szabzso 0 Share Posted December 13, 2005 Annyiból örülök, hogy nem fog fájni a szívem, hogy mennyivel olcsóbban megvehettem volna késõbb! Link to comment Share on other sites More sharing options...
Chabi1 0 Share Posted December 13, 2005 Csak a dobozos procik tûnnek el, a tálcás kiszerelés még egyenlõre marad. Mondjuk a S939 Opteron prociknak nem sok értelme volt az biztos. Amúgy az eredeti forrás: The Inquirer (majd meglátjuk mi igaz belõle) Link to comment Share on other sites More sharing options...
ProFiler 0 Author Share Posted December 13, 2005 Mondjuk a S939 Opteron prociknak nem sok értelme volt az biztos. Ezzel egyet is értek. Csak mi a csudának kell megint egy másik foglalat nekik? Most az M2 után kidobják a Socket F-et, ami AMD szerverprocesszorokat fog fogadni. A tokozása hasonló lesz az Intel Socket T-jéhez, azaz a tûk az alaplapon lesznek. Ciao. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kovács Gyula (MiniDisk) 0 Share Posted December 13, 2005 Elmennek a fenébe. Komolyan mondom, lassan naponta új processzort találnak ki ... Link to comment Share on other sites More sharing options...
titusz1 0 Share Posted December 13, 2005 Az nem baj, hogy új processzorok vannak csak a foglalat ne lenne más. Miért variálnak ennyit? Link to comment Share on other sites More sharing options...
ProFiler 0 Author Share Posted December 14, 2005 Marketing. Ciao. Link to comment Share on other sites More sharing options...
szabzso 0 Share Posted December 14, 2005 Költõi kérdés: Azt nem tudták volna megoldani, hogy a régi 939-es procik kompatibilisek legyenek az M2-vel? Már úgy értem hogy azok is 939-esek lettek volna nem 940-esek. Vagy a ddr2 támogatás miatt amúgy sem lehetett volna ezt megoldani? Link to comment Share on other sites More sharing options...
ProFiler 0 Author Share Posted December 14, 2005 Nem megoldható, ugyanis a processzorban van a memóriavezérlõ. Új processzorok kellenek. Ciao. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Chabi1 0 Share Posted December 15, 2005 Áprilisban érkeznek a DDR2 memóriát támogató AMD processzorok A második negyedév során érkezhetnek a piacra az elsõ olyan AMD processzorok, amelyek már DDR2 memóriát támogatnak. A vállalat eleinte az asztali Sempron, Athlon 64, X2 és FX, valamint az egyprocesszoros munkaállomásokba és szerverekbe szánt Opteron 100 sorozatú lapkáinál vezeti be a DDR2 memóriák támogatását. Az új típusú processzorok használatához teljesen új alaplapok szükségesek majd. Az AMD végleg leépíti eddig használt Socket 754, 939 és 940 foglalatait és egy teljesen újjal, a Socket M2-vel rukkol majd elõ. Bár ebbe is 940 tûs lapkákat lehet majd építeni, a foglalat nem kompatibilis a Socket 940-nel. A mobil lapkák számára az AMD a Socket S1-et dolgozta ki, a két- és többprocesszoros szerverekbe szánt Opteronok pedig a Socket F nevû foglalatba illeszkednek majd. A Socket S1 638, a Socket F pedig 1207 tûs chipek fogadására lesz felkészítve. Az új foglalatba illeszkedõ AMD chipek a DDR2 memóriák támogatása mellett olyan új képességeket is felvonultatnak majd, mind a Pacifica hardveres virtualizációs technológia, bár nem kizárt, hogy üzletpolitikai megfontolásokból ezt csak a felsõbb kategóriás, drágább processzorokban aktiválja majd az AMD. Forrás: x-bitlabs / HWSW Tehát akkor április Link to comment Share on other sites More sharing options...
dadan 0 Share Posted December 15, 2005 De én még nem hallottam Core Duo kifejezést notebookoknál sem Sziasztok. A notebook.hu-n lehet rendelni F.S. Amilo Pi notebookot, amibe core duo proci van, én is azzal szemezgetek. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Chabi1 0 Share Posted December 16, 2005 Az AMD leállt számtalan Socket 939-es (boxed) processzor gyártásával. Ezek szerint már nem készül több: - Sempron 2500+ és 3100+ - Athlon 64 3000+, 3200+ és 3500+ Ezáltal úgy tûnik, hogy ezeknek a processzoroknak az ára már nem fog tovább csökkenni! Akkor egy pár új S939 infó: Sempron 3000+ (1.8GHz / 128KB L2) megjelent Sempron 3200+ (1.8GHz / 256KB L2) megjelent Sempron 3400+ (2GHz / 128KB L2) megjelent Sempron 3500+ (2GHz / 256KB L2) 2006 elsõ negyedév Sempron 3700+ ( 2.2GHz / 256KB L2) 2006 második negyedév. Forrás: AnandTech Szerintem a német oldal egy kicsit tévedett. A 2500+ és 3100+ Sempron az nem S939 hanem S754. Más: >> AMD referencia kétmagos Turion 64-gyel << Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kovács Gyula (MiniDisk) 0 Share Posted December 16, 2005 Tudtok nekem olyan processzort (tokozás/mag) mondani, ami az elkövetkezõ két évben biztosan "talpon marad", van hozzá alaplap, és nem csillagászati összegekbe kerül? Intel, AMD egyaránt jöhet. Link to comment Share on other sites More sharing options...
ProFiler 0 Author Share Posted December 16, 2005 Ma még nem létezik olyan, de az M2 szerintem ki fog bírni két évet. @ Chabi: Valóban, ez a két Sempron csak S754-re készült. Ciao. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kovács Gyula (MiniDisk) 0 Share Posted December 16, 2005 Ma még nem létezik olyan, de az M2 szerintem ki fog bírni két évet. Akkor milyet érdemes mostanság csinálni? Ami talán 1 évig lesz? S939/S775? Ezek csak nem mennek ki két hónap múlva a gyártószalagról ...? Vagy mostmár kéthetente változik minden? Ui: Kaptam (!) Northwood processzort! (2.4GHz/533MHz/512KB L2) Link to comment Share on other sites More sharing options...
ProFiler 0 Author Share Posted December 16, 2005 Ma még S939-re érdemes lehet alapozni, de az M2 közeli megjelenése végett már hanyagolnám, ha nem végszükséglet. Örülök, hogy sikerült hozzájutnod a processzorhoz! Ciao. Link to comment Share on other sites More sharing options...
ProFiler 0 Author Share Posted December 16, 2005 Meghalt a Socket M2! Éljen a Socket AM2! :!: Tehát a jövõ év második negyedévében a következõ AMD processzorok jelennek meg, immáron Socket AM2 foglalatra: Windsor magos: AMD Athlon 64 FX-62 AMD Athlon 64 X2 5000+ AMD Athlon 64 X2 4800+ AMD Athlon 64 X2 4600+ AMD Athlon 64 X2 4200+ Orleans magos: AMD Athlon 64 4000+ AMD Athlon 64 3800+ AMD Athlon 64 3500+ Manilla magos: Sempron 3600+ Sempron 3500+ Sempron 3400+ Sempron 3200+ Sempron 3000+ Az AMD pedig a HTT-t 400MHz-rõl 667MHz-re emeli. Már ki is találtam, hogy az új foglalatot hogy hívjam: Sam2. Ciao. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Gereby 0 Share Posted December 16, 2005 Már kitörik a nyakam a sok fejkapkodástól, hogy ez lesz, az lesz.... Remélem mostmár nem variálódnak a dolgok... Link to comment Share on other sites More sharing options...
Chabi1 0 Share Posted December 17, 2005 Sempron-ban sem lesz rossz a 667-es FSB Link to comment Share on other sites More sharing options...
ProFiler 0 Author Share Posted December 18, 2005 Megjelent a kétmagos Xeon processzor. Úgy tûnik, rendesen odavert az Opteronnak. Ciao. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Chabi1 0 Share Posted December 18, 2005 2 x 2MB L2 Már ütõs lehet Link to comment Share on other sites More sharing options...
Chabi1 0 Share Posted December 19, 2005 Egy kis pontosítás: Windsor AMD Athlon 64 FX-62 (2,833 GHz 1 MB)) AMD Athlon 64 X2 5000+ (2,667 GHz 512 KB) AMD Athlon 64 X2 4800+ (2,5 GHz 1 MB) AMD Athlon 64 X2 4600+ (2,5 GHz 512 KB) AMD Athlon 64 X2 4200+ (2,333 GHz 512 KB) Orleans AMD Athlon 64 4000+ (2,5 GHz 1 MB) AMD Athlon 64 3800+ (2,5 GHz 512 KB) AMD Athlon 64 3500+ (2,333 GHz 512 KB) Manilla Sempron 3600+ (2,333 GHz 256 KB) Sempron 3500+ (2,333 GHz 128 KB) Sempron 3400+ (2,167 GHz 256 KB) Sempron 3200+ (2,0 GHz 256 KB) Sempron 3000+ (2,0 GHz 128KB ) Nem rossz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Chabi1 0 Share Posted December 22, 2005 Júliusban érkezik az Intel következõ generációs asztali processzora Az Intel a hírek szerint még az idén bemutatja elsõ 65 nanométeres Pentiumját, a jövõ nyáron pedig már egy teljesen új fejlesztésû processzorral rukkol elõ. A Conroe kódnéven fejlesztett lapkáról az õszi Intel Developer Forumon szolgált elõször részletekkel a chipgyártó, bennfenntes források szerint a chip fejlesztése rendkívül jó ütemben halad, így akár már a nyár derekán kereskedelmi termékké válhat. Hogy a Conroe fejlesztése valóban elõrehaladott stádiumban van, arra bizonyíték, hogy az augusztus végén rendezett Intel Developer Forumon a vállalat már bemutatott a chip mûködõ prototípusaira épülõ számítógépeket, amelyek Windowst és Linuxot is futtattak. A Conroe alapjául szolgáló mikroarchitektúrában a Pentium 4 és a Pentium M elõnyeit igyekeznek egyesíteni az Intel mérnökei. A kétmagos chip 14 fokozatú futószalagot és továbbfejlesztett out-of-order végrehajtóegységet tartalmaz, a magok pedig egy közös másodszintû cache-en osztoznak majd. A 65 nanométeres csíkszélességgel gyártott Conroe esetében a másodszintû gyorsítótár 4 megabájt méretû lesz. A lapka természetesen rendelkezni fog 64 bites kiterjesztéssel, fejlett virtualizációs és menedzsment-technológiákkal, valamint "biztonságos platform" támogatássa, azonban nem tartalmazza majd a több utasításszál párhuzamos futtatását lehetõvé tevõ Hyper-Threading techológiát, és a szakma által régóta áhított integrált memóriavezérlõ is kimarad a Conroe-ból. Az Intel elképzelése szerint a Conroe maximális fogyasztása 65 Watt lesz, ez csupán alig több mint fele a mai csúcskategóriás asztali processzorokénak. Amint arról beszámoltunk, a kétmagos Yonah mobil processzor esetében az Intel már elhagyja a Pentium nevet és valószínûleg a Conroe sem a jól ismert márkanéven kerül majd forgalomba. Forrás: HWSW Ez a 4MB L2 nagyon drága lesz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Chabi1 0 Share Posted December 22, 2005 Túlélés IBM módra: Power6 Elmondhatjuk, hogy az utóbbi 10 évben a processzorok és számítógépek piaca gyökeres átalakuláson ment át, az erõviszonyok és kilátások merõben átrendezõdtek. Az egykor fényes csillagokként ragyogó csúcsprocesszorokra és rendszerekre, mint az Alpha, a MIPS, a PA-RISC, a Power vagy éppen az UltraSPARC sokan ma már inkább dinoszauruszokként tekintenek, amelyeket a kihalás szélére szorítanak az Intel és AMD emblémákkal ellátott emlõsök. Ma már tudjuk, a Poweren és az UltraSPARC-on kívül minden más RISC-platform eltûnik még ebben az évtizedben a piacról. A folyamatok ezernyi összetevõje között ha egyetlen, igazi fõ okot akarunk találni, akkor az a gazdasági erõkben ragadható meg. A változás alulról felfelé tör, elsõként a személyi számítógépek piacát érte el, évtizedekkel ezelõtt. Az IBM PC-k megjelenésével megindult az ipar horizontálissá alakulása, mikoris egy-egy szereplõ nem a számítógép egészének elõállításával, hanem egy vagy néhány alkatrész, összetevõ biztosításával foglalkozik: így sokkal több potenciális vevõre, nagyobb gazdasági bázisra tehet szert. Az Intel szerverpiaci megjelenésével, amely a Pentium Próra datálható vissza, kezdetét vette a szerverek és munkaállomások piacának átalakulása is. Ma, 10 évvel késõbb az x86-os (jellemzõen Intel Xeon vagy AMD Opteron) chippel szerelt szerverek forgalma értékben már meghaladja a RISC-gépekét, amelyek eladásai az évek során felére zsugorodtak. Az x86-os szerverek osztoznak a hatalmas volumennel és forgalommal bíró asztali és notebook chipekkel az egyre növekvõ kutatás-fejlesztési költségeken és a gyártástechnológiai beruházásokon, nem beszélve a hatalmas közös szoftverplatformról. Az x86 a munkaállomások piacáról gyakorlatilag teljesen kiszorított minden mást, a szerverpiacon pedig elveszi a RISC-gépek elõl a terjeszkedési lehetõségek nagy részét, miközben rengeteg esetben fel is váltja azokat. A RISC-gépeket a piac felsõbb részeiben pedig, a magas processzorszámú konfigurációknál és az üzletileg kritikus alkalmazási területeken az Intel az Itanium architektúrával vette közvetlenül tûz alá. Növekedés nélkül a RISC-rendszereknek nincs jövõje: a modern processzorok és szerverarchitektúrák fejlesztési költségei eszkalálódnak, összességében ma már több százmillió vagy akár milliárd dollárokra is rúghatnak. Ilyen környezetben a nagygépes világ urainak alapvetõen két lehetõsége van: csökkenteni a költségeket, vagy növelni a gazdasági mozgásteret. A költségek csökkentése a különbözõ termékcsaládok konszolidációjában, összevonásában rejlik, míg a mozgástér tágítása történhet a piaci részesedés növelésében, vagy a fejlesztési költségek terítésében. Az IBM láthatóan igyekszik mindegyik lehetõséget kiaknázni: Power-architektúrája sok területen ma a legerõsebb konfigurációkat tudhatja magáénak, minden következõ generációs játékkonzol (Sony, Microsoft, Nintendo) valamilyen átszabott Power-processzornak ad otthont. A Nagy Kék emellett a jövõben összes nem-x86-os szervertermékét a Powerre kívánja alapozni, beleértve a mainframe-eket is. A Power5 (és annak 90 nanométeres változata, a Power5+) lényegében egy feltuningolt Power4, a következõ változat azonban a hírek szerint egészen más lesz. A minden bizonnyal Power6 néven megjelenõ chip egyelõre eClipz fejlesztési kódnéven fut, amely egyben akar utalni az átfogó megoldásra, és arra, hogy az iSeries (AS/400), a pSeries (UNIX) és zSeries (mainframe) szervercsaládok mind erre a processzorra fognak épülni. A felsorolásban természetesen a z, a mainframe-ek betûjele a legérdekesebb. Az IBM mainframe-ek teljesen egyedi processzorokat alkalmaztak, a Power6-ot követõen azonban ez változik, bár a rendszerek kétségtelenül továbbra is sok egzotikus megoldást rejtenek majd. A zSeries szerverek migrálása nem csak gazdaságossági szempontból érdekes, a mainframe-ek által támasztott követelmények rányomják bélyegüket a Power6 felépítésére is. A 2006 vége felé, vagy 2007-ben megjelenõ Power6 a nagygépes világban elég szokatlan, meglepõ jellemzõkkel bír majd. Míg az összes többi szereplõ láthatóan a sokmagos felépítés és a konzervatívabb órajelek mellett döntött, addig a Power6 magas órajeltartományban mûködik majd, valószínûleg kettõ, a jelenlegieknél gyengébb magot alkalmazva. A 65 nanométeres chip egyes változatai akár 5 gigahertz fölé is mehetnek majd, miközben a mainframe-ekbe, nagy kiépítésû gépekbe szerelt változatok is 4,4-4,8 gigahertzen üzemelnek majd, legalábbis a jelenlegi tervek szerint. A Realworldtech egyik szerzõje, David Kanter értesülései szerint a különleges felépítés mögött a mainframe-ek számára szükséges bináris kompatibilitás kérdése áll. Hogy a mainframe-szoftvereket a Power6 futtatni tudja, egy valós idejû fordítóprogramnak kell azokat "tolmácsolnia", amelynek futtatásához a magas órajel kedvezõ. A körülbelül 750 millió tranzisztorból felépülõ Power6 az extrém órajel ellensúlyozására (alacsony kihasználtság) minden bizonnyal tartalmazni fog többszálúságot. További fontos képessége lesz a továbbfejlesztett virtualizáció, amellyel nem csak több, egymástól elszigetelt szoftverkörnyezet futhat majd akár egy processzoron, hanem több processzor is összefogható eggyé. Az új szerverprocesszorok közül a Power6 fog megjelenni elsõként, versenytársairól, a Tukwila kódnéven fejlesztett Itaniumról nem sokat, a Rock kódnéven futó szupertitkos SPARC-ról pedig gyakorlatilag semmit nem tudunk, mindössze annyit, hogy sok magot fog tartalmazni (talán 16-ot), lesz benne többszálúság, és a Sun Microsystems szerint nagyot fog ütni 2008-ban. A 2008-ra csúszott Tukwila várhatóan egy négymagos, a Montecitóval mikroarchitekturálisan gyakorlatilag megegyezõ chip lesz, legfõbb érdességének pedig a Common System Interface (CSIÖ ígérkezik, amely a Xeonokkal közös infrastruktúra. Az Inquirer informatikai bulvárlap szerkesztõjének, Charlie Demerijannak a forrásai szerint a Tukwila esetében az Intel bevezeti a több chipet tartalmazó processzormodulokat, ahol két chip, azaz összesen 8 mag, 16 logikai szál fog egy modulon helyet kapni, mindezt 2,5 GHz feletti órajelen, 170 wattos fogyasztás mellett -- nehezen hihetõ mutatók. Látható tehát, hogy a megmaradt két RISC-piaci szereplõ komoly erõforrásokat mozgósít, hogy ne csak elodázza a váltást, amely egyet jelentene a tömegbe süllyedéssel, hanem akár meg is fordítsa a trendeket. Ezt az évtizedet minden jel szerint átvészelik, de közben az AMD hatása révén az x86-os világ is egyre erõsödik: az Intel Xeon csapatai 2007-re négy, 2008-ra már nyolcmagos processzorokat vizionálnak, az AMD legutóbbi "fenyegetésében" pedig szintén négy magot ígért 2007-re. A versenyfutás folytatódik, a tegyék meg tétjeiket. forrás: HWSW Link to comment Share on other sites More sharing options...
ProFiler 0 Author Share Posted December 27, 2005 Nem sikerült utolérnie az Intel új csúcsprocesszorának (Intel Pentium 955 EE) az AMD-t! Luxus processzor gyenge pontokkal (infó németül). Az érdekesség az egészben annyi, hogy nem is az AMD csúcsprocesszorával (Athlon 64 FX-57) lett összehasonlítva! A két vetélytárs: Intel Pentium 955 EE - 3466MHz - 2 mag - 2 x 2MB L2 Cache - 64 bit AMD Athlon 64 X2 4800+ - 2400MHz - 2 mag - 2 x 1MB L2 Cache - 64 bit Az adatok alapján az Intel tûnik jobbnak, de a bizonyíték, hogy a nyers adatoknak nem mindig hihetünk: Link Tehát játékra továbbra is veretlen az AMD. Amiben ez a processzor viszont jobbnak bizonyult, az a dupla méretû gyorsítótárnak tudható be. Az igazi vetélytárs az FX-57 lett volna, de az Intelnek nem sok esélye marad, ha megjelenik az FX-60. A fogyasztásuk is figyelemre méltó. Ezáltal a hõmérsékletük is túlságosan magas. Ciao. Link to comment Share on other sites More sharing options...
sz.jános 0 Share Posted December 28, 2005 >> Szinre lépett az elsõ Presler << >> És egy kis ráadás << Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts