Partíciótípusok, fájlrendszerek

[KGigi 21]

Partíciótípusok

Elsõdleges, kiterjesztett, logikai...

Napjainkra az IBM PC particionálási sémája terjedt el, ami az MBR partíciós tábla sémában lett szabványosítva. Az MBR (Master Boot Record) vagy partition sector tartalmazza a merevlemez partíciós tábláját, felel a merevlemezen található operációs rendszerek indításáért, valamint egyedi azonosítóval látja el a merevlemezt. A merevlemez elsõ szektorában, a partíciók elõtt található. Maximum négy partíció hozható létre, ezek az úgynevezett

elsõdleges (primary) partíciók

. Ezek közül az utolsó lehet

kiterjesztett (extended) partíció

, ami lehetõvé teszi a továbbosztást. Minden partícióhoz el van tárolva a típusa (ez általában meghatározza a fájlrendszert is), az operációs rendszer ez alapján tudja

felcsatolni (mount)

. További tulajdonságok is beállíthatóak, pl. elrejthetõ a partíció. A kiterjesztett partíció egy elsõdleges partíció, mely

másodlagos (secondary)

partíciókat tartalmaz. Ezek a

logikai meghajtók

.

Partíciókezelés

A DOS alapú rendszerek, így a Windows is

betûjelekkel (drive letter)

azonosítják a partíciókat. Nagyon sokáig az operációs rendszer a C: meghajtón helyezkedett el, ami az elsõ elsõdleges partíció betûjele.

 

Unix/Linux alapú rendszereknél csatolási pontok vannak, pl. a /home a felhasználó saját könyvtára. Ez lehetõvé teszi, hogy az egyes könyvtárakat külön partícióként kiszervezzék, amivel egyrészt csökken a veszteség egy meghibásodás esetén, másrészt mindenhez a legmegfelelõbb fájlrendszer választható ki.

[KGigi 21]

Fájlrendszerek

NTFS, ext4, FAT32...

Egy fájlrendszer egészen egyszerűen megfogalmazva az adatok tárolásának módja. Nyilvántartja a fájlok fizikai elhelyezkedését az adathordozón.

 

A legtöbb adathordozó szektorokra van osztva, a fájlrendszer ezeket szervezi fájlokká és könyvtárakká, illetve jelöli meg üres területként (ezért keres hibákat a rendszerellenőrzés az üres területeken is). A fájlrendszerek nagy része a szektorokat blokká fogja össze. Ez a legkisebb egység, ami egy fájlhoz hozzárendelhető. A fájlok könyvtárakba vannak szervezve, a fájlokhoz és a könyvtárakhoz azonosító tartozik, ehhez van hozzárendelve a fájl/könyvtár neve. A könyvtárak egy szinten és hierarchikusan is elhelyezhetőek, a rendszer csúcsa a gyökérkönyvtár. Egyes fájlrendszerekben a fájlnevek strukturáltak, pl. kiterjesztést vagy verziószámot tartalmaznak. A fájlokhoz hozzárendelhetőek ún. metaadatok, amelyek további információkat tartalmaznak (pl. létrehozás ideje, tulajdonos).

 

Naplózáskor az írás egy elkülönített részen történik, és csak akkor lesz lekövetve a fájlrendszerbe, ha az írás hiba nélkül lezajlott. Ezzel csökken az adatvesztés illetve a rendszerhiba valószínűsége egy meghibásodás vagy pl. egy áramkimaradás esetén.

 

Sokféle fájlrendszer van (pl. adatbázis, flash, szalagos), ez az írás a merevlemezekével foglalkozik, azon belül is néhánnyal, a legelterjedtebbek közül önkényesen válogatva.

 

FAT, FAT12, FAT16, FAT32, FAT64/exFAT (File Allocation Table)

 

Pályafutását még az első Windowsokkal kezdte, és azóta is minden változat támogatja. Az alapváltozat számos funkcióval lett bővítve, míg végül leálltak a fejlesztéssel, és megalkották az NTFS-t. Az első változatokban még korlátozva volt a fájlnevek és a kiterjesztés hossza, végül egészen használható lett. Egyszerűen a technológia kinőtte.

 

NTFS (New Technology File System)

 

Napjaink legelterjedtebb és legismertebb fájlrendszere, a Windows NT-vel debütált, és a FAT32-t váltotta. Támogatja a hard linkek (több névhez is ugyanaz a fájl/könyvtár van hozzárendelve) használatát, lehetővé teszi az indexelést, titkosítást, és még egy csomó dolgot, amire most nem térek ki. Inkább azzal foglalkoznék, ami mindenkit érint. Lehetővé tette, hogy a fájlokhoz hozzáférési jogokat állítsunk be, pl. csak olvasás, írás/olvasás, törlés stb., ezzel az előd egy nagyon nagy hibáját küszöbölte ki. Mostanra ez már természetes, de Windows alatt az NTFS támogatja egyedül a 4 GB-nál nagyobb fájlok létrehozását. Ezzel megszűnt a hajtépés a nagy felbontású videók feldarabolása miatt. Az NTFS vezette be a naplózást és a linuxokhoz hasonló csatolási pontokat is Windows alatt.

 

ext, ext3, ext4 (extended filesystem)

 

Naplózó fájlrendszerek, melyeket Linux rendszerek használnak. A szektorokat blokkba, a blokkokat cilinderekbe szervezik. Ezzel csökkentik a töredezettséget, aminek köszönhetően gyorsabban kiolvashatóak az adatok. Egymástól leginkább a támogatott méretekben különböznek, az ext4 már exabyte méretű adatokkal is megbirkózik. Emellett természetesen számos újítást is tartalmaznak a korábbi verziókhoz képest, de ezekre nem térnék ki, akit ilyen szinten érdekel, úgyis utána tud nézni. Előnyük, hogy a többi linuxos fájlrendszerhez, illetve az NTFS-hez képest kevesebb erőforrást használnak.

[KGigi 21]

Még jönnek képek. Véleményeket/kritikákat természetesen szívesen fogadok.

[[OP]Destroy-man 160]

Egy image fájlról honnan tudom meg, hogy pontosan milyen formátumra van formázva?

Adott egy system.ext4 nevű image fájl. Ezt windows alatt az Ext2Explorer nevű programmal meg is tudom nyitni, ki is tudom szedni belőle a tartalmát, de beleírni, törölni nem lehet belőle. Ez nem olyan nagy baj, hiszen más úton is létre lehet hozni ilyen fájlt, amibe bele is tudok írni.

Virtuális gépről futtatam egy Ubuntut, majd kiadtam az alábbi parancsokat:

dd if=/dev/zero of=file.ext4 bs=1M count=3 3 mega hely elegendő számomra

mkfs.ext4 file.ext4

mount -t ext4 file.ext4 /mnt/file

 

Ezután letöröltem a Lost+Found mappát (nem lesz rá szükség, ahová ennek az imagenek a tartalma kerül), majd felmásoltam az általam kívánt 3 fájlt a megfelelő mappastruktúrába.

lecsatoltam a fájlt, visszamásoltam windows alá, de az ext2explorer már nem tudta megnyitni a fájl tartalmát. Tippem szerint nem ext4 azaz ext4, és ez okozhatja a problémát.

 

A feladat az lenne, hogy a telefonomhoz szükséges root fájlokat flashelhető formába hozzam, így megkerülve a különféle trükközéseket (Xperia P, nem nyitható bootloaderes készülék Jelly Bean rommal, szinte lehetetlen a "hagyományos" rootolás, ezért kell a flashelhető formátum, mert az kikerül minden biztonsági rést, ami az írási jogokat érint ). Magát a flashelhető fájlt meg tudom csinálni, csak arra kéne rájönni, hogy ez a system.ext4 valójában milyen formátumú. Vagy lehet, hogy csak a blokkméret nem stimmel, és azért nem nyitja meg az ext2explorer? Igazándiból csak ellenőrzés céljából akarom innen megnyitni, hogy minden rendben van-e a fájlon belül.

[KGigi 21]

Mit mond rá a Linux file parancsa?

[Lalolib 1]

Egy Toshiba laptopra szeretném újra felrakni a Windows 10-t. A laptopon 8.1 volt, majd jött a 10, mára egy használhatatlan "roncs" lett, lassú mint a tetű. Ezért gondoltam egy full telepítésre, pendrive-ról.

A pendrive kész, indul is a telepítő, de a partició résznél megakadtam. Jó lenne mindent törölni és formázni, legyen egy partíció és kész. De most magam előtt látok egy halom partíciót, van "0." és van "1", a "0"-on belül vagy 7 egyéb partició (helyreállító, elsődleges, MSR, rendszer...). Ennyit egy helyen még sosem láttam, le is bénultam tőle.

 

A laptopban egy vinyó van. Most mit törölhetek és mit formázhatok? Asztali gépeknél egyértelmű, de ezek a laptopok (mellesleg a lányomé) számomra elég furcsa szerkezetek. Magától a teljes telepítéstől is tartok, de először jó lenne túl lenni a kezdő lépésen.

[SkyBird 118]

Azt nem tudom, hogy jelenleg vannak-e adatok és hol. Meg hogy ezeket akarod-e valahová menteni. Ha menteni akarod, akkor újraparticionálás előtt mentsd.

Szerintem, ha Win 10 lesz rajta, akkor nyugodtan gyalulj le mindent a vinyóról. Ezt lehet a telepítőből is intézni, törölj minden partíciót. Azt se tudom mekkora a vinyó, de hozz létre ugyancsak a telepítő alól egy kedvedre való partícióméretet, és erre telepítsd a Win 10-et, ne az egészre egyben. Formázni külön nem kell. A telepítő majd úgyis létrehozza a rendszernek szükséges boot és recovery partíciót is.