Melyik filmet láttad legutóbb? - 9.

[moody 668]

És a Ragyogás klasszikussá vált volna Jack Nicholson nélkül?

[SaltyDave 490]

7 hours ago, moody said:

És a Ragyogás klasszikussá vált volna Jack Nicholson nélkül?

Benne van, nem mindegy akkor? 🤔

[moody 668]

39 minutes ago, SaltyDave said:

Benne van, nem mindegy akkor? 🤔

Csak kérdeztem. 

[moody 668]

Törvénytisztelő polgár

Valamiért kimaradt, fogalmam sincs hogyan, de ez rohadt jó volt! Ez a megtorló stílus kevés misztikummal megfűszerezve nekem tetszett. Igaz, úgy éreztem hogy a vége el lett kapkodva, vártam azt a nagy csattanót, fordulatot, ami aztán nem következett be. Ettől független jó volt.

[moody 668]

Tőrbe ejtve

Jó kis bűnügyi film volt ez, okosan és alaposan átgondolva. Fordulatokból nem volt hiány, sőt... Olyan életszerű ez az egész, ahogy az emberek az örökösödés miatt marcangolják a saját rokonait. Jót szórakoztam az egészen. (Minden kubai csaj jól néz ki??  )

[Lord_KROK 504]

Az élet szép - 1997
La vita e bella
 
 
Leírás : 
Roberto Benigni, aki a világ egyik leghíresebb vígjátékkészítője, merész vállalkozásba fogott, hiszen legújabb filmje, Az élet szép, romantikus darab a fasiszta uralom alatti Olaszországból. A történet a nevetés és a képzelet erejéről szól, amely megindítja a szívet és megerősíti a lelket. 1938-ban járunk, amikor a szeretetreméltó, álmodozó Guido - a növekvő rasszizmus és szűklátókörűség közepette - beleszeret visszafogott tanárnőjébe, Dorába. A csodaszép lány azonban egy helyi náci tiszt menyasszonya, Guidot pincérként látjuk viszont az eljegyzésen. Mindent elkövet, hogy a lányt bánatos jövőjétől eltérítse... Meseszerű szerelmi történet kezdődik.
Öt év múlva Guido és Dora házasok és született egy fiuk, Giousé is. A politikai légkör egyre romlik, végül Guidot, aki félzsidó, táborba viszik családjával együtt. Az apa, hogy túlélhesse a borzalmakat, és hogy fiát minél jobban megkímélje, azt találja ki, hogy az egész, ami körülveszi őket tulajdonképpen egy nagy játék, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők.
 
 
Vélemény : 
nem csodálom, hogy olyan sok díjat nyert ez a film. 
Az eleje olyan happy és vígjáték, aztán nagyon mély drámába megy át..
Ezen a filmen lehet nevetni, és sírni is. 
Nem is tudok mit mondani, ezt látni kell. 
 
9/10

[moody 668]

Hétköznapi vámpírok

Amennyire kegyetlen sok helyen annyira vicces is. Mesterien keverik a kettő stílust. Sosem gondoltam volna, hogy egy vámpíros filmen ilyen sokat fogok nevetni. 

A True Blood jó?

[SaltyDave 490]

The Clone Wars (finálé)

Ömlengés következik.

Gyerekek, ez a legjobb Star Wars content aszerint a mérce szerint, amin hasonló helyet foglal el a Revenge of the Sith. Kezdeném azzal hogy megpróbálom fizikailag magam elé képzelni a Star Wars univerzumot, akár a Sixtus kápolna boltozatát - egy fantasztikus, felfoghatatlan méretű történet ami generációkon ível át, úgy a fiktív univerzumban mint a valóságban. Ahogy talán sokunknak apáink látták Luke legkisebb királyfi tündérmeséjét a moziban, a mi generációnknak megadatott a prequel éra, és a magam részéről igen is büszkén vallom hogy imádom. Imádom, mert olyan szinten volt képes kitágítani ezt az univerzumot amit az eredeti trilógia korában sosem gondoltunk (ha csak nem a merchendisinghoz tartozó most már non-kánon könyveket nézzük), olyan karaktereket adott nekünk mint Obi-Wan és Anakin, hogy csak a két legfőbbet említsem, akik története örökre elkíséri a mi generációnkat is, és ez egyszerűen csodálatos hogy megszülethetett a New Hope homályos utalásaiból. 

Azért írom ezt, mert bár a Disney képtelen volt megismételni amit George Lucas és a Lucasarts a prequel érával elindított, a Lucasarts megtette újra a Clone Wars animációs sorozat formájában. Koránt sem hibátlanok a prequel filmek, és mint filmek nem is a legjobbak, naphosszat lehetne ecsetelni hogy mivel lehetne kiegészíteni őket, mivel lehetne árnyalni a történetet, mennyi mindent nem látunk a klón háborúkból, Anakin és Obi-Wan barátságából ahogy lassan testvériességé növi ki magát, a számtalan bolygót amit a háború felperzsel, és a lassan, kérlelhetetlenül őrlő malmokat amik Palatine-nak dolgoznak ahogy egy galaxist dönt romba, milliók, milliárdok életét tönkretéve. Ide kellett volna felnőni a sequel trilógiával Disney.

Azért írom mindezt, mert számomra a Star Wars kataklizmikus pillanata, leginkább meghatározó momentuma, az egész galaxist átformáló pillanat, az Order 66 - és ezért is kedvencem a Revenge of the Sith - ami meghatározza az eljövő új világot, miközben pusztulásra ítéli a régit. A Clone Wars finálé (S07E09-E12) pedig egy 4 darabra szedett másfél órás animációs film ami nem csak a sorozatot zárja le, hanem bátran párhuzamosan játszódik a Sithek Bosszújával, és lévén sorozat, van játékideje arra amire a filmnek nem volt. Ez talán a legsötétebb hivatalos Star Wars content ami van, hosszú, hosszú időn át a Blade Runner 2049 nyomasztó hangulatával (helyenként képi világával), éreztetve a nézővel hogy a köztársaság utolsó pillanatait éljük meg (természetesen más karakterek szemszögéből mint a filmekben, úgy mint Ashoka, Darth Maul, Commander Rex) ahogy gyanútlanul menetel mindenki az áhított győzelembe és vele a halálba. A Finale: Part IV nem véletlenül viseli a Victory and Death címet. S még is, ezt a búskomor háborús tragédiát, drámát a Clone Wars képes a megfelelő pillanatokban felmelegíteni pár apró pillanattal még így a végén is, egy egyszerű földet érési versennyel Ashoka és Rex között (Beat you / Some things never change), ami eszünkbe juttatja hogy ez volt a sorozat ami ide ki tudta nőni magát a sokszor kisgyerekeknek írt eldobható filler epizódok közepette. Ez is a kápolna boltozatának része: egyszerűen fantasztikus belegondolni hogy milyen széles érzelmi, stílusbeli skálát fed le a két trilógia, a Rogue One, a Clone Wars és a Rebels. Hol megmosolyogtat, hol megnevettet, hol bárgyú, néhol a fejét fogja az ember hogy ezt miért kellett (és itt nem a kánont szétbarmoló sequel fasságokra gondolok hanem olyan relatíve ártalmatlan dolgokra mint Jar Jar Binks létezése), máskor az ember szíve szorul össze ezekért a karakterekért, morzsol el értük egy könnycseppet, szórakozik velük együtt a kalandjaik során. 

Ahogy ezen kalandok és karakterek száma egyre csak nőtt a Clone Wars-al, majd a Lucasarts felvásárlását követő kasza után később a Rebels-el, úgy egyre fájóbb űr tátongott a boltozat festményének közepén. Űr tátongott ott, ahol a Clone Wars véget kellene érjen, és nem csak elvarrja befejezetlen szálait de helyére állít minden bábut a (produkciós szempontból már korábban befejezett) Rebels-hez, úgy hogy az eredeti filmtrilógiát is tiszteli, és aktívan építkezik a prequelekből. Óriási felelősség volt Dave Filoni vállán, ha az én szemszögemből nézzük (tehát ignoráljuk a Disney sequel trilógia létezését) a produkciós sorrendet tekintve ez volt az utolsó hiányzó láncszem, a Star Wars mint nagy egész (EP1-6 és köztük minden) lezáró darabja, ha kronológiailag nem is az utolsó, de az utolsó darab a kirakósban, abból is legfontosabb. Annak pedig rohadtul ütnie kell. 

Dave Filoni pedig megcsinálta. Ebben óriási szerepe van nem csak az írásnak (szigorúan a tördelt animációs filmről beszélek most, tehát S07E09-E12), a nagybetűs Zenének is (Kevin Kiner nevét tessék megjegyezni) ami a borongós képi világgal, panorámákkal karöltve megalkotta azokat a bizonyos (ideg-) őrlő malmokat, a 2. világháborús filmeket idéző katonai témákat, John Williams kortalan klasszikusaival ill. abból keményen inspirált új darabokkal). Ehhez kellettek a prequel filmek, hogy a néző ismerje a jövőt és az elkerülhetetlen pusztulást,  de vele legyen a múlt is onnan táplálkozik az egész Clone Wars alapszituációja, kellett hogy tudjuk Maul túl fogja élni csak hogy még egyszer, utoljára, öregemberként megütközzenek Obi-Wan-al a Rebels-ben, ehhez kellett az írók fanatikus igényessége amivel képesek voltak párhuzamos idősíkban mesélni a Revenge of the Sith-el hibátlanul (példa: teljes Jedi tanács párbeszéd 1:1-ben lejátszódik itt is, aminél a filmekben is sokan csak hologramként voltak jelen, itt viszont más helyszínen követjük más karakterekkel ezt, egy olyan tanácstag mellett aki a filmben hologramként volt jelen, nem személyesen).

Tudom, sosem jut el a megfelelő fülekbe, de szeretném valamilyen formában kiírni, kiadni magamból hogy mennyire hálás vagyok ezért az érzésért ami elöntött az utoljára legördülő credits alatt hogy megkaptam azt a minden tekintetben kielégítő lezárást amiről mindig álmodtam. Történet, mint önálló élvezhető film (hangulat, cinematográfia, zene), és főleg érzelmi téren.

Spoiler

Mekkorát ütött 7 évad után ahogy Ashoka ellen fordultak a klónjai, te jó ég, pláne miután épp csak visszanyerte a hitét abban hogy a jedik igen is lehetnek azok a hős ideálok, akiknek korábban naívan gondolta őket, és akik nem álltak ki mellette és cserbenhagyták, akiktől elsétált... és épp csak halovány jelét mutatja annak hogy visszatérne, hogy újra hisz, erre beüt az Order 66, Anakin árulása, a csak az ő tiszteletére a sisakjukat narancs-fehérre mázoló 501-esek fagyos, gyilkos tekintettel veszik körbe hogy hátbatámadják és kivégezzék... és Ashoka a 4. vagy 5. évadban lépett ki, azóta járta az önálló kalandjait, a lassú gyógyulás útját, és erre tér vissza. Order 66, hatásszünet, árulás realizódása a szemében, majd berobbanó t-ö-k-é-l-e-t-e-s zene és megindul az akció... gyönyörű  ).

Ha makróból lemegyünk mikróba és nem a teljes Star Wars történetet nézzük, nem is a teljes Clone Wars animációs sorozatot nézzük, csak elkezdünk szemezgetni hogy kontrasztba állítsuk a Disney+J.J.Abrams+Ryan Johnson teljesítményét a Lucasarts+Filoni kombóval, elég csak ráböknünk pár karakterre: a sorozat szíve-lelke Ashoka Tano simán a legendás nagy karakterek mellé nőtte ki magát a szememben, és odaállítható Han, Luke, Vader, Obi-Wan és Anakin mellé. Szöges ellentéte szintén, a "menő szótlan assassin" Maul akit ebből odáig sikerült tovább írni, hogy végigkísérjük a gyerekkorától kezdődő háttértörténetétől kezdve az idős emberként őt érő haláláig, és közte az úton amin felemészti a harag és bosszúvágy, amire elpazarolja az életét csak hogy még több haraggal reagáljon erre amikor végül egy bizonyos illető szembesíti ezzel a annál a bizonyos tábortűznél a sivatagban, immár a Rebels-ben. "If you define yourself by your power to dominate, to possess - then you have nothing". Egy életen át tartó bosszúhadjárat után ezzel szembesülni, egy hozzád hasonló öreg ember szájából hallva, aki a látszólag teljes nincstelenségben él a sivatagban és még is sokkal többet tudhat magáénak, célt... ez Maul igazi tragédiája. Még is mennyire egy félretehető apróság a nagy egész Star Wars-ban az élete, nem? Ettől annyira leírhatatlanul jó az egész univerzum. Ez az amit a Disney nem ért meg, ez az ami miatt a gonosz tervét helyben elmagyarázó gonosz nevetésen túl teljesen inkompetens rakás szarrá sikerült redukálniuk Palpatine-t a valaha kitalált talán legnagyobb mastermind karakterből. Soha nem gondolkodtak átfogó törtnétben a 7-9 trilógiában, csak gyártottak valamit muszájból mert pénzt termel, mint ha csak a Hasbro lennének. És ez az a hozzáállás ami egyáltalán nem érhető nyomon a pre-Disney érában, a Clone Wars finálé pedig ennek a jelenségnek, igényességnek, "eszmének" a megtestesülése. 

Most hogy teljesen lezárult az egész prequel trilogy - Clone Wars - Clone Wars finale - Rebels - R1 - original trilogy történetet, most már sokkal könnyebben fogyasztható válik talán a gondolat másnak is, hogy ezt így lássa, és ne csak önálló filmeket rangsoroljon. Nagyon időigényes, de nagyon megéri.

 

[payskin 917]

Snowpiercer (2013)

Hű, ez de... azt akartam írni, hogy jó volt, de nem igazán az. Nem ez a megfelelő kifejezés. Egy igazi élmény volt. Nem tudtam, mire számítsak, meg tudtak lepni párszor, és a két óra után volt miről gondolkodni. 

Ez nem a sorozat, ami most fut, hanem egy filmfeldolgozás még az évtized elejéről Chris "Amerika Kapitány" Evansszel a főszerepben. (Ami nem biztos, hogy jó döntés volt, mert Evans nem elég jó színész ehhez, szerintem.)

A sztori szerint annyira meg akartuk fékezni a globális felmelegedést, hogy sikerült lefagyasztani a Földet, minden kihalt. Az emberiség utolsó túlélői egy brutális méretű vonaton haladnak körbe-körbe a világban, végtelenített pályán. A társadalmi különbségeket a vonaton belül elfoglalt helyük tükrözi: elöl ül a "masiniszta" -- a milliárdos jótevő, a Megmentő, aki megalkotta a vonatot. Hátul meg a nincstelen, nyomorgó pórnép

Spoiler

akik, mint kiderül, kezdetben kénytelenek voltak egymást enni, hogy ne haljanak éhen, és

akik időnként fel-fel lázadnak életkörülményeik és az elnyomás ellen. Egy ilyen lázadás élére kerül az Evans által játszott karakter, aki elhatározza, hogy végigmegy a vonaton, és megöli a Megmentőt, felszabadítva ezzel a vonatot.

Zsenik voltak, akik az eredeti, francia képregényt megcsinálták, mert elképesztően jól végig van gondolva, fel van építve az egész utópisztikus vonatvilág. Egy csomó szuper ötletet építettek rá az alaphelyzetre: hogy hogy telik el egy év; hogyan befolyásolják a történéseket a vonatot érintő külső, környezeti dolgok; hogy az idő előrehaladtával a nem megújuló, ezért elfogyó nyersanyagkészlet milyen kihívások elé állítja az elnyomókat; és maga a vonat adta szituáció: a kényszer, hogy haladj előre, de ha elcseszed, akkor két tűz közé szorulsz. 

Igazán remek, meglepő húzások vannak benne, egyik megdöbbenésből és felismerésből estem a másikba -- kb. együtt a lázadókkal. 

Spoiler

A sushi-jelenetnél kezdtem rájönni, hogy az élet mennyire igazságtalan, és hogy vagy a lázadás, vagy az emberiség van halálra ítélve, mert ezt az ökoszisztémát, ezt a nagyon kényes egyensúlyt nem lehet másképp életben tartani, mint ahogy most életben van tartva... Itt tényleg mindennek, mindenkinek megvan a helye és a dolga, hogy a rendszer működjön... Kegyetlen.

A vége kicsit meh lett... Nyilván létrejön a nagy találkozás Evans karaktere és a Megmentő (Ed Harris) között, jön egymás után 2-3 olyan fordulat, amiből csak egyet láttam előre jönni

Spoiler

végig arra számítottam, és talán ez lett volna a kissé sablonos, de annál keserűbb befejezés, hogy ahogy a főhős eljut a mozdonyba, megérti, hogy mi hogyan és miért úgy működik a vonaton, és miért fontosak ezek a hajszálon múló, patikamérlegen mért egyensúlyok ahhoz, hogy az élet fennmaradjon, megöli a Megmentőt, és egyszerűen a helyébe lép, és minden marad úgy, ahogy volt

 Ami zseniális a végében, az az időhúzás. A filmen ugyanis végigmegy egy rendkívül kegyetlen szál...

Spoiler

az elhurcolt gyerekek keresése és sorsa

 ...és a végén hosszú percek telnek el anélkül, hogy ez lezáródna, megtudnánk, amit kezdettől tudni akarunk. Vagy nem akarunk tudni, mert azért az sejthető, hogy fájni fog. Már szinte üvöltöttem a képernyővel, hogy

Spoiler

DE MI A F VAN A GYEREKEKKEL

hogy aztán megkapjam rá a választ... és kb. azt a választ, amire számítottam, csak nem annyira durva a képi megvalósítás, mint amire az addig látottak alapján fel voltam készülve.

Aztán katarzis jegesmedvével.  

[UC 119]

Blood Machines

Sokat gondolkoztam, hogy ide írjam, vagy a sorozatos topikba, de elméletileg ez egy film. Vagy valami olyasmi. Én azt mondanám, hogy egy kísérleti rövidfilm, ami úgy mellesleg 3 részre van vágva, ezért a sorozatos jelleg. Összesen 50 valahány perc, de úgy, hogy ebből a részenkénti végefőcím 4 perc.  A háttér, ha jól vettem ki, kb annyi, hogy van ez a Seth Ickerman nevű rendező, aki klippet készített Carpenter Brut retrowave zeneszerző Turbo Killer című számához. Aki azt megnéz (fent van YouTube-on)i, nagyjából tudni fogja, hogy milyen ez a film, legalábbis a látványa. Kickstarter kampányban gyűjtötték össze rá a pénzt és tavaly készült el afféle folytatásként a videokliphez - legalábbis a Wikipedia ezt írja, de én nem vagyok azért annyira biztos ebben, olyan értelmezést is találtam, hogy a filmet akarták évek óta megcsinálni, és ennek megalapozására készült el a klipp. Ami fontos, hogy elég nehéz rendes információkat összeszedni róla, ez egy tipikus kísérleti munka, egy rétegfilm, amin látszik, hogy semmilyen külső elvárásnak nem akar megfelelni, az a benyomásom, hogy a rendező és a zeneszerző lubickolhattak a készítése során, de a jellege miatt nincs is akkora felhajtás körülötte az interneten. Ugynakkor kultusza már most is van, ez elég hamar kiderült, amikor infómorzsák után kutakodtam.

A történet szerint egy mesterséges intelligenciával megáldott űrhajó lehuzan egy kietlen bolygón, miután egy kétfős katonai űrhajó üldözi. A lezuhant hajóbót valamilyen nomád, renegát-szerű törzs (?) tagjai akarják gondjukba venni, de az összetűzésük során a mesterséges intelligencia egy meztelen női szellem alakjában elszabadul. A két Puding!i utána ered... és igazából nem tudom mi történik ezután. Inkább nézzétek meg. A katonák nem tűnnek annak, a katnonia űrhajó sem igazán, a lezuhant roncs még űrhajónak sem látszik, a mesterséges intelligencia egy nőalak, a nagy űrbéli hajsza pedig egy színorgia... szóval semmi sem az, amire az ember számítana.

A film látványvilága és zenéje lenyűgöző. A Google szerint amúgy sci-fi musical, ami végülis akár helytálló is lehet bizonyos szempontból. Emellett annyira retrowave, mint semmi más a világon. És olyan, mint egy LSD trip (csak mondták, nem tudom milyen az). Leginkább egyébként ez is egy hosszú videokliphez hasonlít, amelyet felvezet "némi" történet és párbeszéd. A főcím a film közepén van, és olyan snittek, vágások, színek társulnak hozzá, hogy pislogni sem nagyon akartam. A világ, amelyben játszódik, már amennyi látható belőle, egyedi, eredeti és pazar, de sok nem derül ki róla. Én bevallom a végét nem is igazán vélem érteni. Vagy igen, csak nem úgy; a fene tudja.

Nem titkolom, hogy teljesen beszippantott. Mindenkinek nagyon ajánlom, de főleg a retro, a 80-as évek, a sci-fi, és ezek elegyének rajongói számára. Nézzétek meg a trailerét, pont olyan, csak nagyobb, hosszabb, jobb és szintibb:

És nem akarok sem spoilerezni, sem a topikot szétzhúzni, de nem bírtam megállni, hogy kifotózzam a számomra legmaradandóbb jeleneteket - remélem ez nem törvényellenes ebben a topikban, de azért spoiler tag-be teszem. Akkor sem lesz baj, ha rápillantotok a film megnézése előtt, mert az audiovizuális élmény a lényeg, ezt pár kép nem tudja elnyomni. 

Nézzétek meg, komolyan, 50 perc az egész.

(UI: mivel semilyen streaming platformon, sem Youtube-on nincs fent, ha valakinek kedve támadna hozzá, és nem találja, privátban meg tudom mondani, hogy honnan lehet optimális (és ajánlott) minőségben leszedni, és hol van jó felirat. Ne bántsatok érte, ha lenne utó-kickstarter kampány, tuti támogatnám!) 

Spoiler

 

 

[Leon121 821]

Sonic

Nyilván mindenki hallott a gyártás közbeni balhéról, majd a megváltozott végeredményről. Talán arról is hallottatok, hogy végső soron egész korrekt film lett. És tényleg. A történet nagyon minimális, nem is ez viszi el a hátán. Viszont a poénok, a megírt szövegek és a vicces jelenetek együttesen kellemesen szórakoztatóvá teszik. Szerencsére nem veszi túl komolyan magát, egyszer sem megy át túl nyálas izébe, hanem lendületes, könnyed hangnemű film marad végig. Jim Carrey-t jó volt újra látni, ezer éve nem láttam filmjét. Jól állt neki ez a nagyon okos tudós szerep is, nem tolta túl, de azért beletette a jellegzetességeit. A többi (emberi) szereplő különösebben nem volt érdekes, a Sonic és a rendőrcsávó közti haverkodós hangulatot azért szépen átadták, a felesége viszont kábé tök fölöslegesen volt a vásznon. Másfél óra az egész, ennyi pont elég is belőle, jobban sikerült popcorn filmek közé befér egy olyan ember számára is, aki még csak nem is Sonic rajongó. 

[JoeJoeJoe 234]

Cinema paradiso

most, hogy eltávozott Moriccone, gondoltam keresek valami filmet, aminek ő írta a zenéjét. Láttam már ezt, de a bővített verzióját, ami akkor rohadtul untatott, de mindenhol azt olvastam, hogy a színházi verzió mennyivel jobb. Nem emlékeztem rá, talán fogékonyabb is lettem az évek során az ilyen filmek iránt, úgyhogy belevágtam. És kiderült, hogy talán ez volt a legjobb film a mestertől való búcsúra. 

A cselekmény egy olasz kisfiúról szól, akit rabul ejt a mozi világa - a világháború után járunk nem sokkal, a mozi hőskorában - és az ő mindennapjait és felnövését követhetjük. Ahogy összebarátkozik a kissé mogorva, de rendkívül jóindulatú mozigépésszel, megtanul érvényesülni a világban, magáévá tenni a filmet, mint művészetet, szerelmes lesz, csalódik, felnő... 

A film valahol egy óda a mozihoz. A jelenetekből süt, hogy a rendező imádja a filmezést és olyan érzékenyen nyúlt a témához, hogy sok jelenete van, ami örökre az agyamba égett. Például amikor a mozi előtt őrjöngő olaszok megkérik a gépészt, hogy ha már kizavarták őket az épületből, akkor vetítse már ki az épület falára a filmet. Az a jelenet, a zenével megspékelve, akárhányszor látom, mindig csak az jut eszembe, hogy: gyönyörű. Link rá . (Szinte biztosra veszem, hogy filmesztéták találnának több réteget a cselekménye, ami a mozira utal. Nekem nem sikerült, de én botszemű vagyok az ilyenekhez. )
Viszont mindezek mellett van egy remek felnövéstörténet. A srácnak (Toto) az apja nem jött vissza a háborúból, a a gépésznek (Alfredo) pedig nincs fia, így a kezdeti tartózkodás után egy apa-fiú kapcsolat alakul ki köztük. És ekkortájt van egy másik remek jelenet, amikor Alfredo elmeséli, hogy a vetítések során nem tud mit csinálni, ezért megnézi újra és újra a filmeket, míg végül már a színészekhez beszél, és a legtöbb tanács, ami elhagyja a száját valójában csak látta és nem átélte. Míg végül a film végén lesz egy tanácsa. Szerintem a mozigépész figurája az egyik legkedvesebb karakter, akit az utóbbi időben láttam. Látszik, hogy nincs teljesen jól, de ugyanakkor olyan közvetlen és jóindulatú, hogy igazán lehet sajnálni. 
Toto az egy érdekesebb dolog, az ő felnövését látjuk a film során, így három színész játssza el. A felnőttkor pedig keretes szerkezetbe csomagolja a történetet, amikor visszatér a faluba 14 év után és újra találkozik a megöregedett, a film során szerepelt jópofa háttérkarakterekkel. Maga a szereplő együtt érezhető és szimpatikus. Gyerekkorában az a felszabadult rajongása  a mozi iránt nagyon aranyossá teszi, a felnőttkori zárkózottsága szintén megfogott, egyedül a közepén lévő tinédzserkoros része annyira nem jött be, az is a színész miatt. 

Alapvetően ez egy dráma, de annyit nevettem rajta, mint egy vígjátékon. Egyszerűen ez az olasz milliő, amit bemutat, ezt imádom. Ahogy ott tobzódnak a moziban, valaki dedikáltan aludni jár a hangzavarba, aztán mindig felijesztik és höbörög, van egy kritikus, aki állandóan leköpi a plebszt, vagy közönség reakciója az összes csókjelenet előtt, amikor azt hiszik, hogy a cenzor ezt hátha nem vágta ki. Aztán mindig  . Igazából a legtöbb ilyen háttérjelenet mulatságos. Nem tudom túl van-e tolva, én simán elhiszem, hogy ilyen kiabálós, extrovertált jópofa népek az olaszok  

Két dolgot emelnék még ki, az egyik hogy nagyon sok valós filmből van bevágás. John Wayne, Chaplin, Stan & Pan. Jópofa volt ezeket látni. 

A másik pedig moriccone zenéje. Gyönyörű, amit megkomponált a Mester. Valószínűleg őt is megragadta a téma, mert szerintem ez az egyik legszebb zenei anyaga, amit írt. Kicsit aggódtam, hogy már túl is jó is lesz a filmhez, de szerencsére teljesen összhangban van a kettő (lásd: belinkelt rész).  

A film során nem egyszer sikerült beazonosítanom a néhai Enniot Alfredo szerepébe, ezért mondom, hogy aki hozzám hasonlóan szeretne valamivel búcsúzni tőle, szerintem tegyen egy próbát ezzel a filmmel. De a moziverzióval próbálkozzon!  

9/10

[payskin 917]

The Old Guard (2020)

Netflix saját gyártás, meh. Zs-kategória. A legnagyobb baj, hogy rémesen komolyan próbálja venni magát, miközben a forgatókönyv... nem is tudom... ha egy tucat óvodással iratsz kommandós akciófilmet, szerintem azoknak is több esze van ennél. Bécsi Kapu méretű plothole-ok vannak benne, de olyan, hogy nyomod a pause-t és körbenézel a szobában, hogy ez most komoly?! És az. Mindenki papírmasé karikatúra, az összes nagy meglepetésnek szánt cselekmény/fordulat (csapda, árulás stb.) kilométerekről látható, kitalálható.

Általában nem szoktam azon gondolkodni, hogy a gonosz oldalán minden esetben állig felfegyverzett, fekete védőruhába öltözött, teljesen arctalan, személytelen nyilván gonosz katonák harcolnak és halnak halomra tömegével (az esetek többségében egy lövéstől), de itt még ez is elkezdett zavarni. Milyen csapda az, ahol lemészároltatjuk saját embereink tucatjait, csak hogy meggyőződjünk arról, hogy az a négy ember, akit csapdába csalunk, azt tudja, amit sejtünk rólunk? És amikor kiderül, hogy tényleg 

Spoiler

halhatatlanok

amit azért a címből valahogy lehetett sejteni (meg mindig gyanús, ha a film tizedik percére szitává lőve, patakvérben fekszik a főszereplő), akkor sem menekítjük ki azt a húsz embert, aki azért küldtünk oda, hogy szitává lőjék őket (B+, magyar nyelv, szóval, hogy szitává lőjék a főszereplőket), hanem kamerán keresztül végignézzük, ahogy lemészárolódnak. (Nem baj, ha nem érted, annyira nem fontos.)

Spoiler

A jelenet a következő: négy hősünk, a szuperkommandó, betörnek egy pinceajtón, hogy felhozzák az elrabolt gyerekeket odalentről. Hirtelen, egy zárt térben találják magukat, reflektor az arcukba, bejön 20 ellenség oldalról, és szarrá lövik őket. Mind a négyen kifekszenek, szanaszét luggatva, folyik a patakvér. A 20 ellenség meg, mint aki jól végezte dolgát, nekiáll beszélgetni a zártnak tűnő hely hátsó részében, a reflektorok alatt. Épp csak rá nem gyújtanak, mert azt nem lehet a mai filmekben. Egytől egyig az összes kilőtte a teljes tárat, és nem cserél, mert hát nyilván meghaltak ezek a szerencsétlenek, mehetünk haza, lejárt a műszak... (Te, láttad, hogy milyen jól fejbe találtam? Az semmi, én a térdét lőttem el, az milyen jó volt! Amúgy, hogy vagytok? Asszony haragszik még?) Úgyhogy mikor kiderül, hogy mégsem haltak meg, akkor hűha, jaj de nagy a baj, reload, reload, de addigra már levágták a fejüket egy bárddal.   

És innentől ez a Móka Miki színvonal van végig. De ha őszinte akarok lenni, 5 perccel korábban, amikor kiszáll a szuperkommandó a folyton nagyon szigorúan néző Charlize Theron vezetésével a helikopterből, és mindegyiknél van valami középkori fegyver (óriáskard, brutál bárd, ilyesmi), inkább innentől vicc az egész.

Ami ettől még lehetne jó, ha ez, mondjuk, vígjáték volna, de nem az. Itt mély gondolat van! Holott a sztori gyenge, teljesen komolyanvehetetlen

Spoiler

Másik példa: a csapat ötödik, új tagja egy Afganisztánban szolgáló fiatal tengerészgyalogos csaj, akit akció közben megölnek, konkrétan elvágják a torkát, a társai keze között hal meg, majd kel fel a katonai kórházban vágott seb nélkül. Ezen a ponton a film elkezdi érzékeltetni, hogy azért ez katonáéknál minimum hoppácska, de csak annyit sikerül összeerőlködni, hogy értelmes mondatok nélkül mindenki csúnyán néz, meg összesúgnak a háta mögött. Épp, mikor áthelyeznék valahova, egyszer csak felbukkan Theron a katonai bázis közepén, majdnem full civilben, nyakon vágja a két magasabb rangú tengerészgyalogost, akik ettől eldőlnek, kikapja a pisztolyt az csaj kezéből, aki erre megkérdezi, hogy te meg ki vagy. Theron megmondja ki, majd nyakonvágja a csaj is, aki ettől eldől. A következő kép, hogy a sivatag közepén száguldnak egy terepjáróval.

WTF?! 

és több sebből vérzik, mint hőseink a két óra alatt. És, természetesen, nem marad ki az olcsó melegpropaganda sem, mert az rohadtul kell az ilyen jellegű filmbe. Ettől még trendibb. 

Igazából egy jó dolog van az egészben: akik játszottak anno az első MoHAA-val vagy CoD-dal (nem emlékszem, melyikben volt, talána MoHAA-ban) -- volt egy helyszín, egy kis fás liget közepén levő templommal és mögötte egy sírkerttel. Lehet tudni, hogy anno ezeket valós francia helyszínekről modellezték, na, az benne van a filmben, azonnal felismerhető.

Jó, van még egy: ahogy

Spoiler

a középkorban

elbánnak az egyik csapattaggal, az hátborzongatóan durva, még belegondolni is rossz volt. Nem tudom, hogy eredeti ötlet-e, és nem valahonnan átvett, mert nehezen nézem ki a forgatókönyvíróból, hogy ilyet kitalált ennyi szar után, de az ütött. 

[Hor1 408]

Warrior Nun

Hát ilyen lezáratlan Netflixes évadot nem tudom láttam-e már.

Amúgy egész szórakoztató kis limonádé, remek főhőssel, aki tisztára egy fiatalabb Alicia Vikander.

[moody 668]

True blood első évad

Egy picit kommersz az egész, de tulajdonképpen szórakoztató, szóval folytatom.

[Lord_KROK 504]

Ágyúgolyó futam - 1981
(The Cannonball Run)
 
 
Leírás :
Az Ágyúgolyó futam minden idők legőrületesebb autóversenye. Pesze hiába is kutatnánk a sportévkönyvekben, hasztalan keresnénk a győztesek listáját. Itt nincsenek díjak, nincsenek helyezettek, s ami a legfontosabb: nincsenek szabályok. Csak egyvalami számít, hogy ki nyer! A dicsőségre vágyó versenyzőknek át kell vágni fél Amerikán, miközben a legváltozatosabb trükkökkel taszajtják odébb az útról a versenytársakat, s kerülik el az illegális verseny részvevőire fenekedő bősz rendőröket. E flúgos futam vad versenyzőinek bőrébe bújva olyan komikusokat láthatunk, mint Roger Moore, Burt Reynolds, Dean Martin, Sammy Davies és az utolérhetetlen Jackie Chan!
 
 
Vélemény :
Közel 9 év után újra megnéztem.
Remek vígjáték, sok klaszsikussá váló jelenettel és kultúrális visszahatással!
Az autók, pedig külön tanulmányok ... 
 
9/10

[payskin 917]

Palm Springs (Hulu, 2020)

Egy újabb Lonely Island (Andy Samberg, Akiva Schaffer, Jorma Taccone) produkció, ezúttal egész jó kis limonádé, ami a Groundhog Day (Időtlen Időkig) alapjaira épül és azt turbózza némi misztikummal, kvantumfizikával, egy esküvővel és J.K. Simmonsszal. Az a típusú film, amin nem kell gondolkodni, csak egy ilyen hátradőlős, mosolygós valami, és amikor vége van (alig nyolcvan-valahány perc), akkor kicsit sajnálod, mert nézted volna még. Van a vége felé egy elég nagy mindfuck, ilyen kiköpöd a kukoricát, és nyomsz egy pause-t, hogy tényleg az hangzott-e el, amit hallottál, amit tuti direkt raktak bele, hogy mindenkit halálra idegesítsenek, én sem bántam volna, ha valahogy jobban kifejtik.  

[Lord_KROK 504]

Tolvajok városa - 2013
The Town

Leírás : 
A Bostonban történő rablások és más erőszakos bűncselekmények nagy részét ugyanabból a kerületből származó tettesek követik el. Doug (Ben Affleck) itt él: ezt a világot ismeri, ezeket a szabályokat fogadja el. Ő és emberei sosem haboznak, mindig megszerzik, ami kell nekik, és nem hagynak nyomot maguk után. Ám most az egyszer hibáznak: egy rosszul sikerült bankrablás során kénytelenek túszul ejteni egy banktisztviselőt (Rebecca Hall) és ettől kezdve minden megváltozik.

Vélemény : 
volt egy jelenet, ami kultikus és ez alapján hallottam a filmből (mikor kiszállnak a kocsiból fegyverre meg pénzzel és a rendőr elfordul), és nem bántam meg hogy utána néztem ennek a filmnek!
Nagyon tetszett, mind a képi világa, a zene, mind az akciók színvonala, és az, hogy nem csak a bűnözők voltak okosok, de a rendőrök is. 
Az egész végig fenttartja a feszültséget. Van benne akció és dráma egyaránt. Olyan film ami még napok múlva is eszébe jut az embernek. 

10/10

[Lord_KROK 504]

Vágyak csapdájában - 1992
School Ties

Leírás : 
David Green bekerül egy jó nevű, előkelő katolikus iskolába, hogy segítsen a baseballcsapatnak legyőzni régi nagy riválisát. Mivel David egy szegény zsidó családból származik sokban különbözik társaitól, ám mégis könnyen szerez barátokat. Zsidó származását azonban még barátai előtt is titkolnia kell, mert attól fél, hogy így kiközösítik majd.

vélemény : 
1955-1956-ot írunk. Amerikai autók bőven vannak a filmben (egy 1955-ös TBird van amúgy 1954 és korábbiak, kivéve a végén amikor is, Dylon egy 1956-os Cadillacből beszél ki, akkkor már '56nak kellett lennie), igaz csak háttér szerepben. 
Maga a film egy igazi "school story".Úgy a 80%-ig azt gondoltam, hogy egy teljesen érdektelen szokásos suli story, - bár nagyon tetszett ahogy a csajt felszedte David -  amikor a történet váratlanul fordulatot vett, és onnantól a "jujj de rossz szegény zsidónak az iskolában"ba csapott át a story. Láthatjuk, amint a főhős elveszíti a legjobb barátját, és a szerelmét is. Aztán a végére került egy kis izgalom (puskázós történet).
Ami nagyon tetszett, az a keserédes vége a filmnek. 

Végül ott maradhatott az iskolában, de végül sem a barátját nem kapta vissza, de a lány nem ment vissza hozzá

7/10
 

[payskin 917]

Bocs, nem film, de gondoltam, ideillik (ha nincs jó helyen, mondjátok meg hova tegyem át).

Ez az az időszaka az évnek, mikor anyámék és a húgom nyaralni mennek, és én vigyázok a húgom macskájára, aki anyámék lakásában "raboskodik".  Szóval ez az a pár nap az évben, amikor tévéhez jutok. (Tizenhárom éve nincs tévém.) Az egyik dolog, amitől letettem a hajam, hogy a kereskedelmi csatornán futó reklámok 80%-a gyógyszer vagy valami gyógyhatású készítmény, és hogy vagy az Alma vagy a Benu gyógyszertárakban van éppen akárhány százalékkal leértékelve, így csak 2-3 ezer forint. Ez mi?! 

A másik: RTL akárhányon beleakadtam valami főzőcskézős versenybe ismertebb emberekkel. Hát régen csesztem fel magam ennyire, pedig kb. csak a közepétől láttam. Mert már az egész műsor ilyen mesterségesen megcsinált, hogy alig van benne bármi természetes pillanat, de ez még önmagában még nem elég, rohadtul kell a dráma is! Főleg az kell! Ezért az egyik arccal elvetetik egy másiktól az összes eszközt, ami az aktuális desszert (amiben egyszerre van zselé, eperhab, palacsinta, törökméz meg mit tudom még mi -- WTF?!) elkészítéséhez kell. Mert csak. Nehezítés. Aztán -- miközben nagyon kevés idejük van, hogy valami nagyon bonyolultat összehozzanak -- odamennek hozzájuk beszélgetni, mert a narráció sem áll meg önmagában, meg is kell szólaltatni a szereplőket, hogy érzéseket, mély gondolatokat is közvetítsünk a szenvedésből. 

- mondd, hogy éled meg, hogy X téged választott a nehezítésre?
- hát nem esett jól, de sejtettem már...
- de eddig egy csapat voltatok, most hátba döfött és elárult?
- igen, így is nézhetjük...
- és most mit fogsz csinálni, feltalálod magad?
- hát igen, majd keresek más eszközöket. 

Odamennek a másikhoz is:

- szia, most jövünk Y-tól, gondolhatod, hogy...
- hát igen, nehéz döntés volt, de tudtam, hogy Y így is megállja majd a helyét...

Bla.
Bla.
Bla.

Cringefest, szekunder szégyen, legalja.hu.

Hatan voltak. Négy férfi, akiket max névről ismertem, meg két nő, akik közül az egyik a Jakupcsek volt.

Két férfi, akiket végig alig vagy egyáltalán nem mutattak főzni/sütni a narráció alatt, olyan kaját raktak le, hogy így néztem, hogy hoppácska, na ez igen. Mindkettőt fumigálták, hogy ez nem jó, az nem jó. Mert erről szól a műsor: premier plánban mutatják a fejed, hogy milyen arcot vágsz, amikor egy nyikhaj kockásinges farok, aki annyira menő, hogy csak Zének hívják, meg két felnyírt hajú divatmajom biztos valami Michelin-csillagos csodahelyről azt mondja, hogy a szószod állaga (nem is, talán textúrája?) túl darabos lett, ez szar.

A srác, akitől elvették az eszközöket, nem egyszerűen feltalálta magát, de megcsinálta a desszertet, és a végén kettőt is tálalt, mert az elsővel nem volt megelégedve. Kihozták, hogy ők azt látják, hogy bizonytalan magában. Ez volt a főkritika. A kajával szemben.

A negyedik...

Anger Zsolt, színész. Lila ing, lila szemüveg, lila mini karfiol díszítés az előző kaján, csetlek-botlok, szerencsétlenkedek, óriási dráma vagyok. Komolyan. nem tudom, ez mi. Rákerestem, nem meleg, öt éve Dobó Katával volt együtt. Akkor? Egy szerep? Mert kell ez a karakter is a műsorba? Ész megáll, komolyan...

...csetlett-botlott, harmadjára sem lett sima a zselé, jaj, kezdjük el újra melegíteni. Hívhatná az egyik séfet segítségnek, mert neki meg ezt dobta a játék, de a narráció elmondja háromszor, hogy ő inkább megoldja magától. Kiviszi a kaját...

- Zsolt, nem vetted igénybe a segítséget.
- Igen, én úgy gondoltam, megoldom magamtól.
- De Zsolt, a zseléd jó szar lett.
- Igen, ott kellett volna a segítséget hívnom.
- Zsolt, köszönjük. 

A két nő katasztrófa volt. Szegény Jakupcsek, amúgy sem volt a helyzet magaslatán, de ő volt a kiszemelt balek is a Nagy Drámához, akihez odamegy az egyik sztárséf a zsűriből (egyik oldalon felnyírt haj, divatszakáll, feltűrt ingujj, szénné varrt karok -- ő a műsorban a gordonremszi), hogy szívem ez mi? ez szar. ezt elölről kezdjük jó? És szerencsétlen kezdi elölről, nyilván kifut az időből, 10 perc van hátra még semmivel nincs meg, 5 perc van hátra, ahhoz még hozzá sem kezdett, 1 perc van hátra, most kezdi még csak a tálalást, lejárt az idő, nem lett kész. NAHÁT! A másik, egy fiatalabb csaj, konkrétan szénné égette a törökmézet a sütőben, így azt nem sikerült beletenni az elkészült desszertbe.

A zsűri tanácskozik -- feltűnően kitöltött, szponzorált teával az asztalon. Lassan mondom, hogy mindenki értse: SPON-ZOR!  Nem tudom, mit mondtak, mert nyávogott a macska, és kimentem megsimogatni.  De teljesen nyilvánvaló az eltelt 30 perc után, hogy a két nő totál leszerepelt: míg a férfiak mind meg tudták csinálni a kaját kisebb-nagyobb hibákkal. 

Első kettőnek tovább jut a két arc, akit nem is mutattak, és nagyon jó kaját csináltak. Harmadiknak tovább jut Anger Zsolt.

Marad a konyhaeszközeitől megfosztott, de jól helytállt (csak bizonytalan, mert kétszer tálalt) srác, meg a két nő. Valakinek búcsúznia kell. 

És kiejtik a srácot!!! ÓRIÁS DRÁMA, VÁGOD?! Anger Zsolt látványosan összeomlik, mert ő volt az, aki ezt a nehezítést a srácra osztotta. És mert NYILVÁN NEM MEHET TOVÁBB A KÖZÉPDÖNTŐ NŐI VERSENYZŐ NÉLKÜL, még akkor sem, ha a férfiakhoz képest teljesen alkalmatlan volt mindkettő. Végül tovább jut a fiatalabb, aki szénné égette a törökmézet, és mehetett haza szegény Jakpucsek, mert neki kezdettől ezt a lapot osztották ebben a részben. Szánalomputtony.

Ekkora megcsinált undorító szar szégyenmozdony szemetet. hogy most is b*szom fel magam, amikor csak írok róla...

Annyira kíváncsi vagyok, hogy forgatják? Mert a teliken, amikor mind a hat versenyzőt mutatják, nem látszódnak kamerák. Akkor hogy veszik a közeliket?

- Álljunk meg! Mindenki megáll! Óra állj! Gabikaaa! Gabika, akkor most vennénk téged közeliben, ahogy elrontod a zselét, jó? Legyél nagyon kétségbeesett, jó? Majd beletoljuk a kamerát az arcodba, hogy jól látszódjon. És akkor odamegy majd hozzád a Bumburnyák, hogy leoltson, hogy szar lett a zselé. És akkor így látványosan csalódva kidobod, jó? Amit addig csináltál. És kezded elölről. Kicsit játsszál rá, ilyen nagyon szomorúan, majdnem sírósan. Menni fog? Jól van. Tudod, 2 misike felvétel után! Akkor figyelem, felvétel! Óra indul!

 

[SaltyDave 490]

A szégyenmozdonyon felnevettem 🤣

Oh amúgy:

The Boys S01 újra, ledaráltuk 2 nap alatt párommal hogy fel legyen készítve a 2. évadra. Másodjára nem ütött annyira, de Homelander még mindig lejátssza a komplett színészgárdát együttvéve, illetve Karl Urban túltolt fake brit akcentusát is imádom még mindig. 

Grumpier Old Man (A szomszéd nője... még zöldebb vagy még mindig zöldebb, passz). Az első határozottan jobb volt, nyilván az is erősen gügyögő kategória de voltak szép pillanatai amik előrébb vitték a történetet, a karaktereket. Na ezt itt úgy sikerült hogy a sok ökörség közben rájöttek hogy baszki nem volt egy komoly pillanatunk se, gyorsan haljon meg valaki random és akkor összejön mindenki és minden konfliktus megoldva, esküvő a végére mert romcomba kell nem baj hogy a nő 5x vált és 1 hete se ismeri az öreget aki lehet holnap elpatkol. Esküszöm végig azt hittem az öreg fiának lesz esküvője, és arra van a rohanás, de plot twist, 3-4 órát késett róla az öreg mert "még van 10 percünk, menjünk ki a tóra horgászni" és mikorvodaér derül ki hogy ráadásul a saját esküvője. Értem én hogy 90s romcom de azért egy minimális földhözragadt emberi logika legyen már benne ha egyszer az emberi kapcsolatok ápolásáról szól, úgy mint nem váratjuk az 5x vált menyasszonyt órákat az oltárnál mert OTT A HAL HAVER MOST ELKAPHATJUK. 

[moody 668]

Szerepcsere

A 80-as évek Amerikája valamiért annyira tetszik, hogy szerintem bármilyen gagyi filmet meg tudnék nézni ami abban a korban játszódik.  Egyébként jól szórakoztam a filmen, Eddie nagy kedvenc.  (komoly, hogy hogyan nggereztek a filmben  )

Bakker. Tudtátok, hogy 10 gyereke van Eddie Murphynak?

[bcom 253]

Color out of space

Gyerekkoromban olvastam az akkor fellelhető összes Lovecraft novellát, amiből szinte csak egy-két sztori és név maradt meg, és főleg a hangulat. Erre nem emlékszem. És nem is hozta azt a hangulatot, amire emlékeztem, persze a környezet és a sztori sem a szokványos ”innsmouth-i" alapra épül. Ettől még erős volt a hangulat és nagyon tetszett a képi világa. Válaszokat nem is vártam a film végére.

Kicsit Cronenberg agymenéseit idézte nálam az egész...

[Lord_KROK 504]

Tőrbe ejtve - 2019
(Knives Out)

Leírás : 
A milliárdos krimiírót 85. születésnapján holtan találják vidéki villájában. A partit követő napon a tett helyszínére érkezik a híres magándetektív, Benoit Blanc (Daniel Craig), akit egy titokzatos személy bérelt fel a szenzációs bűncselekmény felderítésével. Ahogy a nyomozó elkezdi felgöngyölíteni az ügyet, egyre különösebb tiktokra derít fényt. És bár az ünnepségen résztvevő családtagoknak és a személyzetnek is megdönthetetlen alibije van, mindenkinek alapos indítéka volt a szörnyű tett elkövetésére. A vidéki magányban elszigetelt família minden tagja egyre kétségbeesettebben bizonygatja saját igazát, de Benoit Blanc egy meglepő csellel végül mégis tőrbe csalja a gyilkost.

Vélemény : 
Olyan érzésem volt tényleg mint egy modern köntösbe öltöztetett klasszikus Agatha Christie-történetet néznék. 
A képi világa, a helyszín (valamelyik észak keleti állam, késő ősszel), a hangulat, nagyon el van találva. vannak benne finom utalások, gag-ek. jah és nagyon sok apró részletnek jelentősége van. 
Kicsit talán túl hosszú, bár ez ennek megbocsájtható. Összesen annyi volt vele a bajom, hogy miért próbált meg "víg" lenni, mikor ez kriminek és drámának tökéletes. 
(egyébként eléggé megosztó film, eddig vagy nagyon utálta mindenki aki látta, vagy nagyon imádta)

9,5/10

[Lord_KROK 504]

On 8/13/2020 at 9:54 PM, moody said:

Szerepcsere

A 80-as évek Amerikája valamiért annyira tetszik, hogy szerintem bármilyen gagyi filmet meg tudnék nézni ami abban a korban játszódik.  Egyébként jól szórakoztam a filmen, Eddie nagy kedvenc.  (komoly, hogy hogyan nggereztek a filmben  )

Bakker. Tudtátok, hogy 10 gyereke van Eddie Murphynak?

Bitang jó film. 

A 80-90-es évek amerikájával kapcoslatban pedig igazad van én is így vagyok vele