Jump to content
GSForum - Segélyvonal

Néhány beállítás leírása


kisszabo
 Share

Recommended Posts

kisszabo

Sziasztok!

 

Találtam egy leírást a BIOS-ról magyarul. Elég általános, de talán valaki tudja használni.

 

(Amennyiben nem felel meg a Fórum követelményeinek, esetleg túl pontatlan, figyelmeztetés nélkül törölhetõ)

 

BIOS Features Setup

 

Virus Warning / Anti-Virus Protection Vírus figyelmeztetés / Vírusvédelem

Options : Enabled, Disabled, ChipAway Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott, ChipAway

Ha a Vírus Warning engedélyezve van, a BIOS megjelenít egy figyelmeztetõ üzenetet, valahányszor valami be akar lépni a boot-szektorba vagy a partíciós táblába. Ezt az opciót mindig hagyjuk bekapcsolva, ha lehet. Fontos tudni, hogy ez csak a boot-szektort valamint a partíciós táblát védi, és nem az egész merevlemezt.

Mindemellett ez az opció problémát okozhat néhány szoftver telepítésénél. Egy jó példa erre a Win95/Win98 telepítési folyamata. Ha engedélyezett a virus warning, akkor a szokásos telepítés nem biztos, hogy sikerülni fog. Tiltsuk le az opciót, hogy elkerüljük a kellemetlenségeket, ha hasonló szoftvert telepítünk.

 

Ugyanígy, néhány lemez diagnosztizáló kiegészítõ program, amik belépnek a boot-szektorba, elõidézhetnek hibaüzeneteket. Ilyen szoftverek használata elõtt le kell tiltani az opciót.

 

Végezetül ne felejtsük el, hogy ez a szolgáltatás haszontalan abban az esetben, ha külön BIOS-szal rendelkezõ külsõ vezérlõvel ellátott merevlemezt használunk. A boot-szektor vírusok kikerülik a BIOS-t és közvetlenül a merevlemezre íródnak. Ilyen vezérlõk az SCSI vezérlõk, és az UltraDMA 66 vezérlõk is.

 

Néhány alaplapnak saját vírusellenes kódja van (ChipAway), amit a BIOS foglal magába. Engedélyezni ezt annyit jelent, hogy a rendszer további vírusvédelemmel lesz ellátva, ami felfedezi a boot vírusokat, még mielõtt annak lehetõsége lenne megfertõzni a merevlemez boot-szektorát. Itt is érvényes a szabály, hogy azoknál a merevlemezeknél nem mûködik a védelem, amik külsõ, BIOS-szal ellátott vezérlõt használnak.

 

 

 

CPU Level 1 Cache Processzor elsõ szintû gyorsítótár

Options : Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

A BIOS ezen opciója engedélyezi vagy tiltja a processzor L1 cache-ét (elsõdleges gyorsítótárát). Természetesen ez a beállítás alapból Enabled, tehát engedélyezett.

Ez a szolgáltatás azoknak a tuningosoknak hasznos, akik pontosan meg akarják állapítani, hogy mi volt a tuningolás sikertelenségének az oka. Például ha a processzor nem éri el az 500 MHz-et az L1 cache-el, és fordítva, akkor az L1 cache az, ami megakadályozza azt, hogy a processzor stabil legyen 500 MHz-en.

 

Ezektõl függetlenül tiltani az L1 chache-t ahhoz, hogy növeljük a processzor túlhajthatóságot egy nagyon rossz ötlet, fõleg a sok pipeline-nel ellátott CPU-knál, mint például az Intel P6 családja (Pentium Pro, Celeron, Pentium II, Pentium III).

 

 

 

 

CPU Level 2 Cache Processzor második szintû gyorsítótár

Options : Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

A BIOS ezen opciója engedélyezi vagy tiltja a processzor L2 (másodlagos) cache-ét. Természetesen ez a beállítás alapból Enabled, tehát engedélyezett.

Ez a szolgáltatás azoknak a tuningosoknak hasznos, akik pontosan meg akarják állapítani, hogy mi volt a tuningolás sikertelenségének az oka. Például ha a processzor nem éri el az 500 MHz-et az L2 cache-sel, és fordítva, akkor az L2 cache az, ami megakadályozza azt, hogy a processzor stabil legyen 500 MHz-en.

 

A felhasználók letilthatják az L2 cache-t, a túlhajthatóság érdekében, de az ilyen irányú mesterkedés nem, igazán éri meg a fáradozást.

 

 

 

 

CPU L2 Cache ECC Checking CPU L2 Cache ECC ellenõrzés

Options : Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

Ez a szolgáltatás engedélyezi vagy tiltja az L2 cache ECC-jének ellenõrzését (ha van ilyen). Szükséges engedélyezni ezt az opciót, mert ez felkutatja, és javítja a single-bit hibákat az L2 cache-ben tárolt adatokban. Ez ugyancsak megtalálja a double-bit hibákat, de nem javítja ki õket. Az ECC vizsgálata a rendszer stabilitásához járul hozzá, elsõsorban tuning esetén, amikor ilyen jellegû hibák sûrûbben elõfordulhatnak.

Vannak olyanok, akik kiállnak az ECC vizsgálatának tiltása mellett, mert rontja a teljesítményt. Ez a teljesítménykülönbség azonban elhanyagolható. Viszont az ECC vizsgálatával elért stabilitás és a megbízhatóság valódi, és fontos. Még az is lehet, hogy a tuningolásnál magasabb eredményeket érhetünk el a bekapcsolt ECC vizsgálattal, mintha ez tiltva lenne. Tehát engedélyezni ezt, stabilitást és megbízhatóságot jelent.

 

 

 

 

Processor Number Feature Processzor szériaszám szolgáltatás

Options : Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

Ez az opció csak akkor elérhetõ, ha Pentium III processzort használunk. Legtöbb esetben csak akkor tûnik fel a képernyõn, ha Pentium III proci van az alaplapban. Ez a szolgáltatás lehetõséget ad annak meghatározására, hogy milyen külsõ program tudja olvasni a processzorunk szériaszámát. Engedélyezni lehet ezt, ha csak biztonságos tranzakciókat végzünk, de a legtöbb embernek célszerû letiltani, védelmezni a személyes dolgokat.

 

 

Quick Power On Self Test Gyors önvizsgálat

Options : Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

Ha engedélyezve van, akkor ez a szolgáltatás lerövidít néhány tesztet, valamit ki is hagy a bootolás közben, ezért a rendszer-boot sokkal gyorsabb lesz.

Engedélyezhetjük ezt a gyorsabb bootolás érdekében, de tiltsuk, mielõtt bármit is változtatunk a rendszerünkön, hogy az esetleges hibákat megtalálja, amik felett esetleg elsiklana a Quick Power On Self Test futása alatt. Néhány hibamentes teszt-boot-olás után, ha minden rendben van, akkor visszaállíthatjuk az opciót Enabled-re, ami újra gyorsabb boot-olást tesz lehetõvé a rendszerstabilitás megtartása mellett.

 

 

 

 

Boot Sequence Boot-olási folyamat

Options / Lehetõségek: A, C, SCSI/EXT

C, A, SCSI/EXT

C, CD-ROM, A

CD-ROM, C, A

D, A, SCSI/EXT (csak akkor, ha legalább 2 IDE merevlemez van)

E, A, SCSI/EXT (csak akkor, ha legalább 3 IDE merevlemez van)

F, A, SCSI (csak akkor, ha 4 IDE merevlemez van)

SCSI/EXT, A, C

SCSI/EXT, C, A

A, SCSI/EXT, C

LS/ZIP,C

Ezzel a funkcióval engedélyezhetjük azt a sorozatot, hogy a BIOS elsõdlegesen, másodlagosan, stb. hol keressen operációs rendszert. A boot akkor tart a legrövidebb ideig, ha elsõdlegesen azt a merevlemezt állítjuk be, amelyiken az operációs rendszer található. Általában ez a C meghajtó, de ha SCSI-t használunk, akkor az SCSI-t kell választanunk.

Speciális: Néhány alaplap (pl.: ABIT BE6 és PB6) tartalmaz integrálva egy extra IDE vezérlõt. Ezen lapok BIOS-ában az SCSI helyett EXT található. Ez engedélyezi a számítógépet boot-olni a 3. vagy 4. IDE portról (elõtérbe helyezve az extra IDE vezérlõt), vagy az SCSI merevlemezrõl. Ha egy olyan merevlemezrõl szeretnénk boot-olni, ami az 1. vagy a 2. IDE porton van, akkor a Boot Sequence-ben az elsõdlegest ne állítsuk EXT-re. Meg kell jegyezni, hogy ez a funkció együttmûködik a Boot Sequence EXT Means funkcióval.

 

 

 

 

Boot Sequence EXT Means

Options : IDE, SCSI Lehetõségek: IDE, SCSI

Ez a funkció csak abban az esetben érvényes, ha a (fenti) Boot Sequence funkcióban van EXT beállítás. Ennek együtt kell mûködnie a Boot Sequence-el. Ez megengedi azt a beállítást, hogy a rendszer-boot történhet akár olyan merevlemezrõl, ami a két extra port valamelyikére van kötve (ilyen alaplapok pl.: ABIT BE6 and BP6), akár az SCSI-rõl.

Egy olyan boot-oláshoz, amit a 3-ik vagy 4-ik portról szeretnénk indítani (elõtérbe helyezve az extra IDE vezérlõt), elõször be kell állítani a Boot Sequence-ben (lásd feljebb) az EXT-t elsõdlegesre. Például jó az EXT, C, A beállítás. Ezután be kell állítani ezt a funkciót a Boot Sequence EXT Means-ben IDE-re.

 

Abban az esetben, ha a boot egy SCSI merevlemezrõl történik, a Boot Sequence-ben (feljebb) az EXT legyen az elsõ, például EXT, C, A. Ezután beállítjuk a Boot Sequence EXT Means-t SCSI-re.

 

 

Link to comment
Share on other sites

kisszabo

Sziasztok!

 

Itt a folytatás:

 

 

BIOS Features Setup

 

First Boot Device Első boot eszköz

Options: Floppy, LS/ZIP, HDD-0, SCSI, CDROM, HDD-1, HDD-2, HDD-3, LAN, Disabled Lehetőségek: Floppy, LS/ZIP, HDD-0, SCSI, CDROM, HDD-1, HDD-2, HDD-3, LAN, Tiltott

Ez a funkció segít beállítani azt az eszközt, amiről majd később a BIOS elsődlegesen próbálja indítani az operációs (OP) rendszert. Figyelni kell arra, hogy amennyiben a BIOS-nak be van állítva, hogy melyik meghajtóról töltse be az OP rendszert, akkor természetesen más meghajtón levő (esetleges) OP rendszert nem fog alkalmazni.

Például, ha a floppy van beállítva First Boot Device-nak, a BIOS betölti a DOS 3.3 OP rendszert (amit beraktunk a floppy meghajtóba), de nem foglalkozik a Win2K-val még akkor sem, ha az a "C" meghajtón található. Ez a funkció a legalkalmasabb hibakeresési okból, és OP rendszer installálása esetén, ha az CD-ről történik.

 

Ennek az opciónak az alapbeállítása: Floppy. Viszont (azon kívül ha floppyról boot-olsz, vagy operációs rendszert installálsz) érdemes beállítani ezt a funkciót a merevlemezre (általában HDD-0) állítani, mert ez is lerövidíti a boot-olási folyamat időtartamát.

 

 

 

 

Second Boot Device Második boot eszköz

Options: Floppy, LS/ZIP, HDD-0, SCSI, CDROM, HDD-1, HDD-2, HDD-3, LAN, Disabled Lehetőségek: Floppy, LS/ZIP, HDD-0, SCSI, CDROM, HDD-1, HDD-2, HDD-3, LAN, Tiltott

Ez a funkció segít beállítani azt az eszközt, amiről majd később a BIOS másodlagosan próbálja indítani az operációs rendszert. Figyelni kell arra, hogy ha a BIOS-nak be van állítva a First Boot Device, akkor akármit állítunk itt be, nem fog történni semmi, kivéve abban az esetben, ha a BIOS nem talál operációs rendszert a First Boot Device-on. Ilyenkor kezd keresni a BIOS OP rendszert a Second Boot Device-on.

Például, ha a floppy van beállítva First Boot Device-nak, de a floppy meghajtó üres, akkor a BIOS a Win2K-t indítja, ami a merevlemezen található ("C" meghajtó, ami be van állítva Second Boot Device-nak).

 

Ennek az opciónak az alapbeállítása: HDD-0, ami az először felismert merevlemez. Ez általában az, amelyik a Primary Master IDE csatornához van csatlakoztatva. Hacsak nincsen a gépben egy mozgatható (removable) meghajtó, ami First Boot Device-nak van beállítva, akkor ez a beállítás csupán apró jelentőségű. A HDD-0 egy tökéletes választás, de persze be lehet állítani más eszközöket is alternatív megoldásként.

 

 

 

 

Third Boot Device Harmadik boot eszköz

Options: Floppy, LS/ZIP, HDD-0, SCSI, CDROM, HDD-1, HDD-2, HDD-3, LAN, Disabled Lehetőségek: Floppy, LS/ZIP, HDD-0, SCSI, CDROM, HDD-1, HDD-2, HDD-3, LAN, Tiltott

Ez a funkció segít beállítani azt az eszközt, amiről majd később a BIOS harmadlagosan próbálja indítani az operációs rendszert. Figyelni kell arra, hogy ha a BIOS-nak be van állítva a First Boot Device vagy a Second Boot Device, akkor akármit állítunk itt be, nem fog történni semmi, kivéve abban az esetben, ha a BIOS nem talál operációs rendszert a First Boot Device-on valamint a Second Boot Device-on. Ilyenkor kezd keresni a BIOS OP rendszert a Third Boot Device-on.

Például, ha a floppy van beállítva First Boot Device-nak és egy LS-120 meghajtó a Second Boot Devoice-nak, de mindkettő üres, akkor a BIOS a Win2K-t indítja, ami a merevlemezen található ("C" meghajtó, ami be van állítva Third Boot Device-nak).

 

Az alapbeállítás LS/ZIP. Hacsak nincsen a gépben egy vagy több mozgatható (removable) meghajtó, ami First Boot Device-nak vagy Second Boot Device-nak van beállítva, akkor ez a beállítás csupán apró jelentőségű. A LS/ZIP egy tökéletes választás, de persze be lehet állítani más eszközöket is alternatív megoldásként.

 

 

 

 

Boot Other Device Boot másik eszközről.

Options: Enabled, Disabled Lehetőségek: Engedélyezett, Tiltott

Ez a funkció meghatározza, hogy a BIOS kereshet-e a Second Boot Device-on vagy a Third Boot Device-on OP rendszert abban az esetben, ha First Boot Device-n nem talált.

Az alapbeállítás ebben az esetben Enabled (engedélyezett), ami javasolt, ugyanis ha a BIOS nem talál operációs rendszert a First Boot Device-n, akkor megáll a boot-olási folyamat egy hibaüzenet kíséretében "No Operating System Found" (nem talált OP rendszert) még akkor is, ha az OP rendszer ott van a Second Boot Device-n.

 

 

 

Swap Floppy Drive Floppy meghajtó csere

Options: Enabled, Disabled Lehetőségek: Engedélyezett, Tiltott

Ez a funkció akkor hasznos, ha meg akarjuk cserélni a floppy meghajtók logikai elrendezését. A számítógépház felnyitása és fizikai csere nélkül is megoldható ez, egyszerűen csak ezt a funkciót kell Enabled-re (engedélyezett) állítani. Ekkor az első meghajtó kapja a "B" betűjelet, és a második az "A"-t, éppen ellenkezőleg, mint normális helyzetben.

Ez a funkció akkor igazán hasznos, ha a rendszerben található mindkét floppy meghajtó különböző formátumú, és mi a másodikról akarunk boot-olni. Erre azert van szükség, mert a BIOS csak az "A" meghajtót "ismeri", és arról boot-ol.

 

 

 

Boot Up Floppy Seek Floppy keresés boot-olásnál

Options: Enabled, Disabled Lehetőségek: Engedélyezett, Tiltott

Ez határozza meg, hogy a BIOS a boot-olás során ellenőrizze-e a floppy meghajtót. Ha nem talál ilyet (akár helytelen konfiguráció, akár hozzáférhetetlenség miatt), megjelenít egy hibaüzenetet. Ugyancsak ez a funkció nézi meg, hogy a floppy meghajtó 40 vagy 80 track-es-e, de mióta minden floppy drive 80 track-et tartalmaz, ez az ellenőrzés teljesen felesleges. Ezt a szolgáltatást le kell tiltanunk (Disabled) a gyorsabb boot-olás érdekében.

 

 

Boot Up NumLock Status Numerikus billentyűzet állapota

Options: On, Off Lehetőségek: Ki, Be

A szolgáltatás a numerikus billentyűzet állapotát állítja be a boot-olás során. Ha bekapcsoljuk, akkor a numerikus billentyűzet numerikus módban fog működni (számokat írhatunk vele), míg kikapcsolt állapotban a kurzor funkciót látja el (a kurzor irányítása). Ennek az opciónak a beállítása mindenkinek a saját belátása szerint történhet.

folyt. köv

Link to comment
Share on other sites

kisszabo

Folytatás:

 

BIOS Features Setup

 

 

 

Gate A20 Option

 

Options: Normal, Fast Lehetõségek: Normal, Gyors

 

Ez a funkció határozza meg, hogy a Gate A20 hogyan használja a megcímzett memóriát 1 MB felett. Ha az opció Fast-ra (gyors) van állítva, akkor az alaplapi chipset irányítja a Gate A20 mûködését, viszont ha az opciót Normal-ra állítjuk, akkor ezt a feladatot a billentyûzet irányítóegységének egy tûje végzi. Állítsuk a Gate A20-at Fast-ra csökkenteni a memória-elérés sebességét ezzel növelve a rendszer sebességét, különösen OS/2 és Windows esetében.

 

Ez azért van, mert az OS/2 és a Windows sokszor belép és kilép védett módban a BIOS-on keresztül, ezért a Gate A20-nak sokszor kell Enabled-re valamint Disabled-re kapcsolnia. Ez a beállítás Fast módban lerövidíti a memória-elérést 1 MB felett, mert a chipset sokkal gyorsabban kapcsolja a Gate A20-at, mint a billentyûzetvezérlõ. Ezért mindenképpen ajánlott, hogy ezt az opciót Fast-ra állítsuk be.

 

 

IDE HDD Block Mode

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Az IDE HDD Block Mode segít felgyorsítani a merevlemez adatelérési idejét az adat egyszerre több szektorból történõ átvitelével, ellentétben a régi egy-szektor-átviteli móddal. Ha ezt engedélyezzük, akkor a BIOS automatikusan ellenõrzi, hogy a merevlemez támogatja-e a Block transfers-t, és ha igen, akkor konfigurálja a helyes beállításokat. Egészen 64 KB-ig mûködik az adatátvitel megszakításonként, ha az IDE HDD Block Mode engedélyezett (Enabled). Már jó ideje minden merevlemez támogatja a "block transfers"-t, ezért általában nincs olyan eset, amikor az IDE HDD Block Mode-t Disabled-re kell állítani.

 

Viszont ha Windows NT-t használunk, akkor legyünk résen! A Windows NT nem támogatja az IDE HDD Block Mode-t, ezért ha azt mégis engedélyezzük a BIOS-ban, ez hibás adatokat eredményezhet. A Microsoft ki is adott errõl egy közleményt az IDE használatáról Windows NT 4.0 alatt. A cikk szerint az IDE HDD Block Mode (és a 32 bites lemezkezelés) néhány esetben hibás adatot eredményezhet. A Microsoft figyelmeztet, hogy a Windows NT használók mindenképpen tiltsák az IDE HDD Block Mode funkciót.

 

A másik oldalról nézve viszont a hibás adatokat nagyon komolyan vették a Microsoftnál, és a hibajavítást kiadták a Service Pack 2-ben.

 

Ha az IDE HDD Block Mode tiltva van, akkor csak 512 byte adatátviteli sebességet érhetünk el szakaszonként. Meg kell mondani, hogy ez bizony erõsen visszafogja a teljesítményt, ezért csak akkor tiltsuk le az IDE HDD Block Mode-t, ha Windows NT-t használunk, egyébként használni kell, ha az optimális teljesítményt szeretnénk kihozni a gépünkbõl.

32-bit Disk Access

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

A 32-bit Disk Access egy helytelen elnevezés, ugyanis ez nem enged 32-bites merevlemez elérést. Ami itt igazán számít, az az IDE vezérlõ, ami két 16-bites olvasást kombinál egy 32-bitesbe, amit aztán elküld a processzornak. Ez sokkal hatékonyabb használatot tesz lehetõvé a PCI busznak, mert kevesebb tranzakció szükséges az adat továbbítására.

 

Újra hivatkozva a Microsoft közleményére, a 32-bites lemezkezelés néhány esetben hibás adatot eredményezhet. A Microsoft figyelmeztet, hogy a Windows NT használók mindenképpen tiltsák a 32-bit Disk Access funkciót.

 

A másik oldalról nézve viszont a hibás adatokat nagyon komolyan vették a Microsoftnál, és a hibajavítást kiadták a Service Pack 2-ben.

 

Ha ez a funkció tiltva van, akkor az IDE vezérlõ csak 16-biten küldi tovább az adatot a processzornak. Ez természetesen visszafogja a teljesítményt, ezért ha tehetjük, ezt az opciót engedélyezzük.

 

 

Typematic Rate Setting Gépelési sebesség beállítása

 

Options : Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a beállítás engedélyezi a billentyûzeten egy billentyû folyamatosan nyomva tartása alatt két ugyanazon betû megjelenésének idõtartamát. Engedélyezett módban mi állíthatjuk be a két vezérlõ (Typematic Rate és Typematic Rate Delay) segítségével. Ha tiltott (Disabled), akkor a BIOS az alapbeállításokat használja.

 

 

 

Typematic Rate (Chars/Sec)

 

Options: 6, 8, 10, 12, 15, 20, 24, 30 Lehetõségek: 6, 8, 10, 12, 15, 20, 24, 30

 

Itt lehet beállítni, hogy egy billentyû folyamatos nyomva tartása mellett mennyi idõ teljen el két karakter megjelenése között. Ez a funkció csak akkor mûködik, ha a Typematic Rate Setting Enabled-re van állítva.

 

 

 

Typematic Rate Delay (Msec)

 

Options : 250, 500, 750, 1000 Lehetõségek: 250, 500, 750, 1000

 

Ez az a késleltetés (millisecond), mielõtt a billentyûzet automatikusan ismétli a karakterfolyamot, amit folyamatosan nyomva tartottunk. Ez a funkció csak akkor mûködik, ha a Typematic Rate Setting Enabled-re van állítva.

 

 

Security Setup Biztonsági beállítás

 

Options : System, Setup Lehetõségek: System, Setup

 

Ez a funkció csak abban az esetben mûködik, ha korábban létrehoztunk egy jelszót a PASSWORD SETTINGS-ben, ami a BIOS nyitó képernyõjén található meg.

 

Ha ezt az opciót System-re állítjuk, akkor a BIOS minden egyes boot-olás alkalmával kérni fogja a jelszót.

 

Amennyiben a Setup-ot választjuk, abban az esetben a jelszóra csak akkor van szükségünk, ha BIOS setup menüjét akarjuk elérni. Ez az opció hasznos lehet rendszeradminisztrátoroknak, valamint PC forgalmazóknak, akik nem akarják, hogy a tudattalan felhasználók összeszemeteljék a BIOS beállításait.

folyt. köv.

Link to comment
Share on other sites

kisszabo

Folytatás:

 

BIOS Features Setup

 

 

 

PCI/VGA Palette Snoop

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez az opció akkor hasznos, ha egy MPEG kártya, vagy egy olyan kiegészítõ kártya van a gépünkben, ami használja a grafikus kártya Feature Connector-ját. Ez korrigálja a hibás színelõállítást belenézve a grafikus kártya framebuffer memóriájába és módosítja (szinkronizálja) a grafikus kártya Feature Connector-ából az MPEG vagy más kiegészítõ kártyának elküldött információt. Ez ugyancsak megoldja a kijelzõ problémáját az MPEG kártya használata után, és ehhez egy fekete képernyõt használ.

 

 

Assign IRQ For VGA

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

A legtöbb nagy teljesítményû grafikus gyorsírókártyának szüksége van egy IRQ-ra a rendes mûködéshez. Ha tiltjuk ezt a funkciót, az azzal járhat, hogy néhány kártya helytelen mûveleteket végez, vagy nagyon leesik a teljesítménye. Ezért ha nem vagy elégedett a grafikus gyorsítókártya teljesítményével, akkor elõször azt ellenõrizd, hogy ez Enabled-re van-e állítva.

 

Néhány egyszerû kártyának nincsen szüksége IRQ-ra a rendes mûködéshez. Hogy biztosak legyünk benne, meg kell nézni a kártya dokumentációjában (leírásában). Ha abban az áll, hogy nincsen szükség IRQ-ra, akkor letilthatjuk, hogy felszabadítsunk egy IRQ-t, amit majd más használhat. Ha kétségünk van e funkció felõl, akkor inkább hagyjuk bekapcsolva, kivéve, ha feltétlenül szükségünk van egy IRQ-ra.

 

MPS Version Control For OS

 

Options: 1.1, 1.4 Lehetõségek: 1.1, 1.4

 

Ez a funkció kizárólag többprocesszoros alaplapok esetében mûködik. Azt határozza meg, hogy az alaplap a Multiprocesszor Specification (MPS) melyik verzióját használja. Az MPS egy olyan specifikáció, amelyet Intel alapú két vagy többprocesszoros rendszerekre írtak.

 

Az MPS 1.4-es verziója tartalmaz egy kiszélesített konfigurációs táblát, ezzel megnövelve a támogatást a többszörös PCI bus konfigurációknak és növeli a jövõbeli további terjeszkedést. Ez ugyancsak megköveteli a másodlagos PCI bus-tól, hogy híd nélkül mûködjön. A szerverek operációs rendszereinek újabb verziói már támogatják az MPS 1.4-et, ezért a BIOS-ban az alapbeállítás 1.1-rõl át kell állítanunk 1.4-re. Ha viszont régebbi szerver operációs rendszert használunk, akkor ezt hagyjuk 1.1-en.

 

 

 

A Windows NT operációs rendszerhez az 1.4-es verziót kell beállítani.

 

 

OS Select For DRAM > 64MB

Options: OS/2, Non-OS/2 Lehetõségek: OS/2, Non-OS/2

 

Amennyiben a rendszermemória mérete nagyobb 64MB-nál, abban az esetben az OS/2 különbözik más operációs rendszerektõl (OS) a memóriakezelésben. Emiatt ha az IBM OS/2 operációs rendszert használjuk, akkor ezt az opciót állítsuk OS/2-re, ellenkezõ esetben válasszuk a Non-OS/2 opciót.

 

 

HDD S.M.A.R.T. Capability

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a funkció engedélyezi, illetve tiltja a merevlemez S.M.A.R.T. képességének a támogatását. A S.M.A.R.T. (Self Monitoring Analisis And Reporting), minden forgalomban lévõ merevlemez által támogatott technológia, amely megjósolja, és elõre jelzi a merevlemez meghibásodását. Engedélyeznünk kell a S.M.A.R.T.-ot ahhoz, hogy a különbözõ eszközök megmutassák a merevlemez állapotát. Az engedélyezés azt is jelenti, hogy a hálózaton keresztül is lehet ellenõrizni a merevlemezt. A teljesítmény nem változik abban az esetben, ha ezt az opciót kikapcsoljuk.

 

Elõfordulhat, hogy az engedélyezett S.M.A.R.T. technológia a gép spontán újraindulását okozhatja a hálózatba kötött számítógépek esetén. Lehet, hogy a S.M.A.R.T. ellenõrzésre küld anyagot a hálózaton keresztül annak ellenére, hogy semmi nem kérte azt. Lehet, hogy ez okozza az újraindulásokat. Ilyen hálózati újraindulásos esetben megér egy próbát a HDD S.M.A.R.T. Capatibility kikapcsolása.

 

 

Report No FDD For Win95

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ha Windows 95/98-at használunk floppy meghajtó nélkül, akkor állítsuk ezt a funkciót Enabled-re, hogy felszabadítsuk az IRQ6-ot. Ez szükséges ahhoz, hogy a Windows 95/98 átmenjen a SCT teszten. Le kell tiltani az Onboard FDC Controller-t is az Intergated Periferials képernyõben, ha nincsen floppy meghajtó a rendszerben. Ha ezt az opciót Disabled-re állítjuk, akkor a BIOS nem fog figyelmeztetni, hogy nincsen floppy meghajtó a Windows 95/98-hoz.

Link to comment
Share on other sites

kisszabo

Folytatás:

 

PCI/VGA Palette Snoop

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez az opció akkor hasznos, ha egy MPEG kártya, vagy egy olyan kiegészítõ kártya van a gépünkben, ami használja a grafikus kártya Feature Connector-ját. Ez korrigálja a hibás színelõállítást belenézve a grafikus kártya framebuffer memóriájába és módosítja (szinkronizálja) a grafikus kártya Feature Connector-ából az MPEG vagy más kiegészítõ kártyának elküldött információt. Ez ugyancsak megoldja a kijelzõ problémáját az MPEG kártya használata után, és ehhez egy fekete képernyõt használ.

 

 

Assign IRQ For VGA

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

A legtöbb nagy teljesítményû grafikus gyorsírókártyának szüksége van egy IRQ-ra a rendes mûködéshez. Ha tiltjuk ezt a funkciót, az azzal járhat, hogy néhány kártya helytelen mûveleteket végez, vagy nagyon leesik a teljesítménye. Ezért ha nem vagy elégedett a grafikus gyorsítókártya teljesítményével, akkor elõször azt ellenõrizd, hogy ez Enabled-re van-e állítva.

 

Néhány egyszerû kártyának nincsen szüksége IRQ-ra a rendes mûködéshez. Hogy biztosak legyünk benne, meg kell nézni a kártya dokumentációjában (leírásában). Ha abban az áll, hogy nincsen szükség IRQ-ra, akkor letilthatjuk, hogy felszabadítsunk egy IRQ-t, amit majd más használhat. Ha kétségünk van e funkció felõl, akkor inkább hagyjuk bekapcsolva, kivéve, ha feltétlenül szükségünk van egy IRQ-ra.

 

 

MPS Version Control For OS

 

Options: 1.1, 1.4 Lehetõségek: 1.1, 1.4

 

Ez a funkció kizárólag többprocesszoros alaplapok esetében mûködik. Azt határozza meg, hogy az alaplap a Multiprocesszor Specification (MPS) melyik verzióját használja. Az MPS egy olyan specifikáció, amelyet Intel alapú két vagy többprocesszoros rendszerekre írtak.

 

Az MPS 1.4-es verziója tartalmaz egy kiszélesített konfigurációs táblát, ezzel megnövelve a támogatást a többszörös PCI bus konfigurációknak és növeli a jövõbeli további terjeszkedést. Ez ugyancsak megköveteli a másodlagos PCI bus-tól, hogy híd nélkül mûködjön. A szerverek operációs rendszereinek újabb verziói már támogatják az MPS 1.4-et, ezért a BIOS-ban az alapbeállítás 1.1-rõl át kell állítanunk 1.4-re. Ha viszont régebbi szerver operációs rendszert használunk, akkor ezt hagyjuk 1.1-en.

 

A Windows NT operációs rendszerhez az 1.4-es verziót kell beállítani.

 

 

OS Select For DRAM> 64MB

 

Options: OS/2, Non-OS/2 Lehetõségek: OS/2, Non-OS/2

 

Amennyiben a rendszermemória mérete nagyobb 64MB-nál, abban az esetben az OS/2 különbözik más operációs rendszerektõl (OS) a memóriakezelésben. Emiatt ha az IBM OS/2 operációs rendszert használjuk, akkor ezt az opciót állítsuk OS/2-re, ellenkezõ esetben válasszuk a Non-OS/2 opciót.

 

 

HDD S.M.A.R.T. Capability

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a funkció engedélyezi, illetve tiltja a merevlemez S.M.A.R.T. képességének a támogatását. A S.M.A.R.T. (Self Monitoring Analisis And Reporting), minden forgalomban lévõ merevlemez által támogatott technológia, amely megjósolja, és elõre jelzi a merevlemez meghibásodását. Engedélyeznünk kell a S.M.A.R.T.-ot ahhoz, hogy a különbözõ eszközök megmutassák a merevlemez állapotát. Az engedélyezés azt is jelenti, hogy a hálózaton keresztül is lehet ellenõrizni a merevlemezt. A teljesítmény nem változik abban az esetben, ha ezt az opciót kikapcsoljuk.

 

Elõfordulhat, hogy az engedélyezett S.M.A.R.T. technológia a gép spontán újraindulását okozhatja a hálózatba kötött számítógépek esetén. Lehet, hogy a S.M.A.R.T. ellenõrzésre küld anyagot a hálózaton keresztül annak ellenére, hogy semmi nem kérte azt. Lehet, hogy ez okozza az újraindulásokat. Ilyen hálózati újraindulásos esetben megér egy próbát a HDD S.M.A.R.T. Capatibility kikapcsolása.

 

 

Report No FDD For Win95

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ha Windows 95/98-at használunk floppy meghajtó nélkül, akkor állítsuk ezt a funkciót Enabled-re, hogy felszabadítsuk az IRQ6-ot. Ez szükséges ahhoz, hogy a Windows 95/98 átmenjen a SCT teszten. Le kell tiltani az Onboard FDC Controller-t is az Intergated Periferials képernyõben, ha nincsen floppy meghajtó a rendszerben. Ha ezt az opciót Disabled-re állítjuk, akkor a BIOS nem fog figyelmeztetni, hogy nincsen floppy meghajtó a Windows 95/98-hoz.

 

 

Delay IDE Initial (Sec)

 

Options: 0, 1, 2, 3, ..., 15 Lehetõségek: 0, 1, 2, 3, ..., 15

 

A boot-olási folyamat a BIOS-oknál sokkal gyorsabb manapság, mint régen. Néhány IDE eszköz lehet, hogy nem pörög fel ez alatt az idõ alatt eléggé ahhoz, hogy a BIOS felismerje õket a boot-olási folyamat alatt. Ez a funkció beállítja a késleltetést egyes IDE eszközök esetében a boot-olási folyamat alatt.

 

Lehetõség szerint hagyjuk a 0 beállításon az opciót a gyorsabb boot-olás érdekében. Azonban ha az IDE eszközök ismeretlenek maradnak a boot-olás alatt, növeljük az opció értékét addig, amíg a hibajelenség megszûnik.

 

Link to comment
Share on other sites

kisszabo

Folytatás:

 

 

Video BIOS Shadowing

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ha ez a szolgáltatás engedélyezett, a Video BIOS bemásolja magát a rendszermemóriába a gyorsabb elérés érdekében. A shadowing (nyomon követés) megnöveli a BIOS teljesítményét, mert a BIOS így 64 bites DRAM bus-on keresztül érhetõ el szemben a 8 bites XT bus-szal. Ez elég nagy gyorsulás, hiszen legalább 100-szorosra növekedik az adatátvitel, és csupán annyi az ára, hogy elfoglal egy keveset a rendszermemóriából, ami feladata a ROM tartalmának a tükrözése.

 

A mai modern operációs rendszerek azonban teljesen kikerülik a BIOS-t és közvetlenül a grafikus kártyával kommunikálnak. Tehát nincsenek BIOS hívások, ezért nem érzékelünk semmit, ha a Shadowing engedélyezve van. Ezért nem is kell engedni. Igaz, csak kis helyet foglal el a rendszermemóriából, de mivel semmi értelme, így csak a memóriát vesztegetjük rá.

 

A Microsoftnak errõl egy hivatalos közleménye a Shadowing BIOS WinNT 4.0 alatt. Itt leírják, hogy a BIOS Shadowing nem hoz semmi teljesítménynövekedést, mert a WinNT ezt nem használja. Csak a memóriát foglalja. Habár a cikk nem foglalkozik a Win9x-el, kijelenthetjük, hogy a hatás ugyanaz, hiszen mindkét operációs rendszer Win32 architektúrára épül.

 

Néhány kézikönyv ugyancsak megemlít lehetséges rendszer instabitítást, ha egyes játékok a RAM azon részét akarják használni, ahol a Video BIOS van. Természetesen ez nem számít, ha a Video BIOS a memória programok által használatlan részébe van írva.

 

Mi van akkor, ha a Video BIOS-ból csak 32 KB van "bemásolva" a memóriába? Az újabb Video BIOS-ok nagyobbak 32 KB-nál, és ha ebbõl csak 32 KB van a memóriában, a többi az eredeti helyen, akkor a stabilitás megbomolhat, ha valami használja a BIOS-t. Tehát ha engedjük a Video BIOS-t beíródni a memóriába, akkor legyünk biztosak abban, hogy az egész BIOS ott van. Sok esetben csak a C000-C7FF rész van beírva - ez az alapbeállítás. Ennek a javításához a következõt kell tenni:

Engedélyezni (enable) a Video BIOS Shadowing-ot (a C000-C7FF részére), valamint

engedélyezni a Shadowing-ot a maradék résznek is, pl.: C800-CBFF, addig, míg az egész Video BIOS Shadowed nem lesz.

 

Végezetül, a legtöbb grafikus kártya Flash ROM-mal (EEPROM) szerelt, ami sokkal gyorsabb az öreg ROM-nál, és gyorsabb a DRAM-nál is. Ezért egyáltalán nincsen szükség a Shadowingra, sõt meg az is lehet, hogy kis teljesítménynövekedést tapasztalunk kikapcsolt opció mellett! Ha olyan videokártyát használunk, ami rendelkezik Flash ROM-mal, akkor nem szabad engedélyezni ezt az opciót, mert úgy nem frissíthetõ annak tartalma.

 

Másik oldalról megközelítve, lehet, hogy mégis van olyan helyzet, amikor szükséges használni a Shadowing-ot. Néhány régi DOS játék még használja a Video BIOS-t, mert azok még nem érik el közvetlenül a grafikus processzort. Tehát ha valaki sokat játszik régi DOS játékokkal, akkor érdemes kipróbálni az engedélyezést, hátha cseppen valami teljesítménytöbblet.

 

 

Shadowing Address Ranges (xxxxx-xxxxx Shadow)

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez az opció megengedi eldönteni a felhasználónak, hogy egy a rendszerhez hozzáadott kártya megcímzett xxxxx-xxxxx memóriatartománya "shadowing-olva" legyen-e vagy sem. Hagyjuk ezt Tiltva, ha nincsen olyan egyéb kártyánk, ami használná ezt a memóriatartományt. Itt is, mint a Video BIOS Shadowing esetén, semmilyen elõnyünk nem származik abból, ha engedélyezzük ezt az opciót Win95/98 esetén abban az esetben, ha az eszköznek a megfelelõ driver telepítve van.

 

A Microsoftnak errõl egy hivatalos közleménye a Shadowing BIOS WinNT 4.0 alatt. Itt leírják, hogy a BIOS Shadowing nem hoz semmi teljesítménynövekedést, mert a WinNT ezt nem használja. Csak a memóriát foglalja. Habár a cikk nem foglalkozik a Win9x-el, kijelenthetjük, hogy a hatás ugyanaz, hiszen mindkét operációs rendszer Win32 architektúrára épül.

 

Továbbá, ha olyan egyéb kártyát használunk, ami használja a CXXX-EFFF területet az In/Out-hoz, akkor a Shadowing lehet, hogy megakadályozza a kártyát a rendes mûködésben, mert a memória R/W kérés lehetséges, hogy nem mûködik az ISA bus-szal.

 

Link to comment
Share on other sites

kisszabo

Chipset Features Setup

 

 

 

SDRAM CAS Latency Time SDRAM CAS késleltetési idõ

 

Options: 2, 3 Lehetõségek: 2,3

 

Ez kontrollálja azt az idõkésleltetést (órajel ciklusonként - CLK), ami megtörténik miután az SDRAM megkapta a parancsot. Az SDRAM csak ezután kezd olvasni. Ez ugyancsak meghatározza a CLK-k számát az adatátvitel elsõ részének az elvégzéséhez. Más szavakkal, minél kisebb a késleltetés, annál gyorsabb az adatátvitel.

 

Meg kell azonban jegyezni, hogy néhány SDRAM modul nem képes kezelni az alacsonyabb késleltetési idõt, ezért instabil lesz, ami adatvesztéssel járhat. Ezért állítsuk elõször az SDRAM CAS Latency Time-ot 2-re az optimális teljesítmény érdekében, de ha a rendszer emiatt instabillá válik, akkor állítsuk ezt az opciót 3-ra.

 

Megemelni a CAS Latency Time-t elõnnyel is járhat, ugyanis ez engedi az SDRAM-ot magasabb órajelen járni. Ez a tuningolás egyik alapfeltétele. Tehát ha váratlan bökkenõ merül fel a tuningolás esetén, akkor próbáljuk meg növelni a CAS Latency Time-t.

 

 

SDRAM Cycle Time Tras/Trc

 

Options: 5/6, 6/8 Lehetõségek: 5/6, 6/8

 

Ez a kulcs a szükséges minimum órajel ciklus meghatározásához az SDRAM Tras-ének és a Trc-jének.

 

A Tras utasítja az SDRAM Row Active Time-t, hogy melyik sor milyen hosszú ideig legyen nyitva az adatátvitelhez. Ezt hívják Minimum RAS Pulse Width-nek is.

 

A Trc irányítja az SDRAM Row Cycle Time-ját, ami meghatározza, hogy milyen hosszú ideig legyen az egész sor nyitva a sorfrissítési ciklus befejezéséhez.

 

Az alapbeállítás 6/8, ami sokkal stabilabb és lassabb, mint az 5/6. Az 5/6 beállítás gyorsabb SDRAM ciklusokat eredményez, de lehet, hogy nem hagyja nyitva a sort elég hosszú ideig az adatátvitel befejezéséhez. Ez különösen igaz a 100MHz feletti SDRAM-okra.

 

Érdemes beállítani az 5/6-ot a jobb SDRAM teljesítmény érdekében, és csak akkor a 6/8-at, ha a rendszer instabillá válik, vagy ha a memóriát magasabb órajelen akarjuk járatni.

 

 

SDRAM RAS-to-CAS Delay SDRAM RAS és CAS közötti késleltetés

 

Options: 2, 3 Lehetõségek: 2,3

 

Ez az opció adja meg a lehetõséget ahhoz, hogy beszúrjunk késleltetést a RAS (Row Address Strobe) és a CAS (Column Address Strobe) szignálok közé. Ez a késleltetés akkor történik, amikor az SDRAM ír, olvas vagy frissül. Természetesen a késleltetés csökkentése növeli a teljesítményt, a növelése csökkenti azt.

 

Próbáljuk ki, hogy az alapbeállításról (3-ról) vegyük vissza 2-re a jobb SDRAM teljesítmény érdekében. Ha ez stabilitási problémákkal járna, akkor állítsuk vissza az értéket 3-ra.

 

 

SDRAM RAS Precharge Time

 

Options: 2, 3 Lehetõségek: 2,3

 

Ez az opció állítja be a ciklusok számát, amire a RAS-nak van szüksége a töltés felhalmozásához, mielõtt az SDRAM frissül. Lerövidíteni a töltési idõt 2-re az SDRAM teljesítményének növekedésével jár, de ha ez az idõ nem elég az SDRAM megfelelõ kiszolgálásához, így az nem frissül rendesen, ez adatvesztéssel járhat.

 

Tehát elõnyösebb SDRAM teljesítmény érdekében állítsuk az SDRAM RAS Precharge Time-ot 2-re. Viszont növeljük 3-ra, ha a 2 túl kevésnek bizonyul, amit a rendszer instabillá válásából ismerhetünk fel.

 

 

SDRAM Cycle Length SDRAM ciklushosszúság

 

Options: 2, 3 Lehetõségek: 2, 3

 

Ez a szolgáltatás hasonló az SDRAM CAS Latency Time-hoz

 

Ez kontrollálja azt az idõkésleltetést (órajel ciklusonként - CLK), ami megtörténik miután az SDRAM megkapta a parancsot. Az SDRAM csak ezután kezd olvasni. Ez ugyancsak meghatározza a CLK-k számát az adatátvitel elsõ részének az elvégzéséhez. Más szavakkal, minél kisebb a késleltetés, annál gyorsabb az adatátvitel.

 

Meg kell azonban jegyezni, hogy néhány SDRAM modul nem képes kezelni az alacsonyabb késleltetési idõt, ezért instabil lesz, ami adatvesztéssel járhat. Ezért állítsuk elõször az SDRAM CAS Latency Time-ot 2-re az optimális teljesítmény érdekében, de ha a rendszer emiatt instabillá válik, akkor állítsuk ezt az opciót 3-ra.

 

Megemelni a CAS Latency Time-t elõnnyel is járhat, ugyanis ez engedi az SDRAM-ot magasabb órajelen járni. Ez a tuningolás egyik alapfeltétele. Tehát ha váratlan bökkenõ merül fel a tuningolás esetén, akkor próbáljuk meg növelni a CAS Latency Time-t.

 

 

SDRAM Leadoff Command SDRAM kezdet parancs

 

Options: 3, 4 Lehetõségek: 3, 4

 

Ez az opció megengedi a felhasználónak, hogy beállítsa a szükséges kezdeti idõt mielõtt az SDRAM-ba beírt adat hozzáférhetõvé válik. A legtöbb esetben ez az az elérési idõ, ami az elsõ adategységet megindítja. Az optimális teljesítmény érdekében állítsuk ezt 3-ra a gyorsabb SDRAM elérési idõhöz. Viszont állítsuk vissza 4-re, ha instabil rendszert észlelünk.

 

 

SDRAM Bank Interleave

 

Options: 2-Bank, 4-Bank, Disabled Lehetõségek: 2-Bank, 4-Bank, Tiltott

 

Ezzel az opcióval állítható be az SDRAM interfészének (csatlakozási felület) az interleave módja. Az interleave megengedi az SDRAM bank-jainak a különbözõ frissülési és elérési ciklusokat. Az egyik bank átesik a frissülési cikluson, míg egy másik éppen használat alatt van. Ez növeli az SDRAM teljesítményét. Az interleaving-et közelebbrõl vizsgálva megállapítható, hogy mióta az SDRAM bank-ok lépcsõzetesen vannak elosztva, ez valamilyenfajta pipeline-effektet hoz létre.

 

Ha 4 bank van a rendszerben, akkor a CPU ideálisan küldhet adatkérést az összes SDRAM banknak egymást követõ órajel ciklusonként. Ez azt jelenti, hogy az elsõ órajel ciklus alatt a CPU elküldi a címet a Bank 0-nak, ezután elküldi a következõ címet a Bank 1-nek a második órajel ciklus alatt, mielõtt elküldené a harmadik és negyedik címet a Bank 2-nek és a Bank 3-nak a harmadik és negyedig órajel ciklusban egyenként. A sorrend valahogy így alakul:

 

 

 

CPU elküldi a 0. címet Bank 0-nak

 

CPU elküldi az 1. címet Bank 1-nek és a 0. adatot fogadja Bank 0-tól

 

CPU elküldi a 2. címet Bank 2-nek és az 1. adatot fogadja Bank 1-tól

 

CPU elküldi a 3. címet Bank 3-nak és a 2. adatot fogadja Bank 2-tõl

 

CPU a 3. adatot fogadja Bank 3-tól

 

Eredmény: a kérésre érkezett adat rendre megérkezik egymás után az SDRAM-tól mindenféle késleltetés nélkül. Viszont ha az interleaving tiltva van, akkor ugynaz a 4-cím-tranzakció valahogy így nézne ki:

 

 

 

SDRAM frissül

 

CPU elküldi a 0. címet SDRAM-nak

 

CPU fogadja a 0. adatot SDRAM-tól

 

SDRAM frissül

 

CPU elküldi az 1. címet SDRAM-nak

 

CPU fogadja az 1. adatot SDRAM-tól

 

SDRAM frissül

 

CPU elküldi a 2. címet SDRAM-nak

 

CPU fogadja a 2. adatot SDRAM-tól

 

SDRAM frissül

 

CPU elküldi a 3. címet SDRAM-nak

 

CPU fogadja a 3. adatot SDRAM-tól

 

Amint látható, az interleave funkciót engedélyezve az elsõ bank elkezd adatot szállítani a CPU-nak, és még ugyanebben a ciklusban a második bank is megkapja a címet a CPU-tól. Az interleaving nélkül a CPU elküldené a címet, majd megkapná a kért adatot, utána viszont várnia kellene az SDRAM frissülésére, mielõtt indíthatná a következõ tranzakciót. Ezek feleslegesen elvesztegetett órajelciklusok. Ezért növekedik meg az SDRAM sávszélessége ha az interleave engedélyezve van.

 

A bank interleaving csak akkor mûködik, ha a kért címek egymás után nem ugyanabban a bank-ban találhatók. Ha mégis, akkor az adat tranzakció úgy viselkedik, mintha az interleave nem lenne engedélyezve. A CPU-nak ebben az esetben is várnia kell az SDRAM frissülésére, mielõtt küldhetné a következõ címet ugyanannak a bank-nak.

 

Minden SDRAM DIMM 2 vagy 4 bank-ból áll. A 2 bank-os SDRAM DIMM-ek 16Mbit-es SDRAM chipeket használnak és általában 32MB-osak vagy kisebbek. A 4-bank-os SDRAM DIMM-ek általában 64MBit SDRAM chipeket használnak, de ezek lehetnek akár 256Mbit-esek is chipenként. Minden SDRAM DIMM, ami legalább 64MB vagy nagyobb, természetesen 4 bank-ból áll.

 

Ha sima 2-bank-os SDRAM DIMM-eket használunk, akkor állítsuk az opciót 2-bank-ra. De ha két darab 2-bank-os SDRAM DIMM-et használunk, akkor ezt állíthatjuk 4-bank opcióra is. A 4-bank-os SDRAM DIMM-el használhatjuk mindkét interleave beállítást.

 

Természetesen a 4-bank interleave jobb, mint a 2-bank interleave, ezért ha lehetséges, akkor állítsuk 4-bank-ra. Csak akkor állítsuk be 2-bank-ot, ha egy darab 2-bank-os SDRAM DIMM-et használunk. Fontos megjegyezni, hogy az Award javasolja az SDRAM bank interleave tiltását, ha 16Mbit-es SDRAM DIMM-et használunk.

 

Link to comment
Share on other sites

kisszabo

 

 

 

SDRAM Precharge Control

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Endegélyezett, Tiltott

 

Ez a szolgáltatás néhány BIOS-ban SDRAM Page Closing Policy-ként ismert. Ez határozza meg, hogy a processzor vagy az SDRAM irányítja-e az SDRAM elõtöltését. Ha az opció Tiltott, akkor minden CPU ciklus alatt az SDRAM kap egy All Banks Precharge Command-ot (minden bank elõtöltési parancs), ami növelni a stabilitást, de csökkenti a teljesítményt.

 

Ha a szolgáltatás Engedélyezett, akkor maga az SDRAM irányítja az elõtöltését. Ez lecsökkenti ennek gyakoriságát, több CPU ciklus is lezajlik, mire az SDRAM frissülésére lenne szükség. Engedélyezzük ezt az optimális teljesítmény érdekében, de csak abban az esetben, ha ettõl a rendszer nem válik instabillá.

 

 

DRAM Data Integrity Mode

 

Options: ECC, Non-ECC Lehetõségek: ECC, Non-ECC

 

A BIOS feladata konfigurálni a RAM data integriti mode-t. Az ECC jelenti az Error Checking and Correction (hibakeresés és javítás), aminek csak akkor kell mûködni, ha speciális 72-bites ECC RAM-ot használunk. Ez engedélyezi a rendszernek felismerni és javítani a single-bit hibákat. Ez ugyancsak felismeri a double-bit hibákat, bár azokat nem javítja ki. Ez felelõs a fokozott adatsértetlenségért valamint a rendszerstabilitásért, aminek egy kis sebesség az ára.

 

Ha ECC RAM-unk van, akkor állítsuk be az ECC-t, hogy kihasználjuk az elõnyeit. Különben is, ha megvettük a sokkal drágább ECC RAM-ot, akkor miért ne használnánk ki azt. Ha nem ECC RAM-ot használunk, akkor válasszuk a Non-ECC-t.

 

 

Read-Around-Write

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a BIOS opció engedélyezi a processzornak az olvasási parancs végrehajtását, ha az független az írási parancstól. Tehát ha az olvasási parancs olyan memóriacímre mutat, ami legutoljára lett írva a cache-be (és arra vár, hogy beíródjon a memóriába), az olvasási parancs a chache-ban levõ adatból végrehajtódik.

 

Az, hogy az olvasási parancsnak nincsen szüksége minden esetben "elmenni" a DRAM-ba, megnöveli a memóriarendszer hathatóságát. Ezért ajánlott engedélyezni (enable) ezt a funkciót.

 

 

System BIOS Cacheable

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Endegélyezett, Tiltott

 

Ez a funkció csak akkor mûködik, ha a rendszer BIOS be van másolva a memóriába (BIOS is shadowed). Ez engedélyezi vagy tiltja az F0000h-FFFFFh BIOS ROM cache-elését az L2 cache-n keresztül. Ez felgyorsítja a rendszer BIOS elérését. Ennek ellenére ez nem javítja fel a teljesítményt, mert az operációs rendszernek nincsen sokszor szüksége a BIOS-ra.

 

A BIOS cache-elése csak az L2 cache sávszélességenek a pazarlása lenne, ami kritikus lehet a rendszer teljesítménye szempontjából. Egyébként is, ha bármilyen program erre a memóriaterületre írna, az rendszerösszeomláshoz vezetne. Ezért ajánlott ennek a tiltása az optimális teljesítmény elérése érdekében.

 

 

Video BIOS Cacheable

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Endegélyezett, Tiltott

 

Ez a funkció csak akkor mûködik, ha a video BIOS be van másolva a memóriába (video BIOS is shadowed). Ez engedélyezi vagy tiltja az C0000h-C7FFFh video BIOS ROM cache-elését az L2 cache-n keresztül. Ez felgyorsítja a video BIOS elérését. Ennek ellenére ez nem javítja fel a teljesítményt, mert az operációs rendszer kikerüli a video BIOS-t, és a drivert használja, amely közvetlenül a hardvert éri el.

 

A video BIOS cache-elése csak az L2 cache sávszélességenek a pazarlása lenne, ami kritikus lehet a rendszer teljesítménye szempontjából. Egyébként is, ha bármilyen program erre a memóriaterületre írna, az rendszerösszeomláshoz vezetne. Ezért ajánlott ennek a tiltása az optimális teljesítmény elérése érdekében.

 

 

Video RAM Cacheable

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Endegélyezett, Tiltott

 

Ez engedélyezi vagy tiltja az A0000h-AFFFFh video RAM cache-elését az L2 cache-n keresztül. Ennek a célja a video RAM gyorsabb elérése, bár ettõl nem növekedik meg a rendszer teljesítménye.

 

Sok grafikus kártyának már akár 5,3GB/sec (128bit x 166MHz DDR) sávszélessége van, és ez a szám folyamatosan emelkedik. Ezalatt az SDRAM sávszélessége még mindig csak 0,8GB/sec (64bit x 100MHz) vagy inkább 1.06GB/s (64bit x 133MHz), ha PC133-as rendszert használunk.

 

Manapság, habár a Pentium III 650 L2 cache-ének körülbelül 20,8GB/sec (256bit x 650MHz)a sávszélessége, jobban megéri a tényleg lassú SDRAM rendszermemóriát cache-elni a grafikus kártya memóriája helyett.

 

Tehát jegyezzük meg, hogy a video RAM cache-elése nem változtat semmit még a PIII L2 cache-ének magas sávszélessége esetén sem. Ez azért van így, mert a video RAM az AGP buszon keresztül kommunikál az L2 cache-sel, aminek a maximum sávszélessége 1,06GB/sec AGP4X esetén. Valójában ez a sávszélesség megfelezõdik, ha az L2 cache-ben van cache-elve a grafikus kártya RAM-ja, ugyanis az adatnak két irányban kell áramlania.

 

Egyébként is, ha bármely program a memóriának ezt a területét használná, az rendszerösszeomláshoz vezetne. Tehát nagyon kevés elõny származik a videokártya RAM cache-elésébõl. Jobban járunk, ha az L2 cache a rendszermemóriát cache-eli. Ezért ajánlott a funkció tiltása (disabled) hogy optimális teljesítményt kapjunk.

 

Memory Hole At 15M-16M

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Néhány speciális ISA kártyának szüksége van erre a memóriaterületre ahhoz, hogy jól mûködjön. Engedélyezni ezt, annyit jelent, hogy a kártya megkapja ezt a memóriaterületet a saját használatára. Ez megakadályozza, hogy a rendszer 16MB felett is használja a memóriát.

 

Ez azt jelenti, ha engedélyezzük ezt a funkciót, akkor az operációs rendszer 15MB memóriát használhat attól függetlenül, hogy mennyi RAM van a gépben. Tehát mindig tiltsuk (disabled) ezt a funkciót, kivéve, ha mindenképpen szükségünk van egy olyan ISA kártyára, amely mûködéséhez szükség van erre a memóriaterületre.

 

Link to comment
Share on other sites

kisszabo

 

 

8-bit I/O Recovery Time

 

Options: NA, 8, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 Lehetõségek: NA, 8, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

 

A PCI bus sokkal gyorsabb, mint az ISA bus. Ezért ahhoz, hogy az ISA kártyák jól mûködjenek a PCI bus-tól érkezett I/O ciklusokkal, az I/O helyreállítás mechanizmus további bus órajel-ciklusokat ad két egymást követõ PCI-tól származó ISA felé irányuló két ciklus közé.

 

Az alapbeállítás szerint a bus helyreállítási mechanizmus legalább 3,5 órajel-ciklust ad az ISA bus felé irányuló két egymást követõ 8 bites I/O ciklushoz. A fenti opció megengedi a felhasználónak, hogy további órajel-ciklusokat adjon a két egymást követõ ISA bus felé irányuló 8 bites I/O ciklus közé. Az NA választása azt jelenti, hogy legalább 3,5 órajel-ciklus adódik hozzá.

 

Állítsuk a 8-bit I/O Recovery Time-ot NA-ra, ha lehetséges az optimális ISA teljesítmény érdekében. Növeljük az I/O Recovery Time-ot, ha probléma merül fel a 8 bites ISA kártya mûködésében. Meg kell jegyeznünk, hogy ennek a funkciónak az állítgatása értelmetlen, ha nem használunk ISA kártyát.

 

 

 

 

16-bit I/O Recovery Time

 

Options: NA, 4, 1, 2, 3 Lehetõségek: NA, 4, 1, 2, 3

 

A PCI bus sokkal gyorsabb, mint az ISA bus. Ezért ahhoz, hogy az ISA kártyák jól mûködjenek a PCI bus-tól érkezett I/O ciklusokkal, az I/O helyreállítás mechanizmus további bus órajel-ciklusokat ad két egymást követõ PCI-tól származó ISA felé irányuló két ciklus közé.

 

Az alapbeállítás szerint a bus helyreállítási mechanizmus legalább 3,5 órajel-ciklust ad az ISA bus felé irányuló két egymást követõ 16 bites I/O ciklushoz. A fenti opció megengedi a felhasználónak, hogy további órajel-ciklusokat adjon a két egymást követõ ISA bus felé irányuló 16 bites I/O ciklus közé. Az NA választása azt jelenti, hogy legalább 3,5 órajel-ciklus adódik hozzá.

 

Állítsuk a 16-bit I/O Recovery Time-ot NA-ra, ha lehetséges az optimális ISA teljesítmény érdekében. Növeljük az I/O Recovery Time-ot, ha probléma merül fel a 8 bites ISA kártya mûködésében. Meg kell jegyeznünk, hogy ennek a funkciónak az állítgatása értelmetlen, ha nem használunk ISA kártyát.

 

 

 

 

Passive Release

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ha a Passive Release engedélyezve van, a CPU-PCI bus elérések megengedettek a PCI bus passzív megszakítása alatt. Ennek következtében a processzor eléri a PCI bus-t mialatt az ISA bus éppen elérés alatt van.

 

Máskülönben az irányító csak másik PCI master elérést fogad el a helyi DRAM-ba. Más szavakkal csak másik PCI bus master érheti el a PCI bus-t, és nem a processzor. E funkció feladata az ISA bus master késleltetésének fedezése, ami sokkal hosszabb, mint a PCI bus master.

 

Engedélyezzük (enable) a Passive Release-t az optimális teljesítmény érdekében. Tiltsuk (disabled), ha gondok adódnak az ISA kártyával.

 

 

 

 

Delayed Transaction

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

E funkció feladata a PCI ciklus az ISA bus-hoz/tól késleltetésének a fedezése. Az ISA bus sokkal-sokkal lassabb, mint a PCI bus. Ezért a PCI ciklusok az ISA bus-hoz/tól befejezése sokáig tart, ami a PCI bus lelassulását okozza.

 

A Delayed Transaction engedélyezése megengedi a chipset beágyazott 32 bites írás bufferének, hogy támogassa a késleltetett tranzakció ciklusokat. Ez annyit jelent, hogy ezek a tranzakciók az ISA bus-hoz/tól pufferelve vannak, és a PCI bus felszabadul, így végezhet újabb mûveleteket, mialatt az ISA tranzakció folyamatban van.

 

Ennek az opciónak engedélyezve kell lennie a jobb teljesítmény érdekében és a PCI 2.1 specifikáció fedezéséhez. Csak akkor tiltsuk, ha a PCI kártya nem mûködik megfelelõen, vagy ha az ISA kártya nem PCI 2.1 kompatibilis.

 

 

 

 

PCI 2.1 Compliance

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez ugyanaz a dolog, mint a fenti Delayed Transaction.

E funkció feladata a PCI ciklus az ISA bus-hoz/tól késleltetésének a fedezése. Az ISA bus sokkal-sokkal lassabb, mint a PCI bus. Ezért a PCI ciklusok az ISA bus-hoz/tól befejezése sokáig tart, ami a PCI bus lelassulását okozza.

 

A Delayed Transaction engedélyezése megengedi a chipset beágyazott 32 bites írás bufferének, hogy támogassa a késleltetett tranzakció ciklusokat. Ez annyit jelent, hogy ezek a tranzakciók az ISA bus-hoz/tól pufferelve vannak, és a PCI bus felszabadul, így végezhet újabb mûveleteket, mialatt az ISA tranzakció folyamatban van.

 

Ennek az opciónak engedélyezve kell lennie a jobb teljesítmény érdekében és a PCI 2.1 specifikáció fedezéséhez. Csak akkor tiltsuk, ha a PCI kártya nem mûködik megfelelõen, vagy ha az ISA kártya nem PCI 2.1 kompatibilis.

 

 

AGP Aperture Size (MB)

Options: 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256 Lehetõségek: 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256

 

Ez az opció állítja az AGP rekesz méretét (AGP Aperture Size). A rekesz a PCI memória megcímzett tartományának egy része, a grafikus memória megcímzett területe. A ciklusok, amik érintik a rekesz (aperture) tartományát, azok tovább vannak küldve az AGP-nek fordítás, átalakítás nélkül. A mérete ugyancsak meghatározza, hogy mekkora legyen az a terület a rendszermemóriából, amelyet a grafikus kártya használhat a textúrák tárolására.

 

Az AGP Aperture Size a következõ formula alapján van kiszámítva: maximálisan felhasználható AGP memória mérete x 2 plusz 12 MB. Ez azt jelenti, hogy a felhasználható AGP memória mérete kevesebb, mint a fele az AGP Aperture Size-nek. Ez azért van, mert a rendszernek szüksége van AGP memóriára (uncached - nem cache-elt) plusz egy megegyezõ méretû írással kombinált memóriaterületre valamint hozzáadott 12 MB-ra a virtuális címzéshez. Ez címzési hely, nincsen fizikai memória használva. A fizikai memória csak akkor van kiosztva és "szabadon engedve", ha a Direct3D egy "create non-local surface" hívást kér.

 

A Win 95 (VGARTD.VXD-vel) és a Win98 a "vízesés effektust" ("waterfall effect") használják. A felületek elõször a helyi memóriában képzõdnek. Ha ez a memória megtelik, akkor abból "kiömlik" és a felületek az AGP memóriában valamint a rendszermemóriában képzõdnek. Tehát a memória használata automatikusan optimalizált minden alkalmazáshoz. Az AGP- és rendszermemória nincsen használva csak ha az mindenképpen szükséges.

 

Sok ember azt mondja, hogy az AGP Aperture Size méretét a rendszermemória felére kell állítani. Ez nem igaz ugyanabból az okból, amiért a swapfile méretét sem kell a rendszermemória 1/4-ére állítani. Úgy, mint a swapfile mérete, az AGP Aperture Size is egyre kevesebb területet kíván, minél több memóriával rendelkezik a grafikus kártya. Ez azért van így, mert a legtöbb textúra magán a grafikus kártyán van tárolva. Tehát azok a grafikus kártyák, amelyek 32 MB RAM-mal rendelkeznek, azoknak kisebb AGP Aperture Size szükséges, mint a kevesebb memóriával rendelkezõ kártyáknak.

 

Ha a grafikus kártyánknak nagyon kevés a memóriája, akkor az AGP aperture Size-ot a lehetõ legmagasabb értékre kell állítani, egészen a rendszermemória feléig. A több memóriával rendelkezõ videokártyák esetén nem kell az AGP Aperture Size-t a rendszermemória feléig állítani. Meg kell jegyeznünk, hogy az aperture mérete nem arányos a teljesítményhez, tehát annak növelése nem növeli a teljesítményt.

 

Ettõl függetlenül az AGP Aperture Size-ot ajánlott 64 MB-tól 128 MB-ig beállítani. De miért van szükség ilyen aránylag nagy méretû AGP Aperture-re, amikor a legtöbb grafikus kártya sok memóriát tartalmaz? Nem lenne jobb beállítani az abszolút minimumot ahhoz, hogy RAM-ot spóroljunk meg?

 

Nos, sok grafikus kártyának legalább 16 MB AGP Aperture Size-ra van szüksége a rendes mûködéshez. Ez valószínûleg azért van, mert a virtuális címzési terület eleve 12 MB helyet foglal. Továbbá sok szoftvernek szüksége van AGP Aperture Size-ra ami általában nem meghatározott. Néhány játék is annyi textúrát használ, hogy az AGP memóriára is szükség van a grafikus kártya nagy memóriája ellenére.

 

Ha még emlékszünk a fenti formulára, a szükséges AGP memória mennyisége több mint a szükséges textúra tárolási terület kétszerese. Tehát ha plusz 15 MB textúra tárolási hely szükséges, akkor 42 MB rendszermemória van használatban. Ezért van értelme magasra állítani az AGP Aperture Size-ot, hogy az könnyedén kiszolgálja a különbözõ szoftverek kívánalmait.

 

Fontos tudni, hogy az AGP Aperture Size lecsökkentése nem spórol memóriát. A beállítás csupán az AGP Aperture maximális méretét határozza meg, amit a rendszer csak akkor használ, ha mindenképpen szükség van rá. Addig ez a memória nincsen használva, amíg ez mindenképpen nem szükséges. Tehát ha az opciót 64 MB-ra állítjuk, az nem azt jelenti, hogy a rendszermemóriából vesszük el azt. Ez csak behatárolja azt a maximálisan használható memóriát, amelyet szükség esetén az AGP bus felhasználhat.

 

Most miután az AGP Aperture Size-ot "felturbóztuk" akár 128 MB fölé, ez nem igazán fogja vissza a teljesítményt, de a legjobb eredményt akkor kapjuk, ha 64 MB vagy 128 MB-ra állítjuk, így a GART tábla nem lesz túl nagy. Minél több memóriát szerelnek a grafikus kártyákra, és minél hamarabb elterjed a tömörített textúrák használata, úgy kevésbe lesz szükség 64 MB-nál nagyobb AGP Aperture Size-ot megadni. Ezért ajánlott, hogy ezt az opciót állítsuk 64 MB-ra vagy legfeljebb 128 MB-ra.

 

Link to comment
Share on other sites

kisszabo

 

 

 

AGP 2X Mode

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a BIOS opció engedélyezi vagy tiltja a 2x-es AGP adatátvitel protokolt. A standard 1xAGP az egyre magasabb adatátvitel kiszolgálására szolgál. 66 MHz-nél ez azt jelenti, hogy a maximális adatátvitel 264 MB/sec. Az AGP 2X Mode engedélyezése ezt megduplázza. Tehát amíg az AGP busz órajele továbbra is csak 66 MHz, az effektív adatátvitel a duplájára növekszik. Ez ugyanaz az eljárás, amely az UltraDMA33 esetén is mûködik annak teljesítményének megnövelésére.

 

Azonban mindkét chipnek, az alaplapnak és a videokártyának is támogatnia kell az AGP2X-t, különben nem tudjuk használni azt. Abban az esetben, ha a grafikus kártya támogatja az AGP2X adatátvitelt, akkor engedélyezzük az AGP 2X Mode-t a magasabb adatátviteli értékek elérése érdekében. Csak akkor tiltsuk a funkciót, ha stabilitási problémák lépnek fel (különösen Super socket 7 alaplapoknál), vagy akkor, ha tuningolás közben az AGP busz órajele 75 MHz fölé emelkedik, és nem tudjuk külön letiltani a "sidebanding"-ot.

 

 

 

 

AGP Master 1WS Read

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Az alapbeállítás az, hogy az AGP buszvezérlõ eszköz kivár legalább két várakozási állapotot vagy AGP órajel ciklust, mielõtt elindítja az olvasási mûveletet. A BIOS ezen opciója megengedi, hogy ezt a várakozási állapotot lecsökkentsük egy órajel ciklusra. A jobb AGP olvasási teljesítmény érdekében engedélyezzük ezt a funkciót, és csak akkor tiltsuk, ha ennek hatására furcsa grafikai rendellenességeket észlelünk a monitoron.

 

 

 

 

AGP Master 1WS Write

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Az alapbeállítás az, hogy az AGP buszvezérlõ eszköz kivár legalább két várakozási állapotot vagy AGP órajel ciklust, mielõtt elindítja az írási mûveletet. A BIOS ezen opciója megengedi, hogy ezt a várakozási állapotot lecsökkentsük egy órajel ciklusra. A jobb AGP olvasási teljesítmény érdekében engedélyezzük ezt a funkciót, és csak akkor tiltsuk, ha ennek hatására furcsa grafikai rendellenességeket észlelünk a monitoron.

 

 

USWC Write Posting

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Az USWC vagy Uncacheable Speculative Write Combination a Pentium Pro rendszerek (és valószínûleg más P6 processzorok) teljesítményét hivatott javítani, amelyek rendelkeznek olyan grafikus kártyával, amely tartalmaz "linear framebuffer"-t (minden mai kártya ilyen). Ez egyesíti a kisebb írási adatokat egy 64 bitesbe, ezzel lecsökkenti a mûveletek számát, amely egyenként szállítaná az adatokat a grafikus kártya linear framebuffer-jébe.

 

Ha a grafikus kártya nem támogatja ezt a funkciót, úgy felléphetnek különbözõ grafikai problémák, rendszerösszeomlások, boot-olási problémák, stb.

 

Hozzá kell tennünk azonban, hogy néhány teszt (FastVid) megmutatta azt, hogy ez a funkció akár ronthat is a teljesítményen. Ezt elsõsorban Intel 440BX chipre épített lapoknál fordult elõ.

 

Tehát ha még mindig Pentium Pro processzort használunk egy régi chipsetre épült alaplapban, akkor állítsuk ezt a funkciót engedélyezettre. Ha viszont újabb alaplappal rendelkezünk, akkor kipróbálhatjuk az engedélyezést, de futtassunk le néhány tesztet, hogy megbizonyosodjunk a hasznáról, ugyanis lehetséges, hogy semmi változás nem történik, sõt elõfordulhat teljesítménycsökkenés is.

 

 

 

 

Spread Spectrum

Options: Enabled, Disabled, 0.25%, 0.5%, Smart Clock Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott, 0.25%, 0.5%, Smart Clock

 

Amikor az alaplap órajel generátora impulzust generál, rendkívüli esetekben ez EMI-t (Electromagnetic Interference-Elektromagnetikus Interferencia) idéz elõ. A Spead Sprectum funkció lecsökkenti a generált EMI-ket az impulzusok szabályozásával. Ez variálja a frekvenciát, tehát nem használ több frekvenciát egy idõpontban. Ez segít lecsökkenteni az interferencia problémákat amik a környéken lévõ más elektronikus eszközökkel alakulhatnának ki.

 

Habár a Spread Spectrum engedélyezése lecsökkenti az EMI kialakulásának lehetõségét, a rendszersabilitás és a teljesítmény lehet, hogy háttérbe szorul. Ez különösen igaz idõ-kritikus eszközökre, mint például órajel-szenzitív SCSI eszközök.

 

Néhány BIOS kínálatában szerepel egy Smart Clock opció. Ez ahelyett, hogy szabályozná az impulzusok frekvenciáit idõben, a Smart Clock kikapcsolja az AGP, a PCI és SDRAM órajel szignálokat, ha azok nincsenek használva. Ezáltal az EMI-k száma csökkenhet a rendszer stabilitásának megõrzése mellett. Mindemellett a Smart Clock használatával energiát takaríthatunk meg.

 

Ha a géppel nincsen EMI problémánk, akkor hagyjuk a beállítást tiltva (disabled) a normális rendszerstabilitás és a teljesítmény megtartása érdekében. Ha viszont gyötör az EMI, használjuk a Smart Clock beállítást ha lehet, és állítsuk Enabled-re. Ha a Smart Clock nem elérhetõ, akkor az eredeti opciót állítsuk a másik kettõ lehetséges opció közül az egyikre. A százalék értékek jelentik azt a különbséget, amit a BIOS elõidéz az órajel frekvenciában. Az alacsonyabb érték (0,25 %) aránylag jobb a rendszerstabilitásnak, viszont a magasabb értékû (0,50 %) jobb az EMI-k lecsökkentésének.

 

Fontos, hogy a Spread Spectrum-ot tiltsuk a tuningolás esetén, mert a 0,25 % vibrálás akár 25 MHz-es átmeneti növelést is jelenthet (1 GHz-es proci esetén), ami a tuningolt processzort lezárja. Vagy legalább használjuk a Smart Clock beállítást, mert az nem piszkál bele a frekvenciába.

 

 

Auto Detect DIMM/PCI Clk

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a funkció hasonlít a Smart Clock-hoz, amit a Spread Sprektum funkció tartalmaz. A BIOS figyelemmel kíséri az AGP, PCI és SDRAM mûködését. Ha a foglalatokban nincsen kártya, akkor a BIOS kikapcsolja a megfelelõ AGP / PCI / SDRAM órajel szignálokat. Ha nincsen aktivitás az elfoglalt foglalatokban sem, akkor a BIOS azokhoz tartozó órajel szignálokat is kikapcsolja.

 

Ezen az úton az EMI (Electromagnetic Interference-Elektromagnetikus Interferencia) csökkenthetõ a rendszer stabilitásának a veszélyeztetése nélkül. Ez ugyancsak csökkenti az energiafelhasználást, mert csak a használatban lévõ eszközök kapnak energiát.

 

Továbbra is, ha nincsenek EMI problémák, akkor hagyjuk az opciót tiltva az optimális rendszerstabilitáshoz és teljesítményhez. Csak akkor kapcsoljuk be, ha EMI problémák vannak vagy energiát akarunk megtakarítani.

 

Link to comment
Share on other sites

kisszabo

 

 

 

 

Flash BIOS Protection

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a funkció védi a BIOS-t a jogtalan felhasználótól vagy vírustól származó véletlen korrupciótól. Ha engedélyezve van, akkor a BIOS adatai nem változtathatók meg, ha azt megkísérli valami megváltoztatni egy Flash alkalmazással. A BIOS frissítéséhez a Flash BIOS Protection-t tiltanunk kell.

 

A legjobb, ha az opció mindig engedélyezve van a kívülrõl érkezõ illetéktelen behatolások elkerülése végett, és csak akkor tiltjuk, ha a BIOS akarjuk frissíteni. Ha az sikeresen befejezõdött, akkor újra engedélyezzük a Flash BIOS Protection-t.

 

 

Hardware Reset Protect

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a funkció akkor igazán hasznos, ha a gépet fájlszerverként, routerként, stb. használjuk, tehát ha a nap 24 órájában futnia kell. Ha engedélyezzük, akkor a rendszer RESET gombja nem fog mûködni. Ez megakadályozza a rendszer véletlen reseteléseit. Ha tiltjuk, akkor természetesen az eredeti beállítások lépnek érvénybe, és a RESET gombot a feladatának megfelelõen használhatjuk.

 

Ajánlott, hogy a Hardware Reset Protect-et tiltsuk, kivéve, ha szervert üzemeltetünk, vagy ha van néhány olyan kisgyerek a közelben, aki szereti nyomogatni a kicsi piros gombokat.

 

 

DRAM Read Latch Delay

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a BIOS funkció létrehoz egy kis késést mielõtt a rendszer kiolvasná az adatokat a DRAM modulból. Ez azért szerepel a BIOS-ban, hogy kezelje a szokatlan idejû elérésû SDRAM memóriákat. Ezt nem kell engedélyezni, kivéve ha komoly rendszerösszeomlásokat tapasztalunk, amik a memóriára vezethetõk vissza.

 

Tehát ajánlott, hogy ezt az opciót hagyjuk tiltva (disabled), kivéve, ha rendszerstabilitási problémákkal állunk szemben. Ebben az esetben engedélyezhetjük a BIOS ezen beállítását annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy éppen ilyen szokatlan idõzítésû memóriával van-e dolgunk.

 

 

 

 

DRAM Interleave Time

 

Options: 0ms, 0.5ms Lehetõségek: 0ms, 0.5ms

 

Ez a BIOS opció kontrollálja a következõ adatbank olvasási idõzítését, ha a DRAM Interleave vagy az SDRAM BANK Interleave engedélyezve van. Természetesen minél kisebb ez az idõ, annál gyorsabb az elérés, így annál nagyobb a teljesítmény.

 

Ezért ajánlott, hogy ezt az idõt a lehetõ legalacsonyabb értékre állítsuk a legoptimálisabb teljesítmény elérése érdekében. Növeljük a DRAM Interleave értékét, ha rendszerstabilitási problémák lépnek fel.

 

 

Byte Merge

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

A byte egyesülés 8 bites és 16 bites, a CPU-tól a PCI busz felé futó adathalmazokat egyesít 32 bites adatokká egy puffertárban. Ezután a chipset amikor tudja, beírja az adatot a bufferba a PCI busz felé. Értelemszerûen a 8 bites és 16 bites adatok egyesítése lecsökkenti a PCI busz felé irányuló tranzakciók számát, ami adatátviteli és CPU idõt szabadít fel.

 

Ezért ajánlott, hogy engedélyezzük ezt a funkciót a jobb PCI teljesítmény elérése érdekében.

 

 

PCI Pipeline / PCI Pipelining

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a funkció kombinálja a PCI és a CPU pipelining-et a byte merging-el. A byte merging ilyenkor növeli a grafikus kártya teljesítményét. Ez az opció irányítja a byte-merge-et a framebuffer ciklusoknál. Ha engedélyezve van, akkor az irányító eszköz ellenõrzi a nyolc CPU Byte Enable szignált, hogy meghatározza a PCI busztól a CPU irányába futó adatok egyesítését.

 

Tehát ajánlott engedélyezni ezt a funkciót, hogy jobb teljesítményt nyújtson a PCI grafikus kártyánk. Más PCI eszközök is profitálhatnak ebbõl a beállításból.

 

 

Fast R-W Turn Around

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez az opció lecsökkenti azt az idõt, ami akkor jelentkezik, amikor a CPU elõször olvas a RAM-ból, majd ír abba. Normális esetben egy extra késés is társul ezzel, amikor az olvasásból írás lesz.

 

Ha engedélyezzük ezt az opciót, akkor a késés lecsökken, és az átváltás az olvasásról az írásra gyorsabban következik be. Amennyiben viszont a RAM modulok nem tudják kezelni ezeket a gyorsabb kapcsolásokat, akkor adatvesztés, esetleg rendszerstabilitási gondok léphetnek fel. Ezt figyelembe véve engedélyezhetjük az opciót a magasabb RAM teljesítmény érdekében, de csak akkor, ha a rendszer az engedélyezés után is stabil marad.

 

 

CPU to PCI Write Buffer

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez kontrollálja a CPU írási pufferját a PCI busz felé. Ha a puffel tiltva van, a CPU közvetlenül ír a PCI busznak. Habár ez hangzik a leggyorsabb és ezért legjobb módszernek, ez így nem igaz. Azért nem, mert a CPU busz gyorsabb a PCI busznál, ezért minden CPU írásnak várnia kell a PCI busznál addig, míg a PCI busz képes adatot fogadni. Ez meggátolja a CPU-t más feladatok elvégzésében egészen addig, míg az adatokat el nem küldte a PCI busznak.

 

A puffer engedélyezése esetén a CPU több adatot is írhat a pufferba, miután rögtön más feladat elvégzésébe foghat, és nem kell megvárnia, míg minden egyes adat eléri a PCI buszt. Az adat a PCI buszba a következõ PCI olvasási ciklus során kerül be a PCI buszba. A különbség annyi, hogy ez a megoldás nem fogja vissza a CPU sebességét úgy, mint az megtörténik a teljes CPU PCI kontaktus esetén.

 

Ezért mindenképpen ajánlott a CPU to PCI Write Buffer engedélyezése.

 

Link to comment
Share on other sites

kisszabo

 

PCI Dynamic Bursting

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a BIOS opció kontrollálja a PCI írási puffert. Ha ez engedélyezve van, akkor minden PCI írási tranzakció egyenesen megy az írási pufferba. Egy adatcsomag akkor kerül elküldésre, ha abban van elég tranzakció ahhoz, hogy az elinduljon a maga célja felé.

 

Ha ez a funkció tiltva van, akkor az adat az írási pufferba megy, ahonnan csak késõbb halad tovább (ha a PCI busz szabad, vagy ha megtelik a puffer), ha az írási tranzakció egy "burst" tranzakció. Ha az írási tranzakció nem egy "burst" tranzakció, akkor az írási puffer kiárad, és az adat azonnal a PCI buszba íródik be.

 

Ajánlott engedélyezni a PCI Dynamic Bursting-ot a jobb PCI teljesítmény érdekében.

 

 

PCI Master 0 WS Write

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a funkció határozza meg, hogy van-e késleltetés minden PCI busz írás elõtt. Ha ez engedélyezett, akkor az írások azonnal végrehajtódnak a PCI busz felé (nulla várakozással) olyan hamar, ahogy a PCI busz adatot tud fogadni. Viszont ha ez tiltva van, akkor minden írási tranzakció a PCI busz felé késik egy várakozási idõt.

 

Normális helyzetben ajánlott az engedélyezése a gyorsabb PCI busz teljesítmény érdekében. A tiltása elõnyös lehet ha a rendszer tuningolása esetén a PCI busz instabillá válik. A késleltetés javítja a PCI busz túlhajthatóságát.

 

 

PCI Delay Transaction

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

Ez a funkció hasonlít a Delayed Transaction-hoz. Feladata a PCI ciklus az ISA bus-hoz/tól késleltetésének a fedezése. Az ISA bus sokkal-sokkal lassabb, mint a PCI bus. Ezért a PCI ciklusok az ISA bus-hoz/tól befejezése sokáig tart, ami a PCI bus lelassulását okozza.

 

A Delayed Transaction engedélyezése megengedi a chipset beágyazott 32 bites írás bufferének, hogy támogassa a késleltetett tranzakció ciklusokat. Ez annyit jelent, hogy ezek a tranzakciók az ISA bus-hoz/tól pufferelve vannak, és a PCI bus felszabadul, így végezhet újabb mûveleteket, mialatt az ISA tranzakció folyamatban van.

 

Ennek az opciónak engedélyezve kell lennie a jobb teljesítmény érdekében és a PCI 2.1 specifikáció fedezéséhez. Csak akkor tiltsuk, ha a PCI kártya nem mûködik megfelelõen, vagy ha az ISA kártya nem PCI 2.1 kompatibilis.

 

 

PCI#2 Access #1 Retry

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a funkció kapcsolódik a CPU to PCI Write Buffer-hez. Normális esetben a CPU to PCI Write Buffer engedélyezve van. Minden PCI busz felé történõ írás azonnal be van írva a puffertárba ahelyett, hogy menne a PCI felé. Ez felszabadítja a CPU-t amelynek nem kell várnia addig, mire a PCI szabad lesz. Az adat akkor íródik be a PCI buszba, ha a következõ PCI ciklus indul.

 

Esély van arra, hogy a pufferbõl az írás a PCI busz felé sikertelen. Ha ez történik, akkor a BIOS funkció eldönti, hogy a puffer írás újra próbálkozzon-e vagy vissza legyen küldve. Ha ez a funkció engedélyezve van, akkor a puffer addig próbálja meg az írást a PCI busz felé, amíg az sikeres nem lesz. Ha tiltott, akkor a puffer kiírja a tartalmat és regisztrálja, hogy a tranzakció sikertelen volt. A CPU-nak újra írnia kell a pufferba.

 

Ajánlott, hogy engedélyezzük ezt a funkciót, kivéve, ha sok lassú PCI eszköz van a rendszerben. Ebben az esetben - tiltva az opciót - megvédjük a PCI buszt a túl sok újrapróbálkozástól, amik erõsen megterhelik azt.

 

 

Master Priority Rotation

 

Options: 1 PCI, 2 PCI, 3 PCI Lehetõségek: 1 PCI, 2 PCI, 3 PCI

 

Ez a funklció irányítja a CPU elérést a PCI busz felé.

 

Ha az 1 PCI-t választjuk, akkor a CPU-nak mindig van hozzáférési joga miután az aktuális buszvezérlõ tranzakció befejezõdött, függetlenül attól, hogy hány másik PCI buszvezérlõ van a sorban. Így lesz a CPU elérés a PCI felé a leggyorsabb, de ez gyengébb teljesítményt jelent a PCI eszközök felé.

 

Ha az 2 PCI-t választjuk, akkor a CPU-nak mindig van hozzáférési joga miután az aktuális és a következõ PCI tranzakció befejezõdött. Más szavakkal, a CPU garantáltan hozzáfér két PCI buszvezérlõ tranzakció után, függetlenül attól, hogy hány másik PCI buszvezérlõ van a sorban. Ez azt jelenti, hogy a CPU-nak kicsit többet kell várnia, mint az 1 PCI beállításnál, de a PCI eszközöknek gyorsabb elérésük van a PCI busz felé.

 

Ha a 3 PCI-t választjuk, akkor a CPU-nak csak akkor van hozzáférési joga miután az aktuális és a következõ kettõ PCI tranzakció a sorban befejezõdött. Tehát a CPU-nak várnia kell három PCI busz tranzakcióra, amíg azok befejezõdnek a PCI buszon, mielõtt újra elérhetné azt. Ez gyengébb CPU-PCI szereplést idéz elõ, de a PCI buszos eszközök jobban teljesítenek.

 

Függetlenül a választástól, a CPU garantáltan hozzáférhet a PCI buszhoz miután maximum 3 PCI tranzakció befejezõdött. Nem számít, hogy hány PCI tranzakció van a sorban, vagy a CPU mikor kéri az elérést a PCI busz felé. Ez mindig engedélyezve lesz 1, 2 vagy 3 tranzakció után a kiválasztott beállításnak megfelelõen.

 

 

AGP 4X Mode

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a funkció csak olyan alaplapokon mûködik, amelyek támogatják ezt a szabványt. Habár ez általában tiltva van alapbeállításként, mert nem mindenki használ 4x-es AGP-s kártyát. Olyan felhasználóknak, akik 1x-es vagy 2x-es AGP kártyákat használnak, ezt a BIOS beállítást tiltva kell hagyniuk a grafikus kártya rendes mûködése érdekében.

 

Ez viszont azt jelenti, hogy a 4x-es AGP kártyával rendelkezõk adatátviteli sebességet veszítenek, ha nem a 4x-es AGP beállítást használják. Habár a 2x-es és a 4x-es AGP között nincsen jelentõs adatátviteli különbség, attól még pazarlásnak számít nem kihasználni a lehetõségeket.

 

Tehát ha AGP4X-es kártyánk van, akkor ajánlott ennek a funkciónak az engedélyezése a jobb AGP teljesítmény érdekében. Csak akkor hagyjuk tiltva ezt a funkciót, ha a grafikus kártya csak az 1x-es vagy a 2x-es AGP-t támogatja.

 

 

AGP Driving Control

 

Options: Auto, Manual Lehetõségek: Auto, Manuális

 

Ezzel a funkcióval szabályozható az AGP meghajtó energia. Általában az alapbeállítás az Auto, így a chipset automatikusan szabályozza az installált AGP kártyának szükséges értéket.

 

Hibaelhárítás esetleg tuningolás esetén használható a funkcióhoz a manuális beállítás, ekkor az AGP Driving Value-ben meghatározható tetszõleges érték.

 

 

AGP Driving Value

 

Options: 00 to FF (Hex numbers) Lehetõségek: 00 to FF (Hex. számok)

 

Az AGP Driving Value az AGP Driving Control egy alárendelt funkciója. Ha az AGP Driving Control-t Auto-ra állítjuk, akkor ennek a funkciónak semmi szerepe nincs. Ha azt akarjuk, hogy e beállítás szerint dolgozzon a BIOS, akkor az AGP Driving control-t Manual-ra kell állítani.

 

Az AGP Driving Value az AGP busz felé menõ jel erõsségét határozza meg. Minél magasabb az érték annál erõsebb a jel. A hexadecimális értékek megfelelnek a 0-255 decimális értékeknek. Az alapbeállítás az AGP Driving Value esetén DA (218), de ha valaki az NVIDIA GeForce2 sorozatú kártyák valamelyikével rendelkezik, akkor érdemes ezt az értéket EA-ra (234) állítani.

 

Ennek az opciónak a jellegébõl adódóan kitûnõen használható segítség az AGP busz tuningolása esetén. Az AGP busz érzékeny a tuningolásra, különösen a 4X-es mód esetén és ha a sidebanding engedélyezve van. Lehetséges, hogy egyszerûen magasabb értéket megadva tuningolható lesz az eddig hiába próbált AGP busz. A jel erõsségének a növelése túlhajtás esetén stabilabbá teheti az AGP buszt.

 

Arra viszont nagyon-nagyon figyeljen mindenki, hogy az AGP Driving Value megnövelése egy túlhajtott AGP buszon súlyos, a videokártyára nézve visszafordíthatatlan károkat okozhat.

 

Mellesleg néhány híreszteléssel ellentétben, az AGP Driving Value nem növeli az AGP busz teljesítményét. Ez nem egy teljesítménynövelõ opció, tehát ezért felesleges emelni az értéket, kivéve ha mindenképpen szükség van rá.

 

 

Delay DRAM Read Latch

 

Options: Auto, No Delay, 0.5ns, 1.0ns, 1.5ns Lehetõségek: Auto, No Delay, 0.5ns, 1.0ns, 1.5ns

 

A funkció finomhangolja a DRAM idõzítést, hogy igazodjon a különbözõ DRAM töltéshez. A DRAM töltés változik úgy a besorolástól, mint az installált DIMM típusától. Több DIMM vagy kétoldalú DIMM-ek növelik a DRAM töltést. Az egyoldalas DIMM-nek van a legrövidebb DRAM töltése.

 

Jelentõsebb DRAM töltés esetén lehet, hogy szükség van a késleltetésre, ha a chipset lezárja a DIMM-eket az olvasás közben. Máskülönben a chipset lehet, hogy nem tudja rendesen lezárni a DIMM-et és ezért olvasni sem tudja azokat.

 

Normális esetben csak hagyni kell a BIOS-t, hogy õ döntse el, tehát használjuk az Auto opciót. Viszont ha stabilitási problémákat észlelünk új DIMM telepítése esetén, akkor manuálisan kell megkísérelni a DRAM Read Latch késleltetését beállítani. Természetesen a nagyobb késleltetés csökkenti a teljesítményt, tehát ajánlott a legalacsonyabb késleltetésû stabil állapotot megkeresni az optimális mûködés elérése érdekében.

 

Ha csekély a DRAM töltés, akkor manuálisan biztosíthatjuk a No Delay opciót. Ilyenkor a chipset késleltetés nélkül lezárja a DIMM-eket még akkor is, ha a BIOS szerint kellene várnia valamennyit.

 

 

MD Driving Strength

 

Options: Hi/High, Lo/Low Lehetõségek: Hi/High, Lo/Low

 

Az MD Driving Strength a memória adatsor jelerõsségét határozza meg. Minél magasabb az érték annál erõsebb a jel. Ez legfõképpen a DRAM hajtási képességét erõsíti hevesebb DRAM töltésekkel. Tehát ha erõs a DRAM töltés, akkor érdemes ezt Hi-ra vagy High-ra állítani.

 

Ennek az opciónak a jellegébõl adódóan lehetséges, hogy jól használható a memóriabusz tuningolása esetén. Az SDRAM DIMM lehet, hogy nem hajtható túl annyira, mint szeretnénk, de növelve a jelerõsséget, lehetséges, hogy a megnövekedett órajelen járás stabilabb lesz.

 

Fontos tudni, hogy a jelerõsség növelése magában nem jelent SDRAM DIMM teljesítménynövekedést. Ezért tanácsos az MD Driving Strength opciót Lo/Low-n hagyni, kivéve, ha erõs a DRAM töltés, vagy ha túlhúzott DIMM-eket akarunk stabilizálni.

 

 

 

 

SDRAM Page Closing Policy

 

Options: One Bank, All Banks Lehetõségek: One Bank, All Banks

 

Ez a funkció néhány BIOS-ban SDRAM Precharge Control-ként van feltüntetve. Ez határozza meg hogy a processzor vagy az SDRAM irányítja-e az SDRAM elõtöltését. Ha az opció All Banks-ra van állítva, akkor minden CPU ciklus alatt az SDRAM kap egy All Banks Precharge Command-ot (minden bank elõtöltési parancs), ami növelni a stabilitást, de csökkenti a teljesítményt.

 

Ha a szolgáltatás beállítása One Bank, akkor maga az SDRAM irányítja az elõtöltését. Ez lecsökkenti az elõtöltés gyakoriságát, több CPU ciklus is lezajlik, mire az SDRAM frissülésére lenne szükség. Állítsuk ezt One Blank-ra az optimális teljesítmény érdekében, de csak abban az esetben, ha ettõl a rendszer nem válik instabillá.

 

 

 

 

CPU Drive Strength

 

Options: 0, 1, 2, 3 Lehetõségek: 0, 1, 2, 3

 

Az CPU Drive Strength a chipset és a CPU közötti adatáramlás jelerõsségét határozza meg. Minél magasabb az érték annál erõsebb a jel. Ennek az opciónak a jellegébõl adódóan lehetséges, hogy jól használható a CPU tuningolása esetén. Az CPU lehet, hogy nem hajtható túl annyira, mint szeretnénk, de növelve a jelerõsséget, lehetséges, hogy a megnövekedett órajelen járás stabilabb lesz. Tehát próbáljuk ki a 2-t vagy a 3-at, ha a proci nem akar gyorsabban menni.

 

Megjegyzendõ, hogy ez nem egy CPU tuning funkció. A CPU Drive Strength növelése nincsen hatással a teljesítményre.

 

Link to comment
Share on other sites

kisszabo

 

 

Force 4-Way Interleave

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a funkció befolyásolja a chipset-et a 4-bank SDRAM interleave használatában. A jobb teljesítmény érdekében engedélyezzük a funkciót, de legalább 4 bank SDRAM-nak kell lennie ahhoz, hogy kihasználhassuk a szolgáltatás elõnyeit. Megjegyzendõ, hogy az SDRAM bank-jai nem egyeznek meg azzal, hogy hány DIMM-et használunk. Ennek oka az, hogy minden egyes SDRAM DIMM tartalmaz egy vagy több SDRAM bank-ot, amelyek egyidejûleg hozzáférhetõk.

 

Általában a 2-bank SDRAM DIMM 16 Mbit-es SDRAM chipeket használ, és 32 MB vagy annál kisebb méretû. A 4-bank SDRAM DIMM-ek viszont már általában 64 Mbit-es SDRAM chipeket használ, noha az SDRAM sûrûség elérheti a 256 Mbit-et chipenként. Minden 64 MB-os vagy annál nagyobb kapacitású SDRAM DIMM természetesen 4-bank-os.

 

További információért lásd a BIOS fõoldalán az SDRAM Bank Interleave-et.

 

 

PCI Latency Timer

 

Options: 0 - 255 Lehetõségek: 0 - 255

 

Ez a funkció szabályozza, hogy a PCI eszközök milyen hosszú ideig tudják "fogva tartani" a buszt, mielõtt azt egy másik igénybe veszi. Minél magasabb az érték, annál tovább tudja a PCI eszköz visszatartani a buszt. Amiért minden PCI busz felé irányuló hozzáférés egy kezdeti késleltetéssel érkezik, mielõtt a tranzakció megtörténhetne, ezért a PCI Latency Timer alacsony értéke lecsökkenti az effektív PCI sávszélességet, míg a magasabb érték növeli azt.

 

Másképpen kifejezve, az érték növelése miatt a PCI eszköz hosszabb ideig érheti el a buszt, de ezen PCI eszközök válaszideje is megnövekszik. Ez azt jelenti, hogy minden PCI eszköznek hosszabb ideig kell várnia, mielõtt hozzáférhetne a buszhoz, de ha egyszer elérik, akkor több idejük van a tranzakciót végrehajtani.

 

Általában a PCI Latency Timer 32 ciklusra van beállítva. A jobb PCI teljesítmény érdekében magasabb értéket kell használni. Elõször próbáljuk meg ezt 64 vagy akár 128 ciklusra állítani. Elõfordulhat, hogy néhány PCI eszköz nem hangolható össze a hosszabb késleltetési idõvel, ezért ha olyan problémákat észlelünk, mint dadogó hang, vagy lassan válaszoló, megbízhatatlan rendszer, akkor csökkentsük a késleltetést. A magasabb érték is csökkentheti a teljesítményt, ha túl sok idõ áll rendelkezésre egy-egy eszköznek, ami miatt a többinek hosszabb ideig kell várnia a felszabaduló buszra.

Link to comment
Share on other sites

kisszabo

Integrated Peripherials

 

 

 

Onboard IDE-1 Controller

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez az opció aktiválja vagy tiltja az elsõ IDE csatornát az alaplapi IDE vezérlõben. Ezt "Enabled"-en kell hagyni, ha ez a csatorna használatban van. A tiltása minden ezen a csatornán lévõ IDE eszköz mûködését megakadályozza.

 

Amennyiben nincsen semmilyen IDE eszköz erre a portra csatlakoztatva (például ha SCSI-t használunk, vagy külsõ IDE vezérlõt), úgy tilthatjuk a funkciót ezzel egy IRQ-t felszabadítva, amit aztán máshol felhasználhatunk.

 

 

Onboard IDE-2 Controller

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez az opció aktiválja vagy tiltja a második IDE csatornát az alaplapi IDE vezérlõben. Ezt "Enabled"-en kell hagyni, ha ez a csatorna használatban van. A tiltása minden ezen a csatornán lévõ IDE eszköz mûködését megakadályozza.

 

Amennyiben nincsen semmilyen IDE eszköz erre a portra csatlakoztatva (például ha SCSI-t használunk, vagy külsõ IDE vezérlõt), úgy tilthatjuk a funkciót ezzel egy IRQ-t felszabadítva, amit aztán máshol felhasználhatunk.

 

 

Master/Slave Drive PIO Mode

 

Options: 0, 1, 2, 3, 4, Auto Lehetõségek: 0, 1, 2, 3, 4, Auto

 

Ez a funkció általában az Onboard IDE-1 Controller vagy Onboard IDE-2 Controller opción belül található meg. Ez kapcsolódik az egyik IDE csatornához, tehát ha az tiltva van, akkor az adott csatornához tartozó Master/Slave Drive PIO Mode eltûnik, vagy kiszürkül (nem lehet állítani).

 

A szolgáltatással lehet beállítani a PIO (Programmed Input/Output) módot két IDE eszköz (Master és Slave meghajtók) részére, amelyek az adott IDE csatornára csatlakoznak. Normális esetben hagyhatjuk Auto-n, hogy a BIOS automatikusan detektálja a megfelelõ PIO módot és csak a következõ esetekben állítsuk át ezt:

 

Ha a BIOS valamilyen okból nem tudja detektálni a PIO módot

 

Ha magasabb PIO módot akarunk meghatározni az eszköznek annál, mint amire készült

 

Ha túlhajtottuk a PCI buszt, és egy vagy több IDE eszköz nem mûködik megfelelõen (nem lehet a problémát orvosolni alacsonyabb PIO móddal)

 

Jegyezzük meg, hogy a PIO átviteli ráta adatvesztést eredményezhet.

 

A következõ táblázat mutatja a PIO módokat és az azokhoz tartozó maximális áteresztõképességeket.

 

PIO Data Transfer Mode Maximális áteresztõképesség (MB/s)

 

PIO Mode 0

3.3

 

PIO Mode 1

5.2

 

PIO Mode 2

8.3

 

PIO Mode 3

11.1

 

PIO Mode 4

16.6

 

 

Master/Slave Drive UltraDMA

 

Options: Auto, Disabled Lehetõségek: Auto, Tiltott

 

Ez a funkció általában az Onboard IDE-1 Controller vagy Onboard IDE-2 Controller opción belül található meg. Ez kapcsolódik az egyik IDE csatornához, tehát ha az tiltva van, akkor az adott csatornához tartozó Master/Slave Drive PIO Mode eltûnik, vagy kiszürkül (nem lehet állítani).

 

A szolgáltatással lehet engedélyezni vagy tiltani az UltraDMA támogatást (ha van ilyen) a két IDE eszköz (Master és Slave meghajtók) részére, amelyek az adott IDE csatornára csatlakoznak. Normális esetben hagyhatjuk Auto-n, így a BIOS automatikusan detektálja, hogy a meghajtó támogatja-e az UltraDMA-t. Ha igen, akkor a helyes UltraDMA átviteli mód engedélyezve lesz a meghajtónak lehetõvé téve akár 100 MB/s adatátvitelt is. Csak hibaelhárítási okokból kell tiltani a funkciót.

 

Meg kell jegyezni, hogy az Auto beállítás nem engedélyezi az UltraDMA vagy egyéb más lassabb DMA módot olyan eszközöknél, amelyek nem támogatják az UltraDMA-t. Tehát bármilyen DMA mód (és persze UltraDMA) használatához engedélyezni kell a DMA átvitelt az operációs rendszeren keresztül. A Windows rendszerekben az IDE meghajtó beállításainál be kell jelölni a DMA négyzetet.

 

A következõ táblázat mutatja a különbözõ DMA átviteli rátákat és az azokhoz tartozó maximális áteresztõképességeket.

 

DMA Transfer Mode Maximális áteresztõképesség (MB/s)

 

DMA Mode 0

4.16

 

DMA Mode 1

13.3

 

DMA Mode 2

16.6

 

UltraDMA 33

33.3

 

UltraDMA 66

66.7

 

UltraDMA 100

100.0

 

 

Ultra DMA-66/100 IDE Controller

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ennek az opciónak a segítségével lehet engedélyezni vagy tiltani az extra alaplapi UltraDMA 66/100 vezérlõt (ha van ilyen). Ez nem tartalmazza a beépített IDE vezérlõt az Intel ICH1 és ICH2 vagy a VIA chipseteknél, mert azok már támogatják az UltraDMA66/100-at. Ez a funkció csak az extra IDE vezérlõnek szól (a gyártó HighPoint vagy Promise), ami integrálva van az alaplapra kiegészítésként a chipsetbe integrált IDE vezérlõ mellett.

 

Ha egy vagy több IDE eszköz csatlakoztatva van az UltraDMA 66/100 vezérlõhöz, akkor engedélyezni kell a funkciót ahhoz, hogy használhassuk ezeket az eszközöket. Csak a következõ esetekben kell tiltani:

 

Ha nincsen semmilyen IDE eszköz csatlakoztatva a kiegészítõ UltraDMA 66/100 vezérlõhöz

 

Ha az alaplap nem rendelkezik extra UltraDMA 66/100vezérlõvel

 

Hibaelhárítási okokból

 

A funkció tiltása lerövidítheti a boot-olási idõt, mert a BIOS nem tölti be az IDE vezérlõt, ezért nem kell várni az IDE csatornákra csatlakoztatott eszközök lekérésére sem. Tehát ha nem használjuk, akkor a tiltás a legjobb, amit tehetünk.

 

 

USB Controller

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

A funkció nagyon hasonlít az Assign IRQ For USB-re. Ez engedélyezi vagy tiltja az USB-nek (Universal Serial Bus) az IRQ kiosztást. Engedélyezzük ezt, ha használunk valamilyen USB eszközt. A tiltása az USB eszköz nem megfelelõ mûködését vonhatja maga után. Amennyiben nem használunk semmilyen USB eszközt, akkor tiltsuk a funkciót így egy IRQ-t felszabadítva, amit máshol felhasználhatunk.

 

 

USB Keyboard Support

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ezzel lehet beállítani azt, hogy a rendszer támogassa az USB billentyûzetet. Amennyiben rendelkezünk ilyennel, úgy engedélyezzük ezt, máskülönben tiltsuk.

 

 

USB Keyboard Support Via

 

Options: OS, BIOS Lehetõségek: OS, BIOS

 

Ez a funkció határozza meg, hogy az USB billentyûzetet az operációs rendszer vagy a BIOS támogassa-e. Az operációs rendszeren keresztül lehet, hogy több funkciót elérünk, de DOS módban egyáltalán nem mûködik. Ezért ha DOS módban dolgozunk, akkor állítsuk be a BIOS szerinti mûködtetést, így a billentyûzet mûködik DOS alatt driver telepítése nélkül is.

 

 

Init Display First

 

Options: AGP, PCI Lehetõségek: AGP, PCI

 

Amennyiben több grafikus kártya is van a rendszerünkben, akkor ezzel a funkcióval határozhatjuk meg, hogy az AGP vagy a PCI grafikus vezérlõ legyen az elsõdleges. Ez a funkció elsõsorban akkor hasznos, ha több videokártya van a gépbe építve, de csak egy monitort használunk. Itt eldönthetõ, hogy a boot során melyik grafikus vezérlõvel induljon a rendszer.

 

Ha csak egy videokártya van a gépben, akkor azt a BIOS automatikusan detektálja, és az alapbeállítást alkalmazza függetlenül ennek a funkciónak a beállításától. A boot-olási idõt viszont kicsit lerövidítheti az, ha helyesen állítjuk be, így az inicializálás idejét megspóroljuk. Ez azt jelenti, hogy ha AGP videokártyával rendelkezünk, akkor állítsuk az Init display First-t AGP-re.

 

 

KBC Input Clock Select

 

Options: 8MHz, 12MHz, 16MHz Lehetõségek: 8MHz, 12MHz, 16MHz

 

Ez a funkció szabályozza a billentyûzet órajelét, ami annak reagálását javítja. Ezt 16 MHz-re kell állítani a jobb válaszidõ miatt, viszont ha a billentyûzet kiszámíthatatlanná válik, esetleg a boot során "láthatatlan" marad, akkor csökkenteni kell a sebességet a hiba elhárításához.

 

 

Power On Function

 

Options: Button Only, Keyboard 98, Hot Key, Mouse Left, Mouse Right Lehetõségek: Button Only, Keyboard 98, Hot Key, Mouse Left, Mouse Right

 

Ezzel a funkcióval szabályozható az, hogy a rendszer miképpen legyen bekapcsolható. Általában csak a Button Only van beállítva, ami azt jelenti, hogy a számítógépet a házon lévõ POWER gombbal lehet bekapcsolni. További lehetõségek is a segítségünkre állhatnak, mint a billentyûzeten megtalálható gyorsbillentyû, esetleg billentyûkombináció, de akar az egérrel is bekapcsolható a számítógép.

 

Fontos megjegyezni, hogy ezt a funkciót csak és kizárólag a PS/2 csatlakozós egerek támogatják, és azok közül sem mind. Néhány PS/2 egérrel kompatibilitási gondok miatt ez a funkció nem érhetõ el. Az egerek a COM port-ot használják, ezért a legmodernebb USB csatlakozós egerekkel sem lehet használni a funkciót.

 

A Keyboard 98 opció csak akkor használható, ha Windows 98 van telepítve a gépre, és a megfelelõ billentyûzettel rendelkezünk. Ha ezek a feltételek adottak, akkor használható a "wake-up" gomb, ami elindítja a rendszert.

 

Régebbi típusú billentyûzetekkel - amelyeken nincsenek ilyen extra gombok - is megoldható a rendszer életre keltése. Ilyenkor egy billentyûkombináció segítségével ugyanazt az eredményt érhetjük el - bekapcsol a gép. Ennek a mûködéséhez a Hot Key-re kell állítani a funkciót. Megjegyzendõ, hogy amennyiben a billentyûzet nagyon régi, akkor lehetséges, hogy nem mûködik vele a dolog.

 

A különbözõ lehetõségek beállításakor semmilyen teljesítménykülönbség nem jelentkezik, így a számunkra legmegfelelõbbet választhatjuk.

 

 

Onboard FDD Controller

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ezzel a beállítással lehet meghatározni, hogy a floppy drive vezérlõ engedélyezve, esetleg tiltva legyen-e. Ha van floppy meghajtó a rendszerben, akkor hagyjuk az alapbeállításon (engedélyezett), viszont ha egy külsõ, nem alaplapi vezérlõt használunk, vagy nincsen floppy meghajtónk, akkor tiltsuk, így megspórolunk egy IRQ-t.

 

 

Onboard Serial Port 1/2

 

Options: Disabled, 3F8h/IRQ4, 2F8h/IRQ3, 3E8h/IRQ4, 2E8h/IRQ3, 3F8h/IRQ10, 2F8h/IRQ11, 3E8h/IRQ10, 2E8h/IRQ11, Auto

Lehetõségek: Disabled, 3F8h/IRQ4, 2F8h/IRQ3, 3E8h/IRQ4, 2E8h/IRQ3, 3F8h/IRQ10, 2F8h/IRQ11, 3E8h/IRQ10, 2E8h/IRQ11, Auto

 

Ezzel a funkcióval engedélyezhetjük, tilthatjuk, esetleg manuálisan beállíthatjuk az I/O címzést és IRQ-t az alaplapi soros port-nak. Általában hagyhatjuk Auto-n, így a BIOS fogja meghatározni a legmegfelelõbb beállítást, de ha egy meghatározott IRQ-t szeretnénk használni a soros port-hoz, akkor manuálisan kiválaszthatjuk a kívánságunknak megfelelõt. Ha nem használjuk a soros port-ot, akkor tilthatjuk a funkciót, ezzel egy újabb IRQ-t szabadítva fel.

 

 

Onboard IR Function

 

Options: IrDA (HPSIR) mode, ASK IR (Amplitude Shift Keyed IR) mode, Disabled

Lehetõségek: IrDA (HPSIR) mode, ASK IR (Amplitude Shift Keyed IR) mode, Disabled

 

Ez a funkció általában az Onboars Serial Port 2 opción belül található. Kapcsolódik a második soros port-hoz, így ha azt tiltjuk, akkor ez eltûnik, a képernyõrõl, vagy kiszürkül - ezzel állíthatatlanná válik.

 

Két különbözõ IR (Infra-Red) mód van. Válasszuk a megfelelõt a külsõ eszközzel való összeköttetésre. Fontos, hogy ehhez a szolgáltatáshoz szükséges egy IR csatlakozót rádugni az alaplap IR-t fogadni képes részére.

 

 

Duplex Select

 

Options: Full-Duplex, Half-Duplex Lehetõségek: Full-Duplex, Half-Duplex

 

Ez a funkció általában az Onboars Serial Port 2 opción belül található. Kapcsolódik a második soros port-hoz, így ha azt tiltjuk, akkor ez eltûnik, a képernyõrõl, vagy kiszürkül - ezzel állíthatatlanná válik.

 

A funkció segítségével határozható meg az IR port átviteli módja. A Full-Duplex megengedi a szimultán kétirányú átvitelt - olyan, mint egy telefonbeszélgetés. A Full-Duplex mód gyorsabb és kívánatosabb, de meg kell bizonyosodni, hogy az IR eszköz támogatja-e ezt a módot.

 

 

RxD, TxD Active

 

Options: High, Low Lehetõségek: High, Low

 

Ez a funkció általában az Onboars Serial Port 2 opción belül található. Kapcsolódik a második soros port-hoz, így ha azt tiltjuk, akkor ez eltûnik, a képernyõrõl, vagy kiszürkül - ezzel állíthatatlanná válik.

 

Ezzel a funkcióval határozható meg az IR adás/vétel polaritása. Az IR eszköz dokumentációjából megtudható a helyes polaritás, amit aztán a BIOS ezen funkciójában megadhatunk.

 

Link to comment
Share on other sites

kisszabo

 

 

Onboard Parallel Port

 

Options: 3BCh/IRQ7, 278h/IRQ5, 378h/IRQ7, Disabled Lehetõségek: 3BCh/IRQ7, 278h/IRQ5, 378h/IRQ7, Disabled

 

Ezzel a funkcióval lehet kiválasztani az I/O címzést és az IRQ-t az alaplapi párhuzamos portnak. Az alapértelmezett I/O cím 378h és az IRQ 7 rendesen mûködik a legtöbb esetben, így probléma nélkül ezt az alapbeállítást nem kell megváltoztatni. Változtatásokat csak akkor szükséges eszközölni, ha kompatibilitási gondok adódnának a párhuzamos porttal.

 

 

Parallel Port Mode

 

Options: ECP, EPP, ECP+EPP, Normal (SPP) Lehetõségek: ECP, EPP, ECP+EPP, Normal (SPP)

 

Ez a funkció általában az Onboars Paralell Port opción belül található. Kapcsolódik a második párhuzamos porthoz, így ha azt tiltjuk, akkor ez eltûnik, a képernyõrõl, vagy kiszürkül - ezzel állíthatatlanná válik.

 

Négy beállítási lehetõség adott. Az alapértelmezett érték a Normal (SPP), amely minden párhuzamos portra csatlakozó eszközzel megfelelõen mûködik, viszont nagyon lassú. Kettõ másik kétirányú mód áll rendelkezésre, ezek az ECP (Extended Capabilities Port) és az EPP (Enhanced Parallel Port) módok. Az ECP a DMA protokollt használja a maximálisan 2,5 Mbit/sec adatátvitelhez és szolgáltatja a szimmetrikus kétirányú kommunikációt. A másik, az EPP, meglévõ párhuzamos port szignálokat használ az asszimetrikus kétirányú kommunikáció szolgáltatásához.

 

Általánosságban az ECP jó beállítás nagyobb adatátvitel esetén (hasznos nyomtatók, scannerek/lapolvasók esetén). Másrészt viszont az EPP jobb, ha a kapcsolat sokszor irányt változtat (például párhuzamos port eszközök). Ezek csak hasznos tanácsok, de ettõl a különbözõ gyártók nagyban eltérhetnek, ezért mindenképpen érdemes elolvasni a gyártó által ajánlott értékeket a különbözõ esetek használatakor, és beállítani azt.

 

A negyedik opció azoknak van, akik nem tudják eldönteni, hogy mi lenne a legmegfelelõbb beállítás, de a párhuzamos portra csatlakozó eszközük támogatja a kétirányú adatátvitelt. Ez pedig az ECP+EPP mód. Ha ezt választjuk, akkor a párhuzamos port eszköznek lehetõsége van ezek közül az egyiket használni. Viszont erre csak legvégsõ esetben érdemes állítani, mert ha kideríthetõ, hogy mit támogat a párhuzamos port eszköz, vagy csak egyszerûen a BIOS nem a megfelelõt választja az eszköz használatához, akkor nem járunk jobban, és feleslegesen elpazarolunk egy újabb IRQ-t. Ha lehetséges, akkor válasszuk a helyes beállítást ez EPP, ECP vagy a Normal közül.

 

 

ECP Mode Use DMA

 

Options: Channel 1, Channel 3 Lehetõségek: Channel 1, Channel 3

 

Ez a funkció általában az Paralell Port Mode opción belül található. Szorosan kapcsolódik ehhez az opcióhoz, így ha nem engedélyezzük az ECP vagy ECP+EPP módot, akkor ez eltûnik, a képernyõrõl, vagy kiszürkül - ezzel állíthatatlanná válik.

 

Az opció alkalmazásával kiválasztható, hogy melyik DMA csatornát szeretnénk használni. Általában a DMA channel 3 rendesen mûködik, nincsen vele gond. Ezt csak akkor kell megváltoztatni, ha összeütközésbe kerül más eszközökkel.

 

 

EPP Mode Select

 

Options: EPP 1.7, EPP 1.9 Lehetõségek: EPP 1.7, EPP 1.9

 

Ez a funkció általában az Paralell Port Mode opción belül található. Szorosan kapcsolódik ehhez az opcióhoz, így ha nem engedélyezzük az EPP vagy ECP+EPP módot, akkor ez eltûnik, a képernyõrõl, vagy kiszürkül - ezzel állíthatatlanná válik.

 

A funkció felajánlja a felhasználónak, hogy kiválaszthassa a használt EPP verzióját. A jobb teljesítmény érdekében érdemes az EPP 1.9-et használni, viszont kapcsolati gondok esetén válasszuk az EPP 1.7-est. Általában az EPP 1.9 tökéletesen mûködik.

 

Link to comment
Share on other sites

kisszabo

PnP/PCI Configuration

 

 

 

PNP OS Installed

 

Options: Yes, No Lehetõségek: Igen, Nem

 

Amennyiben az operációs rendszerünk támogatja a Plug & Play-t (PnP), akkor válasszuk a Yes opciót ahhoz, hogy az vegye át az irányítást, és az eszközök felismerését. Ha az operációs rendszer nem támogatja a PnP-t, vagy nem az összes operációs rendszerünk támogatja azt, akkor válasszuk a No-t, így a BIOS fogja átvenni az irányítást.

 

Fontos, hogy a Windows 2000 mûködik az ACPI-vel még ha a PnP OS Installed engedélyezve is van. Csak arra kell figyelni, hogy az Advanced Power Management (APM) tiltva legyen. Ennek ellenére a Microsoft azt ajánlja, hogy tiltsuk a PnP OS Installed-et a biztonság kedvéért. Itt egy link a Microsoft egy cikkéhez, amelyben több megtudható az IRQ megosztásról Windows 2000 alatt.

 

A Linux-ot használók részére lehet hasznos a következõ pár mondat:

 

Habár a Linux nem igazán PnP kompatibilis, a legtöbb disztribúció egy szoftvert (ISAPNPTOOLS) használ az ISA kártyák üzembe helyezésére. Ha a PnP OS Installed No-ra van állítva, akkor a BIOS veszi át az irányítást, és megpróbálja beállítani az ISA kártyát. Linux alatt viszont ez nem mûködik megfelelõen, tehát mindenképpen használni kell olyasmit, mint az ISAPNPTOOLS. Ha viszont engedélyezzük a BIOS-nak is a felismerést, és az ISAPNPTOOLS-t is használjuk, az problémák forrása lehet.

 

A megoldás? Át kell állítani a PnP OS Installed-et Yes-re, és felismertetni az ISA kártyát az ISAPNPTOOLS-szal, a BIOS az ISA kártyák konfigurálásában úgysem jeleskedik Linux alatt (a jelenlegi kernelekkel). Általában ez a módszer mûködik, de biztosan lesznek olyanok, akiknek még így is problémáik adódnak.

 

 

Force Update ESCD / Reset Configuration Data

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Az ESCD (Extended System Configuration Data) egy olyan Plug & Play BIOS szolgáltatás, amely tárolja minden, a rendszerben lévõ ISA, PCI és AGP kártya (PnP vagy más) IRQ, DMA, I/O és memória konfigurációját. Általában azt Disabled-en kell hagyni.

 

Ha viszont egy új bõvítõkártya van telepítve, és így a rendszer újrakonfigurálása komoly erõforrás konfliktust okoz (az operációs rendszer nem boot-ol be), akkor engedélyezni kell, hogy a BIOS alaphelyzetbe állítsa, majd újrakonfigurálja a PnP kártyák beállításait a rendszerboot során. A BIOS automatikusan visszaállítja a funkciót Disabled-re a következõ boot alkalmával.

 

 

Resource Controlled By

 

Options: Auto, Manual Lehetõségek: Auto, Manual

 

A BIOS-nak megvan a képessége ahhoz, hogy a boot-olások során a Plug & Play kompatibilis eszközöket automatikus konfigurálja. Rendes esetben Auto-ra kell állítani, hogy a BIOS automatikusan ki tudja osztani az IRQ-kat és DMA csatornákat. Ennek eredményeképpen minden IRQ és DMA kiosztási adatmezõnek el kell tûnnie.

 

Ha viszont problémák adódnak a BIOS-on keresztüli erõforrások kiosztásában, akkor lehet választani a kézi beállítást (Manual) is. Ilyenkor ki lehet osztani minden IRQ-t és DMA csatornát akár Legacy ISA akár PCI/ISA PnP eszköznek.

 

A Legacy ISA eszközök megfelelnek az eredeti PC AT busz specifikációknak, és szükségük van egy sajátos megszakításra / DMA csatornára a helyes mûködéshez. A PCI/ISA PnP eszközök ragaszkodnak a Plug & Play szabványhoz, és tudnak kezelni minden megszakítást / DMA csatornát.

 

 

Assign IRQ For VGA

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, tiltott

 

Sok mai grafikus gyorsítókártyának szüksége van egy IRQ-ra a rendes mûködéshez. Ennek a funkciónak a tiltása (Disabled) ilyen kártyák esetén helytelen mûködést és/vagy gyenge teljesítményt okoz. Ezért ha gondok vannak a grafikus vezérlõ, akkor ellenõrizzük, hogy az Assign IRQ For VGA engedélyezve van-e. (Ha nincs, akkor állítsuk Enabled-re).

 

Viszont néhány normál (nem csúcsminõségû) kártya nem igényel IRQ-t a rendes futáshoz. Ellenõrizzük a grafikus kártya dokumentációját. Ha abban az áll, hogy a kártyának nincsen szüksége IRQ-ra, akkor nyugodtan tilthatjuk, így felszabadítva egy IRQ-t más eszközök számára. Ha valaki nem tudja eldönteni, bizonytalan az IRQ szükségességét illetõen, akkor a legjobb engedélyezni a funkciót, kivéve, ha mindenképpen szükségünk van az ide kiosztott IRQ-ra.

 

 

Assign IRQ For USB

 

Options: Enabled, Disabled Lehetõségek: Engedélyezett, Tiltott

 

Ez a funkció hasonló az USB Contoller-hez. Ez engedélyezi vagy tiltja az IRQ kiosztást az USB-nek (Universal Serial Bus). Engedélyezzük, ha használunk USB eszközt. Ha tiltjuk, mialatt használunk USB eszközt, akkor hibák adódhatnak annak használata közben. Ha viszont nem használunk semmilyen USB eszközt sem, akkor érdemes tiltani. Így felszabadul egy IRQ, amit máshol felhasználhatunk.

 

 

 

 

PCI IRQ Activated By

 

Options: Edge, Level Lehetõségek: Edge, Level

 

Ez egy ritkán látott BIOS funkció, amellyel kiválasztható a módszer, hogy melyik IRQ-k legyenek aktiválva a PCI kártyák felé. ISA és régi PCI kártyák Edge vezéreltek (szimpla feszültséget használnak), míg az újabb PCI és AGP kártyák Level vezéreltek (összetett feszültségszintet használnak)

 

Amikor a PCI kártyák megjelentek, akkor a helyes beállítás még az Edge volt, mert akkor a PCI eszközök még nem támogatták az IRQ megosztást. Ma viszont szinte minden PCI eszköz támogatja azt, és mivel az IRQ-k általában szûkösek (nincsen belõlük túl sok), a legjobb Level-re állítani, így a PCI eszközök meg tudják osztani az IRQ-kat. Tehát állítsuk a funkciót Level-re, kivéve, ha régi Edge vezérelt PCI kártyát használunk.

 

 

 

 

PIRQ_0 Use IRQ No. ~ PIRQ_3 Use IRQ No

 

Options: Auto, 3, 4, 5, 7, 9, 10, 11, 12, 14, 15 Lehetõségek: Auto, 3, 4, 5, 7, 9, 10, 11, 12, 14, 15

 

Ezzel a funkcióval lehet manuálisan beállítani az IRQ-t egyes AGP vagy PCI buszra telepített eszközöknek. Ez különösen hasznos, ha egy merevlemezt teszünk át egyik gépbõl a másikba, de nem akarjuk újratelepíteni az operációs rendszert, hogy az újra felismerje az IRQ beállításokat. Tehát az eszközöknek való IRQ rendeléssel kijátszható sok konfigurációs probléma a merevlemez új rendszerbe történõ telepítése során.

 

Megjegyzések:

 

Ha itt meghatározunk egy bizonyos IRQ-t, akkor nem határozható meg ugyanaz az IRQ az ISA busznak. Ha mégis ezt tesszük, akkor ütközéseknek nézünk elébe.

 

Minden PCI busz alkalmas 4 megszakítás aktiválására - INT A, INT B, INT C és INT D

 

Az AGP foglalat alkalmas 2 megszakítás aktiválására - INT A és INT B

 

Rendszerint minden foglalathoz az INT A van kiosztva. A többi megszakítás azért van, hátha a PCI/AGP eszköznek egynél több IRQ-ra van szüksége, vagy az IRQ kérés "felhasználódott".

 

Az AGP foglalat, és az elsõ PCI foglalat megosztja ugyanazt az IRQ-t.

 

A 4-es és 5-ös PCI foglalatok megosztják ugyanazt az IRQ-t.

 

Az USB a PIRQ_4-et használja.

 

A következõ táblázat mutatja a PIRQ és az INT kapcsolatát:

 

Signals AGP Slot

 

PCI Slot 1 PCI Slot 2 PCI Slot 3 PCI Slot 4

PCI Slot 5

PIRQ_0 INT A INT D INT C INT B

PIRQ_1 INT B INT A INT D INT C

PIRQ_2 INT C INT B INT A INT D

PIRQ_3 INT D INT C INT B INT A

 

Látható, hogy a megszakítások lépcsõzetesen vannak kiosztva, tehát ütközés nem történik könnyedén. Ettõl függetlenül amiért az AGP és az elsõ PCI ugyanazt az IRQ-t használja, a legjobb, ha csak az egyiket használjuk (általában az AGP-t a grafikus vezérlõnek), kivéve, ha nincsen több bõvítõhelyünk. Ugyanez igaz a 4-es és 5-ös PCI foglalatra. Magyarul ez azt jelenti, hogy lehetõség szerint ha van AGP videokártyánk, akkor ne pakoljunk PCI kártyát az elsõ foglalatba, valamint ha a 4-es foglalat foglalt, akkor ne rakjunk semmit az 5-ösbe, és fordítva.

 

Általában az opciót lehet AUTO-n hagyni, viszont ha szükség van egy bizonyos IRQ-t kiosztani az AGP vagy a PCI buszra, akkor ezt a BIOS opciót kell használni. Legelõször meg kell nézni, hogy az eszköz melyik foglalatban van benne. Ez után ellenõrizni kell a fenti táblázatot annak meghatározására, hogy melyik az elsõdleges PIRQ. Például ha egy PCI hálózati kártya van a 3. foglalatban, a táblázat megmutatja, hogy az elsõdleges PIRQ a PIRQ_2, mert minden foglalathoz az INT A van kiosztva ha lehetséges.

 

Ezután ki kell választani azt az IRQ-t, amelyiket használni akarjuk ahhoz a foglalathoz kiosztva az alkalmas PIRQ-hoz. Ha a hálózati kártyának (a fenti példát folytatva) az IRQ 7-re van szüksége, akkor állítsuk a PIRQ_2-t az IRQ 7 használatára. Ekkor a BIOS az IRQ 7-et a 3-as PCI foglalat részére osztja ki.

 

Emlékezzünk arra, hogy a BIOS megpróbálja kiosztani az INT A-hoz kapcsolódó PIRQ-t minden foglalat számára. Ezért az AGP foglalat és a PCI foglalat elsõdleges PIRQ-ja a PIRQ_0, míg a második PCI foglalat elsõdleges PIRQ-ja a PIRQ_1 , és így tovább. Csak egy linkkel megoldható a szükséges IRQ kapcsolása a helyes PIRQ-hoz, így a megfelelõ foglalathoz lesz az kiosztva.

forrás: internet

 

Hát körülbelül ennyi :) .

Link to comment
Share on other sites

Pjotr

Ez mind szép, jó, csak épp régi és használhatatlan.

Link to comment
Share on other sites

Tomcsa

Ráadásul olyan hosszú, hogy szerintem senkinek nem lesz türelme végig olvasni (nekem sincs), pláne ha régi és használhatatlan. :):P

Link to comment
Share on other sites

Guest
This topic is now closed to further replies.
 Share

×
×
  • Create New...