Jump to content
GSForum - Segélyvonal

Vélemények a 2013. januári számról


hmolnarj
 Share

Recommended Posts

hmolnarj

:szónok: :szónok: --> pcw_dvd_201301_n.jpg :szónok:

 

Boldog új évet mindenkinek! Az új esztendőhöz új magazin dukál

Link to comment
Share on other sites

petzolkri

Már meg is jött, érdekes témák vannak benne.

Link to comment
Share on other sites

Á.József

Ma január 3-án elhoztam az ujságot. A DVD-t átengedtem a viruskeresőn (NOD 32) és az eredmény a következő.

Link to comment
Share on other sites

Dávid Csaba

Semmi? Az jó, nem?! :D

Link to comment
Share on other sites

Á.József

Ma január 3-án elhoztam az ujságot. A DVD-t átengedtem a viruskeresőn (NOD 32) és az eredmény a következő.

 

5 kártevő a Miro5 ben és a Format Factory ban

 

Elnézést az előbbi sok felesleges üzenetért de a gép rendetlenkedett.

Link to comment
Share on other sites

Dávid Csaba

Szerkeszt "gomb" a hozzászólásod jobb alsó sarkában. ;)

Link to comment
Share on other sites

Athos

Sziasztok!

 

Dimagon már nem fog megjelenni? A Digitalstand Androidos változatát nem igazán dícsérik. :(

 

{szerkesztve}

Közben látom, hogy Facebookon megy erről beszélgetés. Sajnos egyelőre nem túl bizató. :weep: Ha jól értem, akkor havonta történő vásárlás esetén csak a Digitalstand marad. Le fogom tesztelni, de az eddigi felhasználói vélemények siralmas képet festenek.

Edited by Athos
Link to comment
Share on other sites

SkyBird

:hááát: Én tuti nem. :nemnem:

Okostelefonon (S2) gyakorlatilag használhatatlan. Azt nem tudom, egy 10" körüli tabletnél milyen lenne nagyítás nélkül.

Letöltöttem egy fájlt offline-ra, de a betűméret olyan kicsi, hogy számomra olvashatatlan.

Ha belenagyítok, eszméletlen másodpercek telnek, mire beáll és éles karakterekkel olvasható lesz a szöveg. És minden újabb oldalnál újra ugyanez.

Jó, az S2 nem éppen egy ebook kategória. ;)

Link to comment
Share on other sites

Athos

Én 7"-os tablettel használtam a Dimagot. Nagyítgatni kellett egy kicsit, de használható volt. Még annak ellenére is, hogy a legfrissebb változat lassabb lett.

Link to comment
Share on other sites

hmolnarj

Ma január 3-án elhoztam az ujságot. A DVD-t átengedtem a viruskeresőn (NOD 32) és az eredmény a következő.

 

5 kártevő a Miro5 ben és a Format Factory ban

 

Elnézést az előbbi sok felesleges üzenetért de a gép rendetlenkedett.

 

Kedves József! Mi is átvizsgáltuk a szoftvereket (amelyeket a fejlesztők hivatalos oldaláról szereztünk be) és nem találtunk kártevőt. Vélhetően téves riasztás lesz.

 

A Dimaggal kapcsolatban: jelenleg, azaz január elsejétől a Dimag rendszerén belül nem lehet új digitális előfizetéseket kötni, valamint új lapszámokat vásárolni. A korábbi dimag előfizetőink továbbra is hozzájuthatnak magazinjaikhoz, csak új belépők nem tudnak csatlakozni. A digitalstand oldalán továbbra is lehet lapszámokat egyenként vásárolni, valamint új előfizetést kötni. Remélhetőleg hamarosan az androidos kliens fejlődni fog. A kényelmetlenségért elnézést kérünk.

Link to comment
Share on other sites

1933

Kedves Olvasótársak!

 

No csak röviden: PCWTV

 

Csodás! Különösen a Freecom író/olvasó Egri István előadásában.

Nem tudok semmi rosszat mondani, egyszerűen tetszett.

 

Á.József hozzászólása: Idézet: "5 kártevő a Miro5 ben és a Format Factory ban"

 

Nem tudom, hogy más hogy van vele, de én nem észleltem semmiféle

vírusra utaló nyomot, persze nem telepítettem fel egyiket sem.

A vírusirtóm, a Clamav, a mai napon lett frissítve. Egyébként is

én Ubuntu-ban "utazom" és abban van saját Miro, ha Format Factory

nincs is. Majd a PCW stábja nyilatkozik, hogy ők is megvizsgálták

és találtak, vagy nem, vírusra utaló tulajdonságokat.

 

Egyéb:

 

Ami a Windows és a Linux összehasonlítását illeti, azt még jobban és

figyelmesebben át fogom nézni, mert csak úgy beleolvasva, van benne

néhány olyan rész is, amivel nehéz egyetérteni, különösen a gyorsaság

területén. Olyan színezete van, mintha nem használta volna az Ubuntu

meg sem említett korábbi verzióit és van benne néhány olyan állítás is,

amivel én sem találkoztam, pedig elég régen nyüvöm az eddig megjelent

változatokat, különös tekintettel a programozási tudással nem rendelkező

felhasználókra. No majd ott és akkor.

 

Szívesen látnék a lapban egy olyan elemzést, ami a gyakorlati előnyöket

taglalná az egyes készülékféleségek hasznosságát és érdemben való

értékelését, figyelembe véve azt a körülményt, hogy mindegyik csak akkor

használható igazán, ha mindegyikhez külön-külön előfizetett Internet

kapcsolati lehetőség adva van. Megéri-e a használata, ha olyan

korlátozottak a szolgáltatásai? Például, egy tablet használata Netbook helyett,

vagy egy okos telefon és egy tablet együttes használata, vagy egy laptop és egy

asztali gép kapcsolata. A laptopokat csak hordózható voltuk és bárhol való

használatuk indokolja, de nem alkalmas a 24 órás állandó üzemre, még akkor

sem, ha a hálózatról üzemeltetik.

Ezek szerint egy felhasználónak kell venni egy asztali gépet, amin a gyerek

játszani tud, a papa és a mama még a házimunkát vezérlő eszközként is használja,

vesz egy laptopot, amit magával hurcol, hogy rajta legyen mindene, dolgozni tudjon

vele (íráshoz billentyűzettel és egérrel), ha elutazik akkor egy könnyen hordható

netbookot visz magával, s ha csak a barátjához ugrik át csak az okos telefont viszi,

ha a főnökéhez ugrik át beszámolni, akkor egy tablet szolgál segédeszközül, hogy

mindketten láthassák egyidejűleg a megfelelő méretű képernyőt.

Persze mindegyikhez önálló Internet előfizetés dukál!!!! No mondjuk kivételt képez,

az az eset, ha ahová megyünk éppen, ott rendelkezésre áll a vendéglátó saját

előfizetett Internet kapcsolata.

 

Folytassam? Sok olyan dolgot nem vetettem fel, ami ezek akadályát képezik. Mi van

akkor, ha a gyereknek, a mamának is hasonlókép több eszköze van, okos telefon és

tablet, amit a suliba is el kell vinni, meg kirándulásra. Az egyes eszközök ára és

fenntartási, használati költségei, nem éppen a minimálbér, a nyugdíj, vagy az

egyetemista gyerek szüleinek zsebéhez van szabva.

 

Tudom, a világrend nem a hazai körülményekhez igazodik. Ahhoz azonban, hogy

ezeknek piaca legyen, ahhoz fizetőképes kereslet is kell. Azt sem szabad elfelejteni,

hogy ami az egyik gyerek szüleinek megengedhető, az a másik gyerek szüleinek nem.

Szerencsétlen, nem tehetős szülők gyermeke sóvárogva tekint a számára elérhetetlen

kütyükre és már adott a gond (vagy a gyerek segít magán, vagy a szüleinek egyike

tesz olyat, amit nem kéne). Ezt csak azért említem meg, mert sokszor láttam ilyent.

 

Persze egy szaklapban főleg a műszaki tartalom és a gazdaságosság az, amivel

érdemes és lehet foglalkozni. Például még olyasmivel is, hogy a lassú gépek gyorsítására

különféle szoftverek használatát ajánljuk. Persze azt is ajánlani kell, hogy ne essünk túlzásba,

mert sok-sok gyorsításra szolgáló szoftver fogja igazán lelassítani a gépet! Főleg akkor,

ha valaki minden lehetséges szoftvert a gép indulásával együtt elindít azzal a felkiáltással,

hogy "csak dolgozzon az a gép, mert arra csinálták és azt ki kell használni, nehogy üresen járjon"!

Szomorúan tudatom, hogy nap, mint nap, ilyen és hasonló megjegyzéseket hallok.

 

Egy másik örök téma, amivel találkozom, a felhasználók igen nagy része nem tudja, hogy hol

találja meg a pillanatnyilag letöltött fájlokat, úgy kel rávezetni, hogy ezt előre be lehet állítani.

Másik: hogy lehet rendet tartani a gépen, hogy mindent könnyen meg lehessen találni.

A kulturált számítógép használatra senki sem tanítja a felhasználókat!!! Sem az aki átadja a

gépet a felhasználónak, sem az oktató, aki a számítógép kezelését (nem a használatát) oktatja.

Számtalan sz.g. tanfolyam hallgatót megkérdeztem erre vonatkozóan, az esetek nagy százalékában

nemleges választ kaptam. Amikor egy-két oktatót megkérdeztem, hogy miért nem foglalkoznak

ezzel a kérdéssel, az volt a válasz, hogy örülök annak, ha egyáltalán be tudják kapcsolni a gépet,

nemhogy ilyesmire rábírjam őket! Megdöbbentem, hogy ilyen alkalmatlan embereket bíznak meg

a tanfolyam megtartásával. Egy normális pedagógus sírva fakadna az ilyesmi hallatán.

Persze az, hogy valaki jó szakember, az nem jelenti azt, hogy jó pedagógiai érzékkel rendelkezik.

Igen jó példa erre sok számítástechnikai fórumon a nyelvhasználat és zsargon, meg az érdeklődő

félvállról való kezelése. Hála Istennek, hogy a PCW fórumaira ez nem jellemző!

 

Ennyit erről.

Link to comment
Share on other sites

petzolkri

Ez igen 1933 szép elemzés, és az ötletek is érdekesek.

 

Nem akarom dicsérni, de a januári szám is kifejezetten érdekes, tele van jó cikkekkel, hardver tesztekkel. Szerintem minden cikket átolvasok majd, és egy nagy szó. Ajánlom mindenkinek az olvasását.

Link to comment
Share on other sites

payskin

...elszámoltam ezerig kétszer, ugorjunk neki! :DElőre Utólag szólok, gigahosszú hozzászólás lesz, és a felére nem is válaszolok, csak arra, amin megint furcsán néztem, vagy felkaptam a vizet.

 

...figyelembe véve azt a körülményt, hogy mindegyik csak akkor használható igazán, ha mindegyikhez külön-külön előfizetett Internet kapcsolati lehetőség adva van.

 

Bár előjön később is, ezt itt rögtön lecsapnám: ezek a készülékek általában mind képesek vezeték nélküli hálózatra csatlakozni, amihez elég egy rendes "fali" előfizetés, és az eszköz árához képest "fillérekbe" kerülő router. Nyilván, ha elmegyünk valahova, akkor nem biztos, hogy ott lesz ilyen lehetőség, amit PC-k esetén megoldhat bármelyik mobilcég USB-kulcsa, de manapság a telefonunk előfizetéséhez is simán kérhetünk internetet. Sőt, a telefon SIM-kártyáját akár át is rakhatjuk a tabletbe!

 

Megéri-e a használata, ha olyan korlátozottak a szolgáltatásai? Például, egy tablet használata Netbook helyett, vagy egy okos telefon és egy tablet együttes használata, vagy egy laptop és egy asztali gép kapcsolata.

 

Ebben a kérdésfelvetésben nem tudom eldönteni, hogy minek korlátozottak a szolgáltatásai mivel szemben? Ha úgy vetődik fel a kérdés, hogy mit vegyünk: tabletet vagy netbookot, én gondolkodás nélkül az előbbire szavaznék, és hosszan kéne valakinek győzködnie, hogy annak korlátozottabbak a szolgáltatásai.

 

Nem tudom, láttál-e mostanában megjelent táblagépeket, eljutott-e hozzád a Windows 8 különböző táblás változatainak híre. És az az információ megvan, hogy a netbook, mint gépkategória, tavaly ősz óta hivatalosan is halott? Az utolsó két gyártó, akik még kitartottak mellette -- az Asus és az Acer -- valamikor szeptemberben jelentették be, hogy nem rendelnek már alkatrészeket ilyen készülékekhez. Jó, korábban is temették már a netbookot, és a hír nyilván nem jelenti, hogy holnapután az összes eltűnik a piacról, de látni kell, hogy a tabletek épp fenekestül forgatják fel az egész PC- és kütyüpiacot, ami mellett a netbookok maximum elevickélnek még pár hónapig, évig.

 

A laptopokat csak hordózható voltuk és bárhol való használatuk indokolja, de nem alkalmas a 24 órás állandó üzemre, még akkor sem, ha a hálózatról üzemeltetik.

 

Remélem, ez egy kérdés, és nem kijelentés, mert ha mégis kijelentés... akkor... izé... :hmm: szóval, mondtál már ennél okosabbat is. Azt tudnám javasolni, hogy ballagj el egy Media Marktba, és nézelődj a jelenleg kapható notebookok között (ugye, a klasszikus értelemben vett laptopok több mint 10 éve kihaltak, manapság a laptop a notebook szinonimája). Aztán ballagj át egy Apple boltba, és nézd meg, milyen hardver van mondjuk egy Macbook Próban, vagy milyen nehéz egy Macbook Air, amit teljes körűen lehet használni. Mindezt megteheted akár az interneten is.

 

Itt térnék ki a billentyűzet-egér témára: a manapság piacra kerülő notebookok többnyire "széles vásznúak", ami alatt simán elfér egy kényelmesen használható, (majdnem) teljes billentyűzet. Sőt, állítom, a prémium termékek billentyűzetén kényelmesebb gépelni, mint az én 3000 forintos Logitech klaviatúrámon. Az egérről meg annyit, hogy épp öles léptekkel haladunk az érintésérzékeny számítástechnika mindennapivá válása felé! Nézd meg, mekkora "tapipad" van egy MacBook Prón, és mi mindent tud, ami kényelmessé teszi a gép kezelését. Aztán vannak már USB-s tapipadok pont ugyanebből a megfontolásból, és érintésérzékeny "egerek" is -- de ha mindettől irtózunk, egy notebook egeret akár a farzsebünkben is el tudunk vinni bárhova, nem hinném, hogy ez komoly gondot jelent.

 

Zárjuk le ezt a témát azzal, hogy a mai notebookok mind teljesen alkalmasak 24 órás üzemeltetésre, a prémium kategóriában pedig bőven találunk olyanokat, amelyek jobb teljesítményre képesek, jobb játékélményt nyújtanak, mint a 3 éves itthon PC-m. Vagy mondjuk kényelmesen lehet rajtuk HD-videót vágni, amit az itthoni géppel nem biztos, hogy megkísérelnék. Épp ezért kerülnek ezek egy vagyonba, mert mindezt úgy tudják, hogy még hordozhatók is.

 

Ezek szerint egy felhasználónak kell venni egy asztali gépet, amin a gyerek játszani tud, a papa és a mama még a házimunkát vezérlő eszközként is használja, vesz egy laptopot, amit magával hurcol, hogy rajta legyen mindene, dolgozni tudjon vele (íráshoz billentyűzettel és egérrel), ha elutazik akkor egy könnyen hordható netbookot visz magával, s ha csak a barátjához ugrik át csak az okos telefont viszi, ha a főnökéhez ugrik át beszámolni, akkor egy tablet szolgál segédeszközül, hogy mindketten láthassák egyidejűleg a megfelelő méretű képernyőt. [...] Folytassam?

 

Szerintem ne. Mint oly sokszor korábban, megint nem megbántani akarlak, de tényleg semmi rálátásod nincs ezeknek az eszközöknek a tudására, használatára? Ez nem derül ki az újságból vagy az internetből? Akkor sorolok példákat.

 

Szüleimnél (két 60+ éves ember, apám közepes szintén ért az informatikához) 2 gép van a családban: egy öreg asztali (matuzsálemi hardvereimből összeépítve), és egy viszonylag új notebook, amit apám azért vett, mert egyre többet fordult elő, hogy anyámnak és neki egyszerre lett volna szüksége a gépre. Nyilván nem még egy asztali gépet vett, mert nem akarták irodává alakítani a lakást, hanem egy belépőszint közeli notebookot, amivel le tud ülni az étkezőasztalhoz, a billentyűzetén kényelmesen gépel, használ hozzá egy kis egeret, és wifin keresztül csatlakozik a routerre. Ha kell, előveszi a táskából 2 perc alatt, ha végzett, visszarakja. Eszébe nem jut elhozni otthonról. Tabletet látták (iPadet és Galaxy Tabet is), semmi szükségét nem érzik, hogy ilyenjük legyen. Néhány héttel ezelőttig egyiküknek sem volt okostelefonja, most pont lett, mindketten (de főleg anyám) utálják, és szenvednek tőle. A netbookról nem tudják, hogy az mi.

 

Öcsémék (informatikához mérsékelten értő 2 felnőtt, 3 gyerek) egy 3 éves, középkategóriás notebookot használnak saját kijelzőjével, klaviatúrájával, esetenként külön egérrel. Nem viszik ki a lakásból, de így is sokkal praktikusabb számukra, mint egy asztali gép: kis helyen is elfér, és szükség esetén kényelmesen átvihető egyik szobából a másikba. Az öcsém hazahordja a munkahelyi gépét, főleg biztonsági okokból, otthon minden szent évben egyszer kapcsolja be. Ezen kívül van egy iPad2-jük, amit nagy megelégedéssel használ a család minden tagja más-más dologra (a gyerekek ezen játszanak, de ritkán), és ami wifin keresztül megy a netre. Neki és a feleségének is iPhone-ja van, szerintem mindkét mobil-előfizetéshez van net is. Erős a gyanúm, fogalmuk nincs, mi az a netbook.

 

Húgoméknál (informatikához nem értő 2 felnőtt, 2 pici lány), egy nászajándékba kapott, idén 5 éves középkategóriás notebook teljesít szolgálatot. Nincs konkrét helye a lakásban, jobbára a nagyszobában van, de ugyanígy használják az étkezőben, a konyhában vagy a hálószobában, ha épp ott vannak. Wifin keresztül megy a netre. Sem egeret, sem billentyűzetet, sem külső monitort nem használnak hozzá. A férjnek iPhone-ja van, a húgomnak nem tudom, milyen telefonja. Tabletet láttak, nincs rá szükségük, a netbookról nem tudják, micsoda.

 

Nálam van egy 3 éves asztali gép, ami alkalmas arra, hogy játsszak is, filmet is nézhessek, dolgozhassak is. Emellett van egy munkahelyi notebookom, amit többnyire bent hagyok, csak néha hozom el. Azért jó, hogy notebook, mert ha bárhova elmegyek, és szükséges, ugyanaz elé a fejlesztőkörnyezet elé tudok leülni, mintha bent ülnék a munkahelyemen. 4 éves, nem túl nagy teljesítményű gép, játszani egyáltalán nem lehet rajta; használok hozzá külön billentyűzetet és egeret is, de az igazán gyenge pontja a kijelző, úgyhogy monitort is. Pont egy éve van meg az ajándékba kapott Galaxy Tabom, egy kezem még mindig elég, hogy megszámoljam, hányszor vettem elő, utoljára több hónappal ezelőtt. Továbbra sem tudok vele mit kezdeni. Jelenlegi értelemben vett okostelefonom nincs, a korosodó Nokia E52 minden funkciójával tökéletesen elvagyok (tizedét jó, ha használom), és ha nem megy tönkre, még évekig el is leszek. Nincs hozzá internet-előfizetésem, a benne levő wifi tökéletesen elég. Netbook vásárlása soha meg sem fordult a fejemben.

 

A (informatikához értő, vezető beosztásban dolgozó) főnökömnek egy nem ultra-, de könnyen hordozható noteszgépe van, azt használja bent és otthon is, vagy ha bárhova megy -- például előadni, tárgyalni --, akkor is. Ügyes "trükk", hogy a tápegységet általában nem cipeli: vett még egyet, hogy otthon is és bent is legyen, ha pedig külső helyszínre megy, az aksikban levő 4 órás üzemidő általában bőven elegendő! Nem használ hozzá sem külső monitort, sem billentyűzetet, nagyon jó (szigetes) klaviatúrája van. Ha rájön a játszhatnék -- és ezt teljesen kihagytad ám a képből -- leül az XBOX konzolja (!!!) elé -- nem kell ehhez drága asztali gép! iPhone-ja van, van benne internet. Tabletje, netbookja sosem volt, nem tervez ilyesmit venni.

 

A nagybátyámnak (informatikához nem értő táncművész, koreográfus) egy egyéves, belépőszintű notebookja van, ősztől nyár elejéig vidéki lakásában az íróasztalán használja, nyáron kiviszi a telkére, amikor ő is kiköltözik. USB-s mobilinternete van, no meg egy 1000 éves Nokia telefonja, amin csak telefonálni és SMS-t küldeni lehet. Tabletet látott már, netbookról nem tudja, micsoda.

 

De tudok arra is élő példát mondani, amit te írtál, mert a kőgazdag osztrák barátaimnál (informatikához értő apa és anya, mindjárt nagykorú gyerek) annyi Apple gép van, hogy fejenként több mint egy jut minden családtagra. Mindenkinek iPhone-ja van, és szintén legalább két, de lehet, hogy már több iPadjük is van. Netbookjuk nincs, mert olyat nem gyárt az Apple.

 

Elég széles palettáról válogattam a példákat, de biztos vannak, akik ehhez hozzá tudnak még tenni más jellegű felhasználási mintákat. Esetleg még megemlíthetem, hogy a 10-es és 20-as években született nagyszüleim már sajnos nem élnek, de egyikük sem használt soha ilyen eszközöket; számukra a telefon volt mindennek a csúcsa (több mint 20 évet vártak rá), az informatika, a számítógép, a mobiltelefon érthetetlen, megfejthetetlen, használhatatlan csoda számba ment. Amikor egy karácsony alkalmával egy notebookon felhívtam Skype-on az akkor Ausztriában dolgozó húgomat, és leültettem elé az amúgy teljes szellemi frissességnek örvendő nagymamámat, percekig nem értette, mit lát, majd amikor megértette, elsírta magát, hogy a húgom miért nincs inkább ott velük, karácsonykor. :) Az, hogy "ott van", épp most lehetne beszélni vele, integetni neki, puszit küldeni -- ez olyan "lépés" volt, amit ők már nem tudtak meglépni.

 

Mi van akkor, ha a gyereknek, a mamának is hasonlókép több eszköze van, okos telefon és tablet, amit a suliba is el kell vinni, meg kirándulásra.

 

Egyrészt, mint a fenti példák mutatják, a legkülönbözőbb környezetben használt hordozható számítógépek és eszközök nem feltétlenül hagyják el valaha is a lakást. Másrészt semmi nincs; miért, mi volna? Miért ne lehetne több családtagnak is több okos-, hordozható eszköze? Nyilván nem túl tipikus példa manapság idehaza, hogy csemetének 100+ ezer forintos okostelefont vagy tabletet vesznek, aztán elengedik vele az iskolába vagy kirándulni, de biztosan állítom, hogy van olyan rétege a magyar társadalomnak, amelyik megengedheti és meg is engedi ezt magának. Nyilván ők vannak kevesebben.

 

Az eszközök ára és fenntartási, használati költségei, nem éppen a minimálbér, a nyugdíj, vagy az egyetemista gyerek szüleinek zsebéhez van szabva.

 

Ez teljesen igaz. de sosem is voltak minibálbér vagy átlagnyugdíj közelben, ahogy az autók, a plazmatévék, és a lakások sem. Mit akarsz ezzel mondani?

 

Egyetemista szülők gyerekei -- ez azért túl általános. Nemcsak a társadalom szegényebb részében élőknek lehet egyetemista gyereke.

 

Tudom, a világrend nem a hazai körülményekhez igazodik. Ahhoz azonban, hogy ezeknek piaca legyen, ahhoz fizetőképes kereslet is kell.

 

Ha nem volna, akkor ezek a termékek nem volnának kaphatók idehaza. Annyira, ugyanis, egy kereskedő sem hülye, hogy olyan eszközökbe fektesse a pénzét, amit utána nem tud eladni. Tehát ezekre a termékekre van itthon fizetőképes kereslet.

 

Azt sem szabad elfelejteni, hogy ami az egyik gyerek szüleinek megengedhető, az a másik gyerek szüleinek nem.

 

Igen, a világ igazságtalan.

 

Szerencsétlen, nem tehetős szülők gyermeke sóvárogva tekint a számára elérhetetlen kütyükre és már adott a gond (vagy a gyerek segít magán, vagy a szüleinek egyike

tesz olyat, amit nem kéne). Ezt csak azért említem meg, mert sokszor láttam ilyent.

 

Na, főleg ez verte ki nálam a biztosítékot, és most olvasva érzem, hogy megint megy fel a vérnyomásom.

 

A SZÜLEIM, A TESTVÉREIM ÉS AZ ÖSSZES HOZZÁNK HASONLÓ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT FELNŐTT EMBER NEVÉBEN VISSZAUTASÍTOM MÉG A GONDOLATÁT IS AZ ILYESFAJTA "SEGÍTSÉGNEK"!

 

Szüleim kimondottan szegény családból származnak, akik sok más akkor volt fiatalhoz hasonlóan a 70-es, 80-as éveket éjt nappallá téve átdolgozva csinálták végig. Gyakran egyik napról a másikra éltek, hónap végén kölcsön kérve, aztán kuporgatva. És eközben felneveltek becsületben és tisztességben három gyereket, mert őket is így nevelték fel a szüleik.

 

Nyilván voltak nálunk sokkal jobb helyzetben levő barátaink, osztálytársaink, csak akkoriban nem az iPhone számított szuper dolognak, hanem a tévé-foci, a mini-flipper, az emeletes tolltartó, a Rotring, a szagos radír, a "dimenziós" kártyanaptár, az autó, a színes tévé, a videomagnó, és főleg a Nintendo-jellegű elektronikus ketyerék. A 80-as évek második felétől pedig a házi számítógépek. Nyilván fájt érte a szívünk, ha elmentünk egy ilyen baráthoz születésnapi buliba, és láttuk, mennyi klassz cucca van, és rossz érzés volt, hogy nekünk nincs (vagy nincs annyi), de ettől még nem kezdtünk "segíteni" magunkon. (Puzsér öcsém osztálytársa volt. Egy születésnapi zsúrjára -- akkor még így hívták -- én mentem az öcsémért, "bokáig jártam" a lakásban össze-vissza eldobált, elem nélküli, betört képernyőjű vagy más miatt használhatatlanná vált nintendós játékok között. Elég komoly sokk volt.)

 

És persze voltak olyan osztálytársaim is, akik még annál is sokkal rosszabb, reménytelenebb helyzetben éltek, mint mi, akiknek bármilyen pénzes programot az osztálynak kellett összedobnia (gyerekfejjel ezt nehéz volt elfogadni). Az egyik ilyen osztálytársam ma egy pénzintézet tévében is gyakran megszólaltatott vezető elemzője, és egy pillanatig nem gondolom, hogy akár ő, akár a szüleik valaha is "segítettek" volna magukon "úgy".

 

Ha belőlünk rendes, normális felnőtt lett, talán ez a lehetőség ugyanúgy nyitva áll minden mai gyerek előtt is, még akkor is, ha a szüleik nem engedhetnek meg maguknak egy iPhone-t vagy egy tabletet. Nem gondolom, hogy ez bármiben is korlátozna egy mai gyereket. A rendes felnőtté válás inkább nevelés és odafigyelés kérdése, ami főleg a szülők normálisságán (az ő neveltetésükön), és nem a pénzén múlik (nyilván azon is).

 

Szóval, ez valami hihetetlen mélyütés volt, drága 1933. Jó volna tudni, hogy hova akartál ezzel az egész eszmefuttatással kilyukadni, mert nyilván nem oda, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek miatt nem kéne ezeket a termékeket itthon forgalmazni, vagy nem kéne írni róluk a PC Worldben, ugye?

Link to comment
Share on other sites

[OP]Destroy-man
Sőt, a telefon SIM-kártyáját akár át is rakhatjuk a tabletbe!
Minek kéne átrakni? Az Android rendszer tud AdHoc WiFi kapcsolatot létrehozni. Onnantól már csak csatlakozni kell rá. Ráadásul külső program sem kell hozzá, gyárilag tudja az ICS óta. Hogy az Apple-nek és az MS-nek a rendszerei ezt tudják-e, jó kérdés, de gyanítom igen. Ha máshogy nem is, de külső programmal szinte biztos.

 

Olyan "sok" kütyüt meg szerintem nem kell venni. Telefonja már mindenkinek van a statisztikák szerint, tehát azt nem feltétlenül kell vásárolni. A táblagép egy érdekes eset. Vásárlás előtt mindenképp érdemes átgondolni, hogy mire is használná az ember. Én pl. elég sokat nyüstölöm a Galaxy Tabomat. Hordozhatósági szempontból jobb, mint egy notebook, sőt bizonyos kompromisszumukkal akár ki is válthatja. Netezés, chateles, videótelefonálás, minimális szövegszerkesztésre tökéletesen elég. Játékra még jobb is, a beépített szenzorok miatt. A notebook pedig már jó pár éve utolérte az asztali gépeket. Egyetlen hibájuk van a prémium kategóriában, az pedig a hűtésük, amire ráadásul nem vonatkozik a garancia. Így a hardcore PC játékosoknak nem jó választás, de egyébként szinte mindenkinek megfelel desktop pc helyett. Talán még tervezésre nem az igazi (3D modellezés).

Link to comment
Share on other sites

payskin

Az ötlet onnan jött, hogy egyszer megcsináltam fordítva: a Galaxyhoz van egy netes SIM kártya, és egy vidéki kirándulás alkalmával magammal vittem csak a SIM-et, hogy ha kell, bele tudom rakni a telóba, és tudok netezni (busz- és vonatmenetrend, ilyesmi infók miatt).

 

Link to comment
Share on other sites

payskin

Hoppá, egészen friss hír netbook-halál ügyben! Most találtam:

 

A netbook piacnak hivatalosan is vége

 

Az idézett Guardian cikk -- Sayonara, netbooks -- írja:

 

A five-year lifespan turned out to be all that netbooks got. Acer and Asus are stopping manufacture from 1 January 2013 - ending what once looked like the future of computing

 

Nagyon jó kis cikk, érdemes elolvasni, elmesélik, milyen tényezők vezettek idáig, többek között az, hogy az Apple 2010-ben kijött az iPaddel, amitől már 2011-ben (!) több mint kétszer annyi tabletet értékesítettek, mint netbookot. Ez ennyi, roló lehúz, vége.

Link to comment
Share on other sites

KGigi

Én igazából egy az egyben nem értem a vita tárgyát. Miért lenne gond, hogy kismillió kütyükategória van? Minél több van, annál könnyebb olyat találni, ami a célnak megfelel. Ezek nyilván jönnek-mennek, most pl. a tablet és az ultrabook együtt kinyírta a netbookot. Nyilván vannak olyanok, akiket ez rosszul érint, mert az ultrabook drága, a notebook nehéz, a tableten pedig nehéz tartalmat előállítani, de arra egyrészt a netbook is csak korlátozottan volt alkalmas, másrészt mivel a piac nagy részét nem a Magyarországhoz hasonló vásárlóerejű országok adják, a gyártók ezzel nem fognak foglalkozni.

 

Ami a különbségeket illeti, az osztályomban az egyik utolsó ember voltam, aki internethez jutott, számítógépet korábban csak játékra használtam, illetve informatika órára gyakorolni, szigorúan napi egy órában. Ennek nem anyagi okai voltak, hanem szüleim így látták jónak. Az eredmény ugyanaz. Mégis programozó lettem, és ugyan nem a képzés része, mégis jobban értek a hardveres oldalhoz is, mint az emberek 99%-a. Ja igen, saját gépem, sőt saját szobám is egyetem alatt lett, és ezek közül az utóbbi volt, ami hiányzott, a másik csak kényelmesebb.

 

@Balázs, OP Destroy-man

A SIM kártyáknál csak azt nem értem, hogy a szolgáltatók miért nem képesek több kártyát kiadni ugyanarra az előfizetésre. Ez lenne a vevőknek a legegyszerűbb és a legkényelmesebb is.

Link to comment
Share on other sites

petzolkri

Nagyon jó kis cikk, érdemes elolvasni, elmesélik, milyen tényezők vezettek idáig, többek között az, hogy az Apple 2010-ben kijött az iPaddel, amitől már 2011-ben (!) több mint kétszer annyi tabletet értékesítettek, mint netbookot. Ez ennyi, roló lehúz, vége.

 

Nagy kár! Pedig én 1,5 éve nagyon meg vagyok elégedve. És nem bántam meg, hogy netbookot használok. Kicsi, praktikus, olyan rendszerrel használom amilyennel csak akarom. Hordozásra, prezire, video lejátszásra, netezésre tökéletes. Csúnya Apple, tőlem el lehetsz, akkor se kell a drága cuccod, inkább ha szükséges sima Notbookra váltok, (bár azok böhöm nehezek)

 

Remélem rémhír és továbbra is lesz netbook, ha meg nem akkor éljen a notebook, és persze aki normális, erős gépet szeretne annak kötelező az asztali PC.

 

Úgy látom beindult a fórumozás.

Link to comment
Share on other sites

[OP]Destroy-man

Amire jó a netbook, arra jó a tablet is. Ugyanakkora képernyő (7" és 10" kiszerelésben is kaphatóak), Linux fut mind a kettőn, ha kell még az Ubuntut is fel lehet rá telepíteni, de lehet vásárolni x86-os processzorral szerelt táblát is. Azokat az igényeket, amiket felsoroltál egy sima androidos táblagép is kielégíti. Még külső bluetoothos billentyű nélkül is.

Link to comment
Share on other sites

petzolkri

Igen, és hagyományos projektor vga csatlakozóját is a táblagépre lehet dugni. Nem vagyok tábla ellenes, csak az androidos cuccukkal, kiváncsi lennék hogy muzsikál a Libre office, mindegy persze lehet keresni x86-os táblát is (bár ez idáig nem hallottam olyanról, meg úgy tudom az Ubuntu csak most kezdi fejleszteni a táblás platformot), de ez még nagyon gyerek cipőben jár.

 

Destroy-man' timestamp='1357409292' post='453708']

Amire jó a netbook, arra jó a tablet is.

Ez fordítva is igaz ennyi erővel. Amire jó a tablet, arra jó a netbook is.

Link to comment
Share on other sites

KGigi

Nem, ez nem igaz. A tabletre ha kell, köthetsz billentyűzetet, viszont egy netbook soha nem lesz olyan kényelmesen használható, mint egy tablet. Még akkor sem, ha esetleg érintőképernyős.

Link to comment
Share on other sites

[OP]Destroy-man

Az Ubuntu kb fél éve elérhető elérhető már ARM-re, igaz csak tabletre optimalizált változatban, szóval nem telefon barát.

LibreOffice tudtommal még nem elérhető Androidra, bár már tervezik ezt a változatot is. Viszont rendelkezésre áll több másik Office csomag, amik tökéletesen kezelik a régi és új office dokumentumokat is.

Videokimenetből készülék függően Composit és HDMI áll rendelkezésre (D-SUBost még nem láttam), ezen kívül még DLNA-n lehet streamelni. A mostani projektorok mind fel vannak szerelve HDMI-vel, de Composit csatlakozó szinte mindegyik projektoron van, tehát nem jelent ez sem akadályt.

És amivel többet tud egy táblagép egy netbooknál: van benne GPS, rádió, GSM modul 3G vagy 4G modemmel (kihangosítva vagy headsettel tudsz vele telefonálni is), gyorsulás érzékelő, 3D-s giroszkóp, iránytű. Ezek persze típusonként változhatnak, de felső kategóriás készülékekben már minden benne van, árban meg ugyan ott vagy, mint egy netbook.

X86-os táblából nincs túl sok, de léteznek. Kb. a teljes kínálat itt található: http://tablet-pc.arukereso.hu/windows-7/. Árban egy kicsit soknak találom őket.

Link to comment
Share on other sites

Garono

Azért tegyük hozzá, hogy egy átlagos netbook harmad ennyibe kerül. Persze nem védeni akarom én a netbookot, szerintem is halott kategória, de egy valamirevaló tablet jelenleg megfizethetetlen (a semmirevaló meg nem kell).

Link to comment
Share on other sites

[OP]Destroy-man

Azért a harmad annyi egy kicsit túlzás. Jó, ha az Apple féle megoldást nézünk akkor talán összejön, de van más gyártó is. Nem muszáj a legdrágábbat kiválasztani. Mostanában ~70Ft-ról indulnak a 10"-os netbookok, amik még a piacon vannak. Táblagépből a 7"-osak indulnak erről az árról, a minőségi kategóriában. A 10"-osak újonnan 100-110e-ről indulnak, de ha bele számítjuk azt is, hogy mennyi plusz hardvert hordoz magában egy netbookhoz képest, akkor ez a különbség egész elfogadhatónak mondható. És azért azt se felejtsük el, hogy a netbookok a fénykorukban ugyan ebben az árkategóriában tanyáztak. Szóval idővel menni fognak lefele az árak.

Link to comment
Share on other sites

Garono

Amiket az imént linkeltél, átlag 200.000 Ft-os gépek.

Link to comment
Share on other sites

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Sign in

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
 Share

×
×
  • Create New...