, ha hülyeséget csináltam az elején, de majd adok neki még egy esélyt.

Elvileg a második rész minden téren fejlődött, azt mondják. Ha az alapötlet tetszik, de az elsőben valami hibádzik, esetleg megérhet egy próbát.

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling
9 hours ago, payskin said:

Nekem az elsővel vannak nem túl jó tapasztalataim. Sokáig nézegettem a tök jó kis trailer videóit, meg a kézzel rajzolt grafikás képeit, aztán valahogy (vagy leárazáson, vagy bundle-ban) hozzájutottam egyszer, és nem kapott el a gépszíj. Már nem tudom, mi volt, túl repetitív volt, vagy nagyon büntetett, ha hülyeséget csináltam az elején, de majd adok neki még egy esélyt.

Tízmilliárdszor jobb, mint az első.

Link to comment
Share on other sites

kaszman1
2 hours ago, tenderlumpling said:

Tízmilliárdszor jobb, mint az első.

Ez mondjuk érdekelne miben/hogyan. Az elsőt hagytam a francba akkora grindfest volt, de a koncepció meg érdekelne mert elég nagy Terraria meg Starbound bu.zi voltam anno. 

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling
11 hours ago, kaszman1 said:

Ez mondjuk érdekelne miben/hogyan. Az elsőt hagytam a francba akkora grindfest volt, de a koncepció meg érdekelne mert elég nagy Terraria meg Starbound bu.zi voltam anno. 

Jobb a narratív íve, jobbak és organikusabbak a tutorialok, változatosabbak a helyszínek, nem büntet minden random hülyeségért, sokkal összetettebb a város, sok a jó side-activity és collectible (artifactok, ezeknek jópofa leírásai), lendületesebb, színesebb és tartalmasabb.

Link to comment
Share on other sites

Hor1
1 hour ago, tenderlumpling said:

Jobb a narratív íve, jobbak és organikusabbak a tutorialok, változatosabbak a helyszínek, nem büntet minden random hülyeségért, sokkal összetettebb a város, sok a jó side-activity és collectible (artifactok, ezeknek jópofa leírásai), lendületesebb, színesebb és tartalmasabb.

És platos.

  • Haha 1
Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling
2 minutes ago, Hor1 said:

És platos.

Hát ez akkor lenne érdekes, ha nem lenne pycsanehéz egyszerre speedrunolni ÉS 100%-olni (meghalás nélkül)

Link to comment
Share on other sites

Hor1
18 minutes ago, tenderlumpling said:

Hát ez akkor lenne érdekes, ha nem lenne pycsanehéz egyszerre speedrunolni ÉS 100%-olni (meghalás nélkül)

A lényeg, hogy a lehetőség meglegyen. Onnan már csak kitartás és skill.

Link to comment
Share on other sites

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Sign in

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
 Share

×
×
  • Create New...