Jump to content
GSForum - Segélyvonal

Számítástechnika


manguszta

Recommended Posts

manguszta

Ebben a témában olvasható a Számítástechnika címû újság 1969. decemberi (legelsõ) számából vett cikkek, egy kis múltidézés céljából.

 

Megkérek minden kedves fórumozót, hogy ebbe a topikba ne írjon választ, mert szeretném, hogyha ide csak a cikkek kerülnének. A reakcióknak lehet nyitni egy új témát.

 

Mivel sajnos az OCR nem tökéletes, apró hibák elõfordulhatnak.

 

A topik folyamatosan frissül.

 

Mindenkinek jó idõutazást!

Link to comment
Share on other sites

manguszta
Kedves Olvasóink!

 

Az elektronikus számológépek és más elektronikus berendezések napjainkban már nemcsak a tudományos és gazdasági életben játszanak nagy szerepet, hanem részesei hétköznapi életünknek is. Az elmúlt két évtizedben mind a gépi eszközöknek, mind az üzemeltetetéshez - programozáshoz - szükséges szellemi bázisnak rohamos fejlõdését éltük át.

Ha az elektronikus számológépek mûszaki és programozási kérdéseit, valamint az alkalmazások széles körét egyetlen szóval kívánjuk megnevezni, a „számítástechnika” kifejezés látszik a legcélszerûbb gyûjtõfogalomnak. Ez a kifejezés magyar nyelven a legtalálóbb mindazokra a feladatokra, tevékenységekre és megoldásokra, amelyek az elektronikus számológépek köré csoportosulnak.

Így magától adódott lapunk címe is, mert új kiadványunkkal a számítás technika nemzetközi és hazai eredményeit kívánjuk ismertetni és a számítás technikát, mint új tudományágat népszerûsíteni. Ez a viszonylag új keletû tudományág világszerte mind nagyobb feladatokat ró mûvelõire, egyúttal mind hatékonyabbá teszi a tudományos és gazdasági munkaterületeken dolgozók tevékenységét. Nem kétséges, hogy jövõbeni tudományos és gazdasági fejlõdésünk eredményei nagy mértékben függenek a számítástechnika hazai fejlesztésének ütemétõl, a számítástechnikai ismeretek elterjedtségétõl.

A számítástechnika népszerûsítése érdekében lapunk szerkesztésénél többrendbeli formabontáshoz folyamodtunk.

Lapunk informatív szaklap, és a nemzetközi számítástechnikai eredményeket másodlagosan, az eredeti közleményeket tömörítve, referálva, vagy csak rövid hírekben közli.

Arra törekszünk, hogy lapunk a számítástechnikai szakemberek számára értékes információkat közöljön, ugyanakkor érdekes legyen a pályaválasztás elõtt álló ifjúság és mindenki számára, aki figyelemmel kíséri a mûszaki tudományos eredményeket.

A hagyományos dokumentációs közlési formákat, — a tömörítvényeket, referátumokat megkíséreljük feloldani és ezek ismeretanyagát „újságnyelven” közölni, viszont a bibliográfiai részt - a szaktájékoztatás végett - szabályos formában közöljük.

A népszerû újság jelleget nemcsak lapunk formájával. a címek kiemelésével és a cikkek tördelésével igyekeztünk hangsúlyozni, hanem a lap alacsonyan megállapított árával is.

Kérjük kedves olvasónkat, hogy tanácsaival segítse szerkesztõségünk munkáját. Közölje, milyen témájú cikkekbõl szeretne többet vagy kevesebbet olvasni, véleménye szerint hogyan láthatjuk el eredményesen a számítástechnika népszerûsítésének feladatát.

 

Szerkesztõség

Link to comment
Share on other sites

manguszta
Tájékoztató a „SZÁMOK” tevékenységérõl

 

A KSH elnökének utasítása alapján létrehozott SZÁMITÁSTECHNIKAI OKTATÓ KÖZPONT - a továbbiakban SZÁMOK - a korábbi jogelõd Országos Ügyvitelgépesítési Felügyeleten folytatott számítástechnikai oktatás országos feladatainak ellátására alakult.

A SZÁMOK feladata: számítás technikai szakemberképzés tanfolyami rendszerben, számítástechnikai oktatási anyagok szakkönyvek kiadása, szakvizsgák okleveleinek kiadása, a Hámán Kató ügyvitelgépesítési szakiskola és a 14-es számú Ipari Tanuló Intézet szakmai felügyeletének ellátása.

Ennek megfelelõen a SZÁMOK végzi külföldi számítógép és egyéb adatfeldolgozó gépeket gyártó cégek, valamint hazai szakírók kiadványainak, elsõsorban adatfeldolgozással kapcsolatos oktatási anyagainak kiadását és forgalmazását.

Az eddigi több éves szakmai gyakorlatnak megfelelõen, a SZÁMOK biztosítja a tanfolyami rendszerben történõ szakemberképzést három száz szakember bevonásával,

- lyukkártya és számítógép kezelõ

- programozó

- számítógépes folyamatszervezõ

- adatfeldolgozási rendszerszervezõ

- lyukkártya- és számítógép mûszerész tanfolyam típusokon.

Külön felkérésre a SZAMOK vállalja az eddigi gyakorlatnak megfelelõen, ismeretterjesztõ és szaktanfolyamok, speciális céltanfolyamok, valamint számítástechnikai jellegû gépek megismerését célzó bemutatók szervezését és szakszerû lebonyolítását.

Link to comment
Share on other sites

manguszta
A SZOT TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI FÕIGAZGATÓSÁGÁN

1969. július 1-vel Ügyvitelszervezési Iroda alakult.

Az Iroda feladata többek között a társadalombiztosítás területén a korszerû ügyviteli eljárások kidolgozása, alkalmazása, beleértve a kis-, közép- és elektronikus gépi fel dolgozási módszereket is.

Link to comment
Share on other sites

manguszta
A Központi Statisztikai Hivatal adatbankot létesít

 

A Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai adatbank szervezését rendelte el. Az elõkészítõ munkák elõreláthatólag 1971 végéig befejezõdnek. Az intézkedés célja - hasonlóan a külföldi országok azonos intézményeinek kezdeményezéseihez - olyan statisztikai dokumentációs rendszer megteremtése, amelyet egy késõbbi idõpontban a népgazdasági információs rendszer dokumentációjához is csatlakoztatni lehet.

A feladat megoldása jelentõs erõfeszítéseket követel, azonban mindenképpen idõszerû, mert a felhalmozódott nagy tömegû információs anyag kiaknázása, az adatoknak a megfelelõ döntési szintek számára történõ csoportosítása és hozzáférhetõvé tétele a jövõben már csak elektronikus számítógépek segítségével oldható meg, mint ahogy az USA-ban és Európában már mûködõ adatbankok is a jelenleg legkorszerûbb harmadik, negyedik generációs gépeket alkalmazzák. A Hivatal már rendelkezik hasonló kapacitású géppel, azonban hátra van még a megfelelõ adatgyûjtési, elõkészítési módszerek kialakítása és a software kifejlesztése.

A Hivatal kezdeményezése kapcsolódik az Országos Tervhivatal és a Külkereskedelmi Minisztérium hasonló célkitûzéseihez.

Link to comment
Share on other sites

manguszta
JÓSLÁS HELYETT SZÁMÍTÓGÉP

 

Már ma tudni azt, ami holnap történhet, a jövõt tervezõ vezetõ számára szinte létkérdés. Ehhez persze nem kell horoszkóppal veszõdni, sem delphoi jóslattal - számítógép segítségével, szimulációval is megoldható az adott szituáció matematikai modelljén. Alapjában véve azt kell megvizsgálni, hogy mi történik akkor, ha a kiindulási szituációra váltakozó feltételek mellett a lehetséges befolyásoló tényezõk hatnak. A Honeywell kifejlesztette a CSL (Controll and Simulation Language) speciális számítógép-nyelvet, amely a legújabb változatban a 200-as számítógépsorozathoz használható. Ez a FORTRAN-hoz hasonló fogalmakból álló kompilátor-rendszer felöleti a sorbanállási feladatok megoldásának, a szimulációs és valódi gyakorisági diagramok készítésének, valamint az aritmetikai számítások végzésének lehetõségeit.

 

BTO 1969/10

Link to comment
Share on other sites

manguszta
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TÁJÉKOZTATÓ IRODA

létesült folyó évi október hó 1.-ével a Központi Statisztikai Hivatal keretében (SzTI, Budapest XII., Lékai János tér 4.).

Az Iroda feladata mind a közvetlen szakmai, mind a széles körû nép szerû tájékoztatás az elektronikus számológépek hardware-, software és alkalmazástechnikai kérdéseirõl.

Az Irodához tartozik:

- az INFORMÁCIÓ ELEKTRONIKA címû folyóirat szerkesztõsége,

- a SZÁMÍTASTECHNIKA címû, 1970 januárjától megjelenõ informatív havi szaklap szerkesztõsége,

- továbbá a speciális szakmai kiadványok szerkesztõsége.

Az Iroda a szokásos könyvtári, prospektustári és dokumentációs tájékoztató tevékenységen kívül - amely szolgáltatások az Irodánál 1970. január 1-tõl megrendelhetõk - számos egyéb információs jellegû szolgál tatást is nyújt. Többek között vállalja bel- és külföldi cégek részére

- kiállítások,

- bemutatók,

- konferenciák

rendezését, valamint a számítástechnika népszerûsítésével járó egyéb megbízásokat.

Link to comment
Share on other sites

manguszta
A SZOVJETUNIÓ LEGJELENTÕSEBB SZÁMÍTÓKÖZPONTJA

 

Lavrentyev akadémikus ösztönzésére létrehozták a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának számítóközpontját, amely az ország legjelentõsebb számítóköz pontja. A központ igazgatója, A. Dorodnyicin akadémikus, az elektronikus számítástechnika, az aerodinamika és a meteorológia nagy szakértõje.

A számítóközpont alapvetõ feladata új számítási mód szerek kialakítása, a programozás automatizálása, a Tudományos Akadémia különbözõ intézeteiben felvetõdõ problémák gyakorlati megoldása, továbbá áj elektronikus- számítógépek kialakítása és üzemeltetésük megszervezése.

A számítóközpont MIR, BESM-3M, BESM-4 és BESM-6 számítógépekkel rendelkezik. Az utóbbi három jelenleg összekapcsolva mûködik.

A számítóközpontnak mind összetettebb problémákat kell megoldania. Ezek a problémák új számítási módszerek kialakítását is szükségessé tették. Így például a kísérleti berendezések nem teszik lehetõvé annak meghatározását, hogy a repülõgép vagy a rakéta szuperszónikus sebességeknél milyen aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkezik. Az ilyen sebessé geknél mutatkozó aerodinamikai tulajdonságok számításának egyetlen eszközét a matematikai módszerek képezik. Dorodnyicin akadémikus hatékony számítási módszereket dolgozott ki, amelyek számítógépekre könnyen alkalmazhatók. Az általa szervezett tudományos iskola aerodinamikai problémáknak és gázok dinamikai problémáinak megoldásával foglalkozik.

Egyes szuperszónikus gépeknek gömbölyített orrésze van, annak megakadályozására, hogy a homlokfelület nagy sebességeknél történõ túlmelegedése miatt a gép- törzs felmelegedjék. Így annak vizsgálata, hogy valamely gáz szuperszónikus sebességeknél hogyan áram lik egy legömbölyített test körül, igen fontos és idõ szerû probléma. Ez a feladat csak rendkívül bonyolult egyenletrendszerrel fejezhetõ ki. O. Bjelocserkovszkij professzor, a számítóközpont munkatársa, ennek az áramlásnak a megállapítására számítási módszert dolgozott ki.

J Smiglevszkij professzor vállalkozott arra, hogy az optimális aerodinamikai formák meghatározásának klasszikus problémáját a kapott paraméterek függvényében megoldja. Számítási módszert dolgozott ki arra nézve, hogy milyennek kell lennie a szuperszónikus sugárhajtású motor sugárcsõnyílásának ahhoz, hogy adott hosszúságnál a maximális tolóerõt szolgáltassa. Sikerült meghatároznia annak a testnek az alak ját, amely a repülés feltételei között a minimális ellenállást okozza. Ez a munka nemcsak fontos hozzájárulást képez az aerodinamika elméletéhez, hanem egyúttal igen nagy gyakorlati jelentõséggel is rendelkezik.

Hogy a Szojuz-3, a Szonda-6 és a Szojuz-4 szovjet ûrhajók beléphettek a földi atmoszféra sûrû rétegeibe és földet érhettek az ilyen módon meghatározott aerodinamikai tulajdonságaiknak volt köszönhetõ.

Az ûrtechnikának, és különösképpen más bolygók megközelítésének és a Földre való visszatérésnek új lehetõségei nyílnak meg ezáltal. De az ilyen számítások végtelenül összetettek, mert az áramlás három dimenziótól függ. A számítóközpontban hatékony mód szert dolgoztak ki a háromdimenziós szuperszónikus gázáramlások, és az ilyen áramlásoknál magas hõmérsékleten lejátszódó fizikai-kémiai átalakulások számítására. Dorodnyicin akadémikns iskolájának tagjai ezért a munkáért az aerodinamika terén kifejtett tevékenységért elnyerhetõ legnagyobb kitüntetést: az N. Zsukovszkij-aranyérmet kapták.

A számítóközpontban alapvetõ eredményeket értek el tartályokban lévõ folyadékok oszcillálásának tanulmányozásánál és folyadékokat tartalmazó rekeszekkel ellátott repülõ szerkezetek dinamikus tulajdonságainak kiszámításánál. Ennek a nehéz problémának a si keres megoldása a számítóközpontban alakult munka- csoportnak volt köszönhetõ, amelynek tagjai IV. Mojszejev. a Szovjetunió tudományos akadémiájának levelezõ tagja, V. Rumjancsev professzor, A. Petrov és E. Csernosko voltak. Az általuk kidolgozott elmélet mesterséges holdak mozgásának számításánál fontos gyakorlati alkalmazást nyert.

A központ nagy jelentõséget tulajdonít a technikai kibernetika kifejlesztésének. A számítóközpont az információ-továbbítási Intézettel karöltve jó eredményeket ért el a fonetikus úton a gépbe bevitt szavak és mondatok automatikus felismerése tekintetében. A számítógép jelenleg majdnem 60 szót és több tucat mondatot képes felismerni. A BESM—3M gép megérti az utasításokat tartalmazó mondatokat, végrehajtja a számításokat és kiírószerkezet segítségével rögzíti az eredményekei. Az utasító-mondatok lehetõvé teszik elemi matematikai függvények értékének kiszámítását és ezekkel algebrai mûveletek végzését. Ez a számítóközpont az elsõ a Szovjetunióban, amely orális Úton közölt mondatok felismerését megoldotta.

A számítóközpont fontos munkát végez matematikai függvény-táblázatok összeállításánál és kiadásánál. A központ jelenleg az elsõ helyet foglalja el Európában a kiadott táblázatok sokfélesége és minõsége tekintetében. A táblázatok igen keresettek, és számos országban használják õket. Az algoritmusok felállítására, valamint a táblázatok kiszámítására és kiadására irányuló munkákat V. Ditkin professzor; a matematikai analízis szakértõje irányítja.

A központ szoros tudományos kapcsolatokat tart fenn külföldi intézetekkel és szervezetekkel. A központ szakértõi számos alkalommal szólaltak fel és tartottak elõadásokat nemzetközi tanácskozásokon. A központ munkatársainak egy része tudományos koordinációs szervezetekben dolgozik. Megemlítendõ, hogy Dorodnyicin akadémikus az I. F. I. P. elnöke.

 

AUTOMATISME, 1969/9.

Link to comment
Share on other sites

manguszta
A gyógyszer-dokumentáció problémái

 

Az egészségügy területén az automatizált adatfeldolgozó igazi lehetõségeit mindaddig nem lehet teljes mértékben kihasználni, amíg hiányzik az alapos rendszerezés és koordinálás. Az amerikai Országos Koordináló Bizottság feladatai között szerepel a gyógyszer-dokumentáció szabványainak a k is. Az elsõ ilyen irányú tevékenység az érdekelt szakemberek buffaloi tanácskozása volt. Ennek volt a feladata meghatározni a klinikai gyógyszerek országosan elfogadható, számítógépre alkalmazható dokumentációs rendszerét, és tanulmányozni olyan mechanizmus alkalmazásának lehetõségét, amelynek segítségével információk állíthatók össze a gyógyszerek használatára, valamint azok hatásának és mellékhatásának folyamatos ellen õrzésére vonatkozóan.

A gyógyszerekkel kapcsolatos adatoknak négy csoportját különböztették meg. Az elsõ csoport magában foglalja az orvos klinikai megfigyeléseit a diagnózis ás gyógyszer megválasztás tekintetében; a második valamennyi gyógyszer átfogó ás egységes kódolását tartalmazza; a harmadik a tulajdonképpeni gyógyszeradminisztráció dokumentálása egészen a páciensig; a negyedik a gyógyszerre vonatkozó gyógyászati adatok összegyûjtése, vagyis az adagolás, a gyógyhatás ás az esetleges mellékhatások megügyelése. Különbözõ szervezetek – például a Food and Drug Administration, az American Medical Association ás a World Health Organizatiou - jelentõs tevékenységet fejtettek ki annak érdekében, hogy a gyógyszeres keze lés biztonságát fokozzák, és ezáltal is segítessék az orvosokat a gyógyszerek kiválasztásában.

Minden gyógyszer szedése bizonyos hatással és kockázattal jár, ezek mérlegelése képezi több tanulmány magvát. A Drug Information Association ilyen jellegû információkkal foglalkozik; a National Library of Medicine úgy rendszerezte a publikált gyógyszerekre vonatkozó megfigyeléseket, hogy azokat gyorsan vissza lehessen keresni; mások, mint például az Excerpta Medical Foundation, az American Society of Pharmacists, és egyéb gyógyszergyárak ugyancsak értékes adatokat gyûjtöttek össze ezen a területen.

A Buffaloban megrendezett tanácskozáson sok hivatalos szervezet szakembere, illetve képviselõje vett részt. A Bizottság áttekintette a Science lnformation Facility of the Food and Drug Administration legújabb tevékenységét, amelyet a meglevõ gyógyszerek kódolása érdekében kifejtett.

A National Code Directory célja az, hogy adatközpontként szolgáljon, a legszélesebb körû felhasználási lehetõséggel. A kód - a tervek szerint - 9 számjegybõl áll. Az elsõ három számjegy a gyógy szergyártó cég azonosítására szolgál; a következõ négy jelzi magát a gyógyszert, az utolsó kettõ pedig a csomagolási mód kódja. Ennek a rendszernek a segítségével lehetõvé válik, hogy a gyártó cég a csomagolási címkén és a katalógusban a megfelelõ kódot használja. Nagyon hasznos lesz a kapszulák, tabletták helyes azonosítására, és egy ben megkönnyíti a gyógyszeráruk adatainak kezelését is. Tekintettel arra, hogy az ilyen adatok tömege évente meghaladja a félmillárdot, az automatikus feldolgozás szükségessége egyre inkább parancsolólag lép fel.

Miközben a gyógyszerazonosítás kódolása jól halad elõre, addig a gyógyszerekre vonatkozó adatok elõbb említett további három típusának a szabványosítása is égetõ probléma. Létezik ugyan néhány kézikönyv ezzel kapcsolatosan, de ezek nem országos jellegûek.

A számítógépes rendszer segítségével egyrészt az orvosok közölhetnék tapasztalataikat, másrészt jobb gyógyászati döntéseket lehetne kialakítani.

Világos tehát, hogy valamennyi vonatkozó adat egységesített összegyûjtése egy nagy adatbank kialakítását igényli, statisztikai és forrástanulmányi célokra. A buffaloi tanácskozás résztvevõi elhatározták az egységesítés mielõbbi megvalósítását, és már munkacsoportokat is szerveztek az alábbi szabványok elõkészítésére:

a) gyógyászati kifejezések egységes használata;

b) örökléstani adatok;

c) szociális-gazdasági adatok (különös tekintettel a gyógyászatra);

d) szabványosított páciens-azonosítás.

 

DATAMATION, 1969. 8.

Link to comment
Share on other sites

manguszta
ZENEELEMZÉS COMPUTERREL

 

AZ ELEKTRONIKUS adatfeldolgozó berendezéseknek a zenetudományban való alkalmazása ma már gyakori. Az alkalmazás túl nyomórészt a zenével kapcsolatos adatok, fõleg az életrajzi adatok, zenei fogalmak és irodalmi adatok feldolgozására korlátozódik. Szigorú értelemben véve ezek a kérdések nem zenei jellegûek, hanem egy általános dokumentációs rendszer keretébe tartoznak.

Valódi zenei adatok feldolgozásáról viszont kevés publikáció jelent meg. Különbséget kell tenni a kizárólagos dokumentáció és a tudományos módszerek (például zeneelemzés) között. Amíg az alapvetõ klasszikus zenei mûvek nem állnak rendelkezés re, különös gonddal kell a dokumentáció kérdéseihez nyúlni, az anyag további tárgyalása elõtt. Az analitikai feladatokhoz több információra van szükség, mint a zenekatalógizáláshoz, tehát a dokumentálásnak az elemzésre való tekintettel kell történnie.

Ennek elõfeltétele a kotta átkódolása (áttétele) gépi feldolgozásra alkalmas formába. A zenetudománnyal foglalkozók részérõl már született néhány javaslat, amelyek az automatikus adatfeldolgozás szempontjából azonban többé-kevésbé hátrányosak.

A cikk olyan kóddal és algoritmussal foglalkozik, amellyel a kotta átalakítható gépi feldolgozásra alkalmas információkká ezek az információk a továbbiakban zeneelméleti kérdésekhez használhatók fel.

A (számítástechnikailag) célszerû jelölés megtervezésekor mindig azt a követelményt kell szem elõtt tar tani, hogy az átalakítási és jelölési rendszer bõvíthetõ legyen, mivel nem tartalmazhatja már eleve az összes létezõ zenei változatot. Sok kontrollt kell programozni, hogy egy részt megvizsgálhassuk a leírt kotta helyességét, másrészt felismerhessük azokat a programkorlátozásokat, amelyek alkalmat nyújtanak a programbõvítésre. Ebben az értelemben a közölt algoritmus „elsõ közelítésnek” tekinthetõ.

 

ELEKTRONISCHE DATENVERARBEITUNG

1969. 7.

Link to comment
Share on other sites

manguszta
A JAPÁN SZÁMÍTÓGÉPGYÁRTÁS VESZÉLYEZTETI AZ USA EGYEDURALMÁT

 

A japán számítógépgyártás értéke évrõl évre növekszik: 1960-ban 5,45 millió font sterling volt, 1968-ban már 189,58 millió, és 1969-ben a tervek szerint 239,59 millió font sterling lesz. Ez a hatalmas és gyors növekedés arra enged következtetni, hogy az Egyesült Államokon kívüli négy, legtöbb számítógépet használó ország - Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország és Japán - közül Japán lehet az elsõ, amely megtöri Amerika számítógépes egyed- uralmát.

Mind a négy említett ország nemzeti programjában szerepel a Saját számítógépgyártás is. Anglia például elérte azt, hogy számítógép-szükségletének 43 százalékát már hazai gyártásból tudja fedezni, ugyanakkor azonban az 1CL-nek, az Egye sült Királyság jelenleg legnagyobb számítógépgyártó vállalatának nagyon sok problémát kell megoldani,

amelyeket még a beolvasztott kis cégek hoztak magukkal.

A Német Szövetségi Köztársaságban a Siemens a legnagyobb nem amerikai számítógépgyártó cég. Piaci részesedése az IBM-ének körülbelül a fele.

Franciaországban most van kifejlõdõben egy hatalmasnak ígérkezõ számítógépgyártó vállalat, a Compagnie Internationale pour i‘Informatique.

Japán az amerikai gyártástechnika nyomdokain halad, de sok tapasztalattal rendelkezik más országok újításainak sikeres felhasználása terén is. A „Japan Productivity Centre”-bõl sokan utaznak az Egyesült Államokba a tudomány legújabb eredményeinek megismerésére. Japán gazdasági szempontból az acélipar, a hajóépítés, az autógyártás, a vegyészet és az elektronika révén lett világhatalommá. Ezt a helyzetét a jelek szerint a számítógépgyártással is megerõsíti majd.

Japánban 1966-ban dolgozták ki az ország kutatási és fejlesztési tervének részletes programját. Ebben pontosan meghatározták a kormány, az ipar és az egyetemek együttmûködésének módját. Maga a program a következõ területekre vonatkozik:

a) számítógépek és integrált áramkörök fejlesztése,

b) a tengervíz sótalanítása,

c) gázok és olajok kéntelenítése és

d) olajfinomítási módszerek kidolgozása.

A számítógépipar fejlesztésének kiemelkedõ fontossága abból a ténybõl is világosan látható, hogy a Számítógép fejlesztésére elõirányzott összeg az évben egymagában meg haladja a tervben szereplõ összes többi feladatra fordítandó összeget.

 

COMPTER WEEKLY 1969. október 2.

Link to comment
Share on other sites

manguszta
HELYFOGLALÁS SZÁLLODÁKBAN

 

Az elsõ egész Európára kiterjedõ automatizált szállodai helyfoglalási rendszert ez év végéig bevezetik. A rendszer a Honeywell 125 elektronikus számítógépen alapul és a francia Lloyd Outremer cég irányítása alatt mûködik. Ennek a rendszernek a neve: SEARCH (Systeme Européen Automatique de Reservation de Chambres d’Hotels) és jóval egyszerûbb, mint az „American Express” által megszervezett, Londonban mûködõ hasonló szolgáltatási rendszer, amennyiben a felhasználókat a központi számítógéppel itt a nemzetközi telex-hálózat köti össze.

A rendszerhez tartozó szállodák jegyzékét a Lloyd Outremer cég állítja össze katalógusában - osztály, ár és város szerint.

Miután az igénylõ a katalógusból kiválasztotta a megfelelõ szállodát, telexen közlik a számítógéppel a szálloda nevét, a szoba típusát és az igénybevétel idõpontját.

A Számítógép azonnal közli, hogy a kívánságot tudják-e teljesíteni

ha nem, akkor másik, hasonló értékû szobát javasol. Ha az ajánlat megfelel, akkor a gép ezt lekönyveli és a megrendelõ adatait közli a szállodával.

A Honeywell 125-ös Számítógép belsõ tárolókapacitása 40 960 jel. A számítógéphez két mágneslemezes egység tartozik, amelyek egyenként 4,6 millió jel tárolására alkalmasak.

 

COMPUTER WEEKLY, 1969. augusztus 21.

Link to comment
Share on other sites

manguszta
Geológiai számítóközpont Kazahsztánban

 

A Szovjetunió egyik legnagyobb számítóközpontja a kazah fõvárosban, Alma-Atában létesült, geológiai kutatások adatainak kiértékelésére. Kazahsztánban széles körû geológiai kutatások folynak, - jelenleg 60 000 mérnök, technikus és szakmunkás részvételével - ezért vált sürgetõvé egy ilyen központ felállítása.

A számítóközpontot ellátják olyan készülékekkel is, amelyek a szeizmikus állomások adatait elõkészítés nélkül, közvetlenül betáplálhatják számítógépbe. Az eredményeket a kiegészítõ berendezések grafikonok formájában is közölhetik.

 

RECHENTECHNIK

DATENVERARBEITUNG

1969/7

Link to comment
Share on other sites

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Sign in

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
×
×
  • Create New...