Jump to content
GSForum - Segélyvonal

Világnézetek


-StiF-

Recommended Posts

tenderlumpling

akik elismertek egy témában, hajlunk azért a gondolatok átvételére, amivel nincs is baj,

Valahol baj, egyszer már utaltam itt rá, mennyire rühellem az ilyen alapú gondolkodást-érvelést: http://hu.wikipedia.org/wiki/Argumentum_ad_verecundiam

Sok rossz dolog származott már ebből, főleg az oktatásban teszik ezzel tönkre az embereket.

Nem szeretem ezt az oldalt, mert egyáltalán nem kapja el a coelhoizmusok struktúráját.

Link to comment
Share on other sites

grasslover

Valahol baj, egyszer már utaltam itt rá, mennyire rühellem az ilyen alapú gondolkodást-érvelést: http://hu.wikipedia.org/wiki/Argumentum_ad_verecundiam

Sok rossz dolog származott már ebből, főleg az oktatásban teszik ezzel tönkre az embereket.

Tapasztaltam ezzel kapcsolatban egy érdekes tanítási módszert.

Barátnőm filozófia szakos és kötelező tárgyelemként egy szakhoz kapcsolódó tárgyat csak egy bizonyos tanárnál lehetett felvenni (legyen "Y professzor" a megjelölése, hogy ne személyeskedjek). Néhány óra után barátnőm rettenetesen megutálta az egész tanárt, olyan borzasztó hülye meglátásokat eregetett órán és olyan kapcsolódási pontokat, amelyek röhejesek, tárgytól eltérőek és összezavaróak voltak.

Pl.

"Az az ember aki farmert visel, az fajgyűlölő" (ezt az amerikai indiánokra és az amerikai fehér bőrű lakosságra érti, mert hogy elvileg a "jeans" az az indiánok elnyomására utal...)

"Csak a német zene számít, abból is csak a komolyzene, mert a rákendról megöli az embert" (hozzátartozik, hogy néhány orosz/szovjet komolyzeneszerzőt is hallgat azért néha)

...stb

Volt olyan hétfő, hogy barátnőm sírva jött hozzám, hogy ő nem akar kedden nyolctól délig Y professzor egymás utáni két órájára menni.

---

Telt az idő, aztán azt tapasztalta, hogy a tanár mintha szándékosan incselkedne a hallgatókkal. Az alapján amit mesélt róla, kezdett bennünk tudatosulni, hogy konkrétan azt várja, hogy mikor mennek vele szembe az előadáson, mikor kezdenek el vitázni. Próbálja a bölcsészekből kihozni a vitapartnert, azt a típusú hallgatót, ami általánosan az USA-ban ismerhető, aki elvárja a tanártól a helyes választ - a magyar hallgató nem szeret ellenkezni a tanárral, nem kérdez vissza, akkor sem, ha a tanár rosszul emlékszik egy időpontra vagy esetleg le nem adott anyagra és azt számon kéri...a magyar hallgató inkább bekapja az egyest.

Y professzor ettől függetlenül még elviselhetetlen, de barátnőm idén már kifejezetten szeretett hozzá járni, mindenesetre nagyon érdekes a tanítási módszere, azt el kell ismerni.

Link to comment
Share on other sites

Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon

Próbálja a bölcsészekbõl kihozni a vitapartnert, azt a típusú hallgatót, ami általánosan az USA-ban ismerhetõ, aki elvárja a tanártól a helyes választ - a magyar hallgató nem szeret ellenkezni a tanárral, nem kérdez vissza, akkor sem, ha a tanár rosszul emlékszik egy idõpontra vagy esetleg le nem adott anyagra és azt számon kéri...a magyar hallgató inkább bekapja az egyest.

Y professzor ettõl függetlenül még elviselhetetlen, de barátnõm idén már kifejezetten szeretett hozzá járni, mindenesetre nagyon érdekes a tanítási módszere, azt el kell ismerni.

Az USA hallgatóban az a rossz, hogy ha logikusnak és helyesnek érzi a tanár válaszát, akkor körömszakadtáig ragaszkodik hozzá. Pedig a legtöbb szakon elõkerülnek olyan kérdések, amikre nincs egyértelmû válasz, helyzettõl és állásponttól függ. Így a hallgatók kialakítják saját csökönyösségüket rengeteg területen, ez sem egészséges.

A magyar hallgatókra nagyon igaz ez az ellenkezés-képtelenség. Gondolom fakad ez a rendszerváltás elõtti idõkbõl, meg a magyar mentalitásból.

Viszont az utóbbi években észrevettem, hogy nálunk egyre többen kérdeznek vissza és kérdõjeleznek meg dolgokat, illetve ha a zh-ban nem a leadott anyag szerepel, akkor megindul egy kisebbfajta lázongás. Nem a tanár háta mögött, hanem neki címezve. Ezt már az újabb, modernebb generáció számlájára írom.

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling

Engem még ki is zavartak egyszer, mert újra és újra megkérdeztem (! nem megkérdõjeleztem !), mi az értelme, haszna, célja, stb. annak, ami elhangzik, hogy használhatjuk gyakorlatban, stb.

Én mára teljesen a felsõoktatás ellensége lettem.

Link to comment
Share on other sites

Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon

Én mára teljesen a felsõoktatás ellensége lettem.

Igazából én is, leginkább a minõsége miatt.

Akkor lenne értelme fizetõssé tenni az egyetemeket, ha minõségi lenne az oktatás, a mostaniért pénzt elkérni nagy lehúzás. Max a diplomád fizeted ki, nem a tudást.

Link to comment
Share on other sites

Lloth

Nálunk soha nem volt ebbõl gond, mármint abból, hogy elmondjuk a véleményünket, ha az eltér a tanárétól. El is várták, meg társadalomtudományban kevés olyan megkérdõjelezhetetlen törvényszerûséget lehet felállítani, mint pl. a mérnöki tudományokban. Nálunk a gyakorlati órák kifejezetten a vitatkozásról szóltak, és a tanár sem nézett le, ha eltért a véleményed.

Nálunk is volt olyan tanár, aki provokált, szándékosan a "mainstream" gondolkodásmóddal ellenkezõ állításokat megfogalmazva, jó kis viták lettek belõle.

Mondjuk, nálunk az egész tanszéken olyan volt a légkör, hogy a hallgató inkább kolléga, mint alárendelt.

Link to comment
Share on other sites

grasslover

Az USA hallgatóban az a rossz, hogy ha logikusnak és helyesnek érzi a tanár válaszát, akkor körömszakadtáig ragaszkodik hozzá. Pedig a legtöbb szakon előkerülnek olyan kérdések, amikre nincs egyértelmű válasz, helyzettől és állásponttól függ. Így a hallgatók kialakítják saját csökönyösségüket rengeteg területen, ez sem egészséges.

A magyar hallgatókra nagyon igaz ez az ellenkezés-képtelenség. Gondolom fakad ez a rendszerváltás előtti időkből, meg a magyar mentalitásból.

Viszont az utóbbi években észrevettem, hogy nálunk egyre többen kérdeznek vissza és kérdőjeleznek meg dolgokat, illetve ha a zh-ban nem a leadott anyag szerepel, akkor megindul egy kisebbfajta lázongás. Nem a tanár háta mögött, hanem neki címezve. Ezt már az újabb, modernebb generáció számlájára írom.

A jelenlegi generáció meg 9gag-en meg philosoraptoron nevelkedik. Újabban a nihil, eszképista meg hedonista világnézetek elterjedtebbek (akár tudat alatt is) mint bármelyik vallás, és simán megkérdőjeleznek a fiatal felnőtt generáció tagjai (ebbe még mi, fiatal huszonévesek számítunk) olyan dolgokat, amiket eddig szépirodalomban meg művészfilmekben boncolgattak inkább. A mai tizenéves generáción meg azt vettem észre, hogy borzasztó gyorsan akar felnőni és nem is foglalkozik ilyen dolgokkal, nem érdeklik őket túlzottan a mélyebb gondolatok, elvont dolgok - hülyeségnek és feleslegesnek tartják.

Ezt akkor vettem észre, mikor barátnőm húga, aki jövőre fog érettségizni, elkezdett érdeklődni a horror iránt és én avattam be szép lassan a fontosabb címekbe. Kitűnő tanuló, vág az esze, de egyszerűen nem tudta befogadni például a Hellraiser-t, ami drámai és romantikus elemekkel vegyítette, főként a női elme szexuális vonzódását (Clive Barker is homoszexuális, érthető) a régi szerelméhez (aki konkrétan bőr nélkül jelenik meg előtte, úgy tér vissza egy idegen dimenzióból). És azt mondta erre, hogy ez mekkora marhaság, a nők nem ilyenek, nem tudta komolyan venni, azóta is emlegeti, mint egyik legrosszabb filmélménye. És ekkor láttam meg, hogy fiatal de érdekli az erőszak meg a szex (meg a drog is, de pszichológiai értelemben, nem kipróbálás céljából), ugyanakkor fogalma nincs róla 16 évesen. És ez igaz az egész generációjára, alapvetően ilyenek ők. És érdekes, mert engem is érdekelt már 10 éves korom előtt a szex meg a horror, de simán ugyanannyira elmerültem szívesen az elvont filmek, beszélgetős-gondolkodós drámákban is. Bár lehet én is csak kivételt erősítő szabály voltam, és alapvetően az én korosztályom sem ilyen :D

Engem még ki is zavartak egyszer, mert újra és újra megkérdeztem (! nem megkérdőjeleztem !), mi az értelme, haszna, célja, stb. annak, ami elhangzik, hogy használhatjuk gyakorlatban, stb.

Én mára teljesen a felsőoktatás ellensége lettem.

Én is így vagyok ezzel, és mivel diplomám úgy néz ki, nem is lesz, így nyíltan mondhatok a témáról bármit :D. Mellesleg ezerszer többre fogok menni valószínűleg ezzel a felnőttképzéses Rendszergazda képzéssel, mint amit a meg nem szerzett/be nem fejezett Kommunikáció-Médiatudományos diplomámmal tudtam volna -_-

Nálunk soha nem volt ebből gond, mármint abból, hogy elmondjuk a véleményünket, ha az eltér a tanárétól. El is várták, meg társadalomtudományban kevés olyan megkérdőjelezhetetlen törvényszerűséget lehet felállítani, mint pl. a mérnöki tudományokban. Nálunk a gyakorlati órák kifejezetten a vitatkozásról szóltak, és a tanár sem nézett le, ha eltért a véleményed.

Nálunk is volt olyan tanár, aki provokált, szándékosan a "mainstream" gondolkodásmóddal ellenkező állításokat megfogalmazva, jó kis viták lettek belőle.

Mondjuk, nálunk az egész tanszéken olyan volt a légkör, hogy a hallgató inkább kolléga, mint alárendelt.

Huh, nekünk az informatikai órák keretén belül némelyik tanár elég fiatalosan áll hozzá (akár ötven év felettiek is), némelyik fiatal meg csökönyös mint egy ökör :D. (Hatvan év feletti tanár jött perifériákat tartani, és mondta, hogy "háát, meg van jelölve, hogy kötelező kiírni kötelező irodalmat...én most mondok maguknak pár címet, ezt írják le, de soha ki ne nyissák ezeket a könyveket!! az informatikai tanokhoz tankönyvet kiírni a legnagyobb marhaság, ugyanis abban a pillanatban elavult az egész technológia, amint kiér a nyomdából...". :D Kifejezetten erőltette első félévben, hogy tanuljunk az internetről, de a legjobb ha magunk szerzünk gyakorlati tudást.

A matek tanárom (aki egyben a dékán -_-) iszonyú szigorral kéri vissza a matematika anyagot, ami nem is kapcsolódik szorosan a képzéshez, csak hát természettudomány, aztán vágjunk be három évnyi általános matek témakört a halmazelmélettől kezdve a lineáris algebrán át a gráfelméletig. Szóról-szóra kéri vissza a megfogalmazásokat, nem értékeli a saját szavunkkal helyesen körbeírt tételeket - ami azért iszonyú durva, mert a diasora, amit órán vetít és amiből kéri vissza a fogalmakat, nagyon sok helyen hibás! Szóval mi a jó istent kellene akkor tenni, ha hibásan írta be, de nem jó ha átfogalmazzuk amit leírt? :rolleyes: A gondolat helyes, tanuljuk meg hibásan -_- Ennek aztán k*rva sok értelme van...

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling

fõként a nõi elme szexuális vonzódását (Clive Barker is homoszexuális, érthetõ) a régi szerelméhez (aki konkrétan bõr nélkül jelenik meg elõtte, úgy tér vissza egy idegen dimenzióból). És azt mondta erre, hogy ez mekkora marhaság, a nõk nem ilyenek,

Ööö... lehetnek ilyenek :D Sõt, minél idõsebbek, annál több a valószínûsége, hogy a szexualitásuk egy kicsit elizélõdik. Nem általánosságban, de meg tudom érteni, mirõl beszélt Barker, mondjuk így.

Link to comment
Share on other sites

grasslover

Ööö... lehetnek ilyenek :D Sőt, minél idősebbek, annál több a valószínűsége, hogy a szexualitásuk egy kicsit elizélődik. Nem általánosságban, de meg tudom érteni, miről beszélt Barker, mondjuk így.

Hát ez az, én is simán át és belelátom, csak ő nem :D. Egyértelmű, hogy fiatal hozzá, hogy ilyenekre ráérezzen, csak az a baj, hogy társul hozzá egy erős, radikális konzervativizmus - ami érdekes módon, nagyon szelektív:

pl:

jajdehelyes és cuki szoknyában van ez a j-rocker fiú ^^ kawaii szívecske cukorbonbon

és

fúj de rondák ezek a b*zik a felvonuláson, takarodjanak haza

Szóval alapvetően az menő, ami japán, de ha alapvetően azt a fajta gondolkodást kellene gyakorlatban alkalmazni, ami esetleg Japánban már rég benne van a köztudatban, azt már neeeeem :D. Tehát alapvetően azzal van bajom, hogy valami "azért jó, MERT japánból van" és nem az van, hogy "jó ÉS japánból van".

Link to comment
Share on other sites

B4LINT

Valahol baj, egyszer már utaltam itt rá, mennyire rühellem az ilyen alapú gondolkodást-érvelést: http://hu.wikipedia.org/wiki/Argumentum_ad_verecundiam

Sok rossz dolog származott már ebbõl, fõleg az oktatásban teszik ezzel tönkre az embereket.

Az is érvelési hiba, ha egy mondat közepét ragadod ki, és a "ha a továbbgondolás nem marad el" részt levágva teljesen már értelmû dolgot hagysz ott. Amúgy tényleg szomorú, sokszor néztem már én is tágra nyílt szemmel, hogy ezt most honnan és miért húzta elõ valaki.

Link to comment
Share on other sites

grasslover

Az is érvelési hiba, ha egy mondat közepét ragadod ki, és a "ha a továbbgondolás nem marad el" részt levágva teljesen már értelmû dolgot hagysz ott. Amúgy tényleg szomorú, sokszor néztem már én is tágra nyílt szemmel, hogy ezt most honnan és miért húzta elõ valaki.

++

"Nem is lehet rossz film, a Cinema magazinban/IMDB-n/random egyéb "kritikai" oldalon vagy lapban 10 pontot kapott"

"Uhh, Tarantino ezt felhasználva készítette az X filmjének ezt a jelenetét, gyorsan megnéztem és tényleg zseniális az a film"

:D

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling

Az is érvelési hiba, ha egy mondat közepét ragadod ki, és a "ha a továbbgondolás nem marad el" részt levágva teljesen már értelmû dolgot hagysz ott. Amúgy tényleg szomorú, sokszor néztem már én is tágra nyílt szemmel, hogy ezt most honnan és miért húzta elõ valaki.

Jó válasz ám. :taps:

De nem ellened érveltem, hanem erre az egy, kiragadott jelenségre reagáltam érintõlegesen. Vagy mondjuk így, a kontextussal nincs bajom, csak a jelenséggel.

Link to comment
Share on other sites

aluminiumtrioxid

Engem még ki is zavartak egyszer, mert újra és újra megkérdeztem (! nem megkérdõjeleztem !), mi az értelme, haszna, célja, stb. annak, ami elhangzik, hogy használhatjuk gyakorlatban, stb.

Ebben azért gondolom az is közrejátszott, hogy nem éppen gyakorlati beállítottságú kart választottál :P

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling

Ebben azért gondolom az is közrejátszott, hogy nem éppen gyakorlati beállítottságú kart választottál :P

Há dehogynem. Mármint szakot. Csak konkrétan annak az öt évnek az anyagából másfél évnyit tudok használni, a többi lufi. Amirõl meg éppen konkrétan szó volt, lehetett volna haszna, de a tanár nem bírta elmagyarázni. Itt konkrétan dobálta az olyan szavakat, mint klaszter meg innováció, de igazából láttam rajta, hogy bemagolt valami random tankönyvet, és fingja nincs arról, hogy én munkavállalóként hogyan tudom ezeket kamatoztatni.

A tanárok nem tudják, a hallgatók nem tudják, a munkáltatók meg semmi mást nem várnak el.

Link to comment
Share on other sites

aluminiumtrioxid

Há dehogynem.

Mérnök vagy orvos? :P

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling

Mérnök vagy orvos? :P

Há de érted az álláspontomat, (gyakorlati) hard science-t leszámítva mi a francot keresnek az emberek egyetemeken? :D

Link to comment
Share on other sites

aluminiumtrioxid

Abszolút, a bölcsészet és társadalomtudományok arra valók, hogy olyan gondolkodási rendszert nyújtson azoknak, akik semmi értelmeset nem tudnak kezdeni magukkal, amiben meg tudják magyarázni, hogy miért nem õk a hibásak ezért -_- [tudományos sovinizmus mode off]

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling

Abszolút, a bölcsészet és társadalomtudományok arra valók, hogy olyan gondolkodási rendszert nyújtson azoknak, akik semmi értelmeset nem tudnak kezdeni magukkal, amiben meg tudják magyarázni, hogy miért nem ők a hibásak ezért -_- [tudományos sovinizmus mode off]

Én pont azért választottam bölcsészkari szakot öt évig, mert ki lehetett használni jól az állami pénzeket, hogy ne kelljen

- semmit se csinálnom az ösztöndíjért

- legyen időm a maszekolásra

- és még el is helyezkedtem a diplomával

Sneaky bastard vagyok, de ha megengedte a rendszer, én pofátlanul kihasználtam. Miközben öt évig nem tanultam az egyetemen (!), megtanultam kezelni a Photoshopot, a Sony Vegast, megtanultam némi japán alapot, webszerkesztést, megírtam egy csomó cikket, eladtam néhány irodalmi produktumot, belekóstoltam a videojátékfejlesztésbe, kimehettem egy Erasmus-külföldre, ahol jól meghúztam a nadrágszíjat, de abból az ösztöndíjból tudtam venni egy kamerát, és így tovább a végtelenségig. Ha valaki tudatosan megy vámpírkodni az egyetemre, tegye meg, amíg megteheti :D De ha mondjuk meg akar tanulni angolul, vagy méhészkedni, vagy filmet rendezni, vagy programozni, vagy rendezvényszervező akar lenni, vagy akármi... az ne az egyetemre menjen, hanem CSINÁLJA. Vegye le a könyvet a könyvtárból, nyalja be az alapokat, vegyen magának egy kamerát, egy kaptárat, béreljen ki egy tánctermet, és CSINÁLJA. Hiába fogja ezeket öt évig az egyetemen nyomni, ha a végén megy munkát keresni és fingja nem lesz, mit kezdjen magával.

Autodidaktizmus és multitasking for the win.

Link to comment
Share on other sites

Real013

Nálunk az egyetemen lehetett vitatkozni bárkivel, meghallgatták az embert és normális érvekkel cáfolták meg, vagy egészítettek ki a mondandóját. Szóval jó volt, én élveztem.

Az egyedüli óra, ami kicsit neccesebb volt, az talán " az egyház .... valamije", nem elkészem már :D Lényegében hittan volt, meg arról szólt, hogyan látja a világot az egyház ilyesmik. Ott találkoztam a szokásos dolgokkal, amik ilyenkor felmerülnek, mármint hogy a papnak mindig mindenre volt válasza. Akár illogikus is, meg egymásnak ellentmondó.

Link to comment
Share on other sites

Lloth

Abszolút, a bölcsészet és társadalomtudományok arra valók, hogy olyan gondolkodási rendszert nyújtson azoknak, akik semmi értelmeset nem tudnak kezdeni magukkal, amiben meg tudják magyarázni, hogy miért nem ők a hibásak ezért -_- [tudományos sovinizmus mode off]

Tiltakozom! :vaaa: Való igaz, hogy a bölcsészet-és társadalomtudományok egyfajta gondolkodási rendszert nyújtanak, viszont aki valóban elsajátítja, és magáénak érzi ezt, az esetleg képes nem mainstream módon gondolkodni dolgokról, a saját társadalmáról, kicsit "kívülről nézni", kritikával illetni, felül emelkedni a sztereotípiákon. Így más nézőpontból láthatja a társadalmi problémákat is, és képes lehet ezekre alternatív megoldásokat javasolni. Az meg már tényleg nem a társadalomtudós hibája, ha a mindenkori kormányzat tojik ezekre a hasznos alternatív megoldásokra, és tovább játssza a faltörős kost, csak a fal keményebb, mint a feje. (És itt be is fejeztem a politizálást.) Ha nem jártam volna 5 évig "tolerancia tanszékre" (kulturális antropológia - társadalomtudomány), akkor lehet, hogy sokkal szűklátókörűbb és birkább lennék, mint ma. Nem biztos, mert ahogy tender is írta alább, manapság már mindent meg lehet tanulni intézményes keretek kívül is, ergo lehetsz úgy is tájékozott, komplexen gondolkodó, kritikus ember, hogy egy percig nem tanultál ilyesmit, csak sokat olvasol, kutakodsz, eltérő értelmezéseket keresel, stb. Viszont, ha csak annyira jók a bölcsészet-és társadalomtudományok, hogy rávezessék az embereket az árnyalt, komplex gondolkodásmódra, arra, hogy nem minden fekete-fehér, és nem lesznek a mások gondolatait ész nélkül szajkózó birkák, akkor már megérte, szerintem.

Amúgy, vannak társadalmak, ahol a társadalomtudománynak igen is van helye a gyakorlatban, pl. skandináv országok, USA, Kanada. Itthon nincs rá igény pont azért mert kritikus.

(Ja, és van munkám. Nem pont a szakmában, de nem is a Mekiben, és szeretem. Szóval, a fenti az nem ilyen önigazolásféle volt. :D)

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling

Viszont, ha csak annyira jók a bölcsészet-és társadalomtudományok, hogy rávezessék az embereket az árnyalt, komplex gondolkodásmódra, arra, hogy nem minden fekete-fehér, és nem lesznek a mások gondolatait ész nélkül szajkózó birkák, akkor már megérte, szerintem.

Nem hiszem, hogy ez megér bármit is, mivel semmi produktív és kézzelfogható haszna nincs azon kívül, hogy este a haveroknak elmondod sörrel a kezedben, mennyire eredeti gondolataid vannak :D

Én legalábbis hiszek abban, hogy egy produktív, boldog birka hasznosabb, mint egy bégetõ feketebárány. De ha a komplex, árnyalt, stb. tudás mögött van alkotási vágy és munkamorál is, sõt még egy olyan ambíció is, amivel cselekedettel konkrétan lehetõvé teszed ugyanezt más embereknek, akkor már jó dolog van.

De az egyetem nem erre való. Nem a gondolkozásmód tanítására. Nem ezt kellene csinálni.

Egy példa:

A stuttgarti HdM-en volt egy választható (!) tantárgyunk, ami a hangoskönyvrõl szólt. Na most, Magyarországon ez úgy nézne ki leginkább, hogy full frontálisan leadják a történelmüket, de itt... a hallgatóknak:

- kapcsolatba kellett lépniük egy hangoskönyv-kiadóval

- kapcsolatba kellett lépniük egy szerzõvel

- fogtuk a szerzõ novelláját és átírtuk a forgatókönyvet hangoskönyvre

- berendezések használatával felvettük a hangoskönyvet

- elküldük a kiadónak, hogy gyártson le x mennyiséget

Így a hallgatók:

- megtanulták a szakma ezen ágának apróbb mozzanatait nulla elmélet mellett

- szereztek egy sort az önéletrajzukba (szakmai tapasztalat)

A kiadó is jól járt, mert ingyen munkaerõvel csinált egy eladható terméket.

Egy. Választható. Tantárgy. Hadd ne mondjam, mennyivel másabb ott a médiaoktatás, mint itt.

Link to comment
Share on other sites

grasslover

Nem hiszem, hogy ez megér bármit is, mivel semmi produktív és kézzelfogható haszna nincs azon kívül, hogy este a haveroknak elmondod sörrel a kezedben, mennyire eredeti gondolataid vannak :D

Én legalábbis hiszek abban, hogy egy produktív, boldog birka hasznosabb, mint egy bégető feketebárány. De ha a komplex, árnyalt, stb. tudás mögött van alkotási vágy és munkamorál is, sőt még egy olyan ambíció is, amivel cselekedettel konkrétan lehetővé teszed ugyanezt más embereknek, akkor már jó dolog van.

De az egyetem nem erre való. Nem a gondolkozásmód tanítására. Nem ezt kellene csinálni.

Egy példa:

A stuttgarti HdM-en volt egy választható (!) tantárgyunk, ami a hangoskönyvről szólt. Na most, Magyarországon ez úgy nézne ki leginkább, hogy full frontálisan leadják a történelmüket, de itt... a hallgatóknak:

- kapcsolatba kellett lépniük egy hangoskönyv-kiadóval

- kapcsolatba kellett lépniük egy szerzővel

- fogtuk a szerző novelláját és átírtuk a forgatókönyvet hangoskönyvre

- berendezések használatával felvettük a hangoskönyvet

- elküldük a kiadónak, hogy gyártson le x mennyiséget

Így a hallgatók:

- megtanulták a szakma ezen ágának apróbb mozzanatait nulla elmélet mellett

- szereztek egy sort az önéletrajzukba (szakmai tapasztalat)

A kiadó is jól járt, mert ingyen munkaerővel csinált egy eladható terméket.

Egy. Választható. Tantárgy. Hadd ne mondjam, mennyivel másabb ott a médiaoktatás, mint itt.

Woah :D Én annak is örültem, mikor tavaly Számítógépes Rendszerek Üzemeltetése első órán (előadásnak volt feltüntetve, de igazából névsor nélküli gyakorlat volt) mi raktuk össze kb a hálózatot a teremben. Bementünk egy terembe, ami tele volt padokkal, meg dobozokkal. A dobozokban monitor meg összeállított gépházak és kb minden párnak jutott egy-egy monitor+gép, amit be kellett kábeleznünk, konfigurálni, szervert beállítani, szerver géphez hozzákötni. Abban a teremben azóta is ezek a gépek vannak.

(Ami azért jó, mert majd a vizsgán a tanulmány végén úgy indul a számítógépes gyakorlati vizsga, hogy van egy gép, egy modem, meg egy tekercs kábel. Első feladat: "csiholj netet" :D aztán ha nem tudsz UTP kábelt befűzni, akkor jöhetsz jövőre :D)

Az a gond, hogy ez egyetlen óra a kb 30 tárgy közül. És elméletileg gyakorlati szaknak van meghirdetve és olyan tárgyakból bukok meg, hogy Matematika, Környezetvédelem, Gazdasági ismeretek...stb. Nem is kellett volna erre az évre maradnom, ha a tényleges számítástechnikai tudást mérték volna, már rég lenne róla papírom.

Link to comment
Share on other sites

Lloth

Nem hiszem, hogy ez megér bármit is, mivel semmi produktív és kézzelfogható haszna nincs azon kívül, hogy este a haveroknak elmondod sörrel a kezedben, mennyire eredeti gondolataid vannak :D

Én legalábbis hiszek abban, hogy egy produktív, boldog birka hasznosabb, mint egy bégetõ feketebárány. De ha a komplex, árnyalt, stb. tudás mögött van alkotási vágy és munkamorál is, sõt még egy olyan ambíció is, amivel cselekedettel konkrétan lehetõvé teszed ugyanezt más embereknek, akkor már jó dolog van.

Mondjuk, egy társadalomtudományos gondolkodásmód jó arra, hogy egy civil szervezetnél, közintézménynél dolgozva segítesz értelmes projekteket csinálni hátrányos helyzetûeknek, olyan programokat, amik nem csak elnyelik a pénzt, hanem van hasznuk is, lesz mondjuk a kimenete pl. x érettségizett, szakmát szerzett hátrányos helyzetû fiatal. És ehhez nem kell sok, csak mondjuk elvégzel mellé egy pályázatírói tanfolyamot, ahogyan én tettem. Szerintem ez elég kézzelfogható, és hasznos a társadalom szempontjából.

Nekünk a képzés elég gyakorlatias volt, nem csak bizonyos gondolkodásmódot tanultunk meg, hanem azt, hogyan kell úgy írni, hogy azt ne csak a szakmabeliek értsék, hogy szélesebb közönség is megismerhesse az alább említett alternatív megoldásokat. Mentünk sokat terepre, interjútechnikát tanultunk, ami nem csak a civil-és közszférában, de a versenyszférában is hasznos lehet (újságírásnál, hr-nél, ilyesmi). Megtanultunk úgy kérdezni, hogy az emberek válaszként meg tudjanak fogalmazni olyan dolgokat, amikre talán addig nem is gondoltak. Így meg lehet ismerni a gondolkodásmódjukat, a motivációikat, azt, hogy mire vágynak, mi a konkrét problémájuk mondjuk egy-egy társadalmi konfliktus esetében. Ilyesmire pedig már lehet életszerû projekteket alapozni.

Hogy még konkrétabb legyek: nem feltétlen úgy kell segíteni pl. a romákon, hogy adok nekik 2 disznót, hanem, mondjuk úgy, hogy csinálok egy olyan kollégiumot a gyerekeiknek, ahol megfelelõ képességû tanárok fejlesztik õket, néhány év alatt behozzák a hátrányukat, és ugyanúgy leérettségiznek, mint bárki más. (True story mindkét megoldási kísérlet.) És egy társadalomtudós arra jó, hogy ilyen projekteket kidolgoz.

Más dolog, hogy mostanság Mo-n nincs igény ilyesmire a hatalom részérõl. (Miközben mindenki azt harsogja, hogy hány milliárdot beleöltek már értelmetlen projektekbe anélkül, hogy megkérdeztek volna olyanokat, akik értenek ehhez.) :s05: Na, de hagyjuk ezt, mert elmegyünk nagyon az aktuálpolitika felé, amit meg nem szabad a fórumon.

Lényeg a lényeg, ahogy az egyik tanárom mondta, négy dolog van Magyarországon, amihez mindenki nagyon ért, és mindenkinek határozott véleménye van róla: foci, filmek, politika, társadalomtudomány. Azért tények viszont a társadalomtudományokban is vannak, és sokan ezeket hajlamosak figyelmen kívül hagyni a véleményalkotáskor.

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling

Grass: há :D

Valahol olyat olvastam (nem tudom, már ki mondta, lehet, hogy kamu, de poén), hogy az osztályban mindenki default karót kapott, és aki neptunban át tudta hekkelni ötösre, az meg is tarthatta :D

foci, filmek, politika, társadalomtudomány.

És mindegyikbõl meg lehet élni (sõt, munkahelyet teremteni), ha nem csak beszélnek róla :)

(Miközben mindenki azt harsogja, hogy hány milliárdot beleöltek már értelmetlen projektekbe anélkül, hogy megkérdeztek volna olyanokat, akik értenek ehhez.)

Höhö, én ilyen miatt veszítem el a munkámat. A Corvinus egymilliárdos tartozását vajon hogy sikerült összehozni? :D

Link to comment
Share on other sites

grasslover

Grass: há :D

Valahol olyat olvastam (nem tudom, már ki mondta, lehet, hogy kamu, de poén), hogy az osztályban mindenki default karót kapott, és aki neptunban át tudta hekkelni ötösre, az meg is tarthatta :D

Mi nem igazán tanulunk webprogramozást, alapszintû HTML-szerkesztõs óránk volt, ott egy komplett website-ot kellett tervezni és bemutatni az utolsó órán - random témakörben. Az egyik csoporttárs egy focistáról csinált, a másik a Tolvajtempó címû filmrõl, én meg a PS3 és az Xbox360 összehasonlításáról :D.

---

Ellenben SZTE-n, a TTIK-n programozásból olyan szokott lenni a szóbeli vizsga, hogy a kért, otthon összerakott programot odaadod a tanárnak, az megnézi, átír benne valamit amitõl nem mûködik és meg kell tudni csinálnod...néhány perc alatt. Ez a bizonyíték arra, hogy te raktad össze.

Link to comment
Share on other sites

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Sign in

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
×
×
  • Create New...